A kripton izotópjai
A kriptonnak (Kr) 33 izotópja ismert, ezek atomtömege 69–101 közé esik.[1] A természetben megtalálható kripton hat stabil izotópból – melyek közül kettő elméletileg nagyon kis mértékben radioaktív lehet –, valamint a kozmikus sugárzás hatására a légkörben keletkező nyomnyi mennyiségű radioizotópból áll.
A radioaktív kripton-81 – néhány más kriptonizotóppal együtt – a légkört elérő kozmikus sugárzás által kiváltott reakciók hatására keletkezik. Felezési ideje mintegy 229 000 év, felhasználják régi (50 000–800 000 éves) rétegvizek korának meghatározására.[2]
A kripton-85 felezési ideje mintegy 10,75 év. Ez az izotóp uránból és plutóniumból keletkezik az atomfegyverekben és nukleáris reaktorokban végbemenő maghasadás során, valamint kozmikus sugárzás hatására is termelődik. Az 1963-as nemzetközi atomcsendegyezmény egyik fontos célja az ilyen radioizotópok légkörbe kerülésének megakadályozása volt, így 1963-óta a kripton-85 jó része már elbomlott. Ugyanakkor az elkerülhetetlen, hogy az atomreaktorok fűtőelemeinek újrafeldolgozása során a kripton-85 a légkörbe távozzon.
A légkör kripton-85 koncentrációja az Északi-sark körül mintegy 30%-kal magasabb, mint a Déli-sarkon található Amundsen–Scott-állomáson mérhető, mivel a Föld csaknem minden atomreaktora és minden fontosabb nukleáris újrafeldolgozó üzeme az északi félgömbön található, jóval az Egyenlítőtől északra.[3] Pontosabban a jelentős kapacitású nukleáris újrafeldolgozók az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Oroszországban, Kínában, Japánban, Indiában és Pakisztánban találhatók.
A kripton többi radioizotópjának felezési ideje egy napnál rövidebb, kivéve a kripton-79-et, melynek 35,0 óra. Ez az izotóp pozitronkibocsátással bomlik, így belőle bróm keletkezik.
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[4][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 69Kr | 36 | 33 | 68,96518(43)# | 32(10) ms | β+ | 69Br | 5/2−# | ||
| 70Kr | 36 | 34 | 69,95526(41)# | 52(17) ms | β+ | 70Br | 0+ | ||
| 71Kr | 36 | 35 | 70,94963(70) | 100(3) ms | β+ (94,8%) | 71Br | (5/2)− | ||
| β+, p (5,2%) | 70Se | ||||||||
| 72Kr | 36 | 36 | 71,942092(9) | 17,16(18) s | β+ | 72Br | 0+ | ||
| 73Kr | 36 | 37 | 72,939289(7) | 28,6(6) s | β+ (99,32%) | 73Br | 3/2− | ||
| β+, p (,68%) | 72Se | ||||||||
| 73mKr | 433,66(12) keV | 107(10) ns | (9/2+) | ||||||
| 74Kr | 36 | 38 | 73,9330844(22) | 11,50(11) perc | β+ | 74Br | 0+ | ||
| 75Kr | 36 | 39 | 74,930946(9) | 4,29(17) perc | β+ | 75Br | 5/2+ | ||
| 76Kr | 36 | 40 | 75,925910(4) | 14,8(1) óra | β+ | 76Br | 0+ | ||
| 77Kr | 36 | 41 | 76,9246700(21) | 74,4(6) perc | β+ | 77Br | 5/2+ | ||
| 78Kr | 36 | 42 | 77,9203648(12) | Látszólag stabil[m 3] | 0+ | 0,00355(3) | |||
| 79Kr | 36 | 43 | 78,920082(4) | 35,04(10) óra | β+ | 79Br | 1/2− | ||
| 79mKr | 129,77(5) keV | 50(3) s | 7/2+ | ||||||
| 80Kr | 36 | 44 | 79,9163790(16) | Stabil | 0+ | 0,02286(10) | |||
| 81Kr[m 4] | 36 | 45 | 80,9165920(21) | 2,29(11)·105 év | EC | 81Br | 7/2+ | ||
| 81mKr | 190,62(4) keV | 13,10(3) s | IT (99,975%) | 81Kr | 1/2− | ||||
| EC (0,025%) | 81Br | ||||||||
| 82Kr | 36 | 46 | 81,9134836(19) | Stabil | 0+ | 0,11593(31) | |||
| 83Kr[m 5] | 36 | 47 | 82,914136(3) | Stabil | 9/2+ | 0,11500(19) | |||
| 83m1Kr | 9,4053(8) keV | 154,4(11) ns | 7/2+ | ||||||
| 83m2Kr | 41,5569(10) keV | 1,83(2) h | IT | 83Kr | 1/2− | ||||
| 84Kr[m 5] | 36 | 48 | 83,911507(3) | Stabil | 0+ | 0,56987(15) | |||
| 84mKr | 3236,02(18) keV | 1,89(4) µs | 8+ | ||||||
| 85Kr[m 5] | 36 | 49 | 84,9125273(21) | 10,776(3) a | β− | 85Rb | 9/2+ | ||
| 85m1Kr | 304,871(20) keV | 4,480(8) h | β− (78,6%) | 85Rb | 1/2− | ||||
| IT (21,4%) | 85Kr | ||||||||
| 85m2Kr | 1991,8(13) keV | 1,6(7) µs [1,2(+10−4) µs] |
(17/2+) | ||||||
| 86Kr[m 5] | 36 | 50 | 85,91061073(11) | Látszólag stabil[m 6] | 0+ | 0,17279(41) | |||
| 87Kr | 36 | 51 | 86,91335486(29) | 76,3(5) perc | β− | 87Rb | 5/2+ | ||
| 88Kr | 36 | 52 | 87,914447(14) | 2,84(3) óra | β− | 88Rb | 0+ | ||
| 89Kr | 36 | 53 | 88,91763(6) | 3,15(4) perc | β− | 89Rb | 3/2(+#) | ||
| 90Kr | 36 | 54 | 89,919517(20) | 32,32(9) s | β− | 90mRb | 0+ | ||
| 91Kr | 36 | 55 | 90,92345(6) | 8,57(4) s | β− | 91Rb | 5/2(+) | ||
| 92Kr | 36 | 56 | 91,926156(13) | 1,840(8) s | β− (99,96%) | 92Rb | 0+ | ||
| β−, n (0,033%) | 91Rb | ||||||||
| 93Kr | 36 | 57 | 92,93127(11) | 1,286(10) s | β− (98,05%) | 93Rb | 1/2+ | ||
| β−, n (1,95%) | 92Rb | ||||||||
| 94Kr | 36 | 58 | 93,93436(32)# | 210(4) ms | β− (94,3%) | 94Rb | 0+ | ||
| β−, n (5,7%) | 93Rb | ||||||||
| 95Kr | 36 | 59 | 94,93984(43)# | 114(3) ms | β− | 95Rb | 1/2(+) | ||
| 96Kr | 36 | 60 | 95,94307(54)# | 80(7) ms | β− | 96Rb | 0+ | ||
| 97Kr | 36 | 61 | 96,94856(54)# | 63(4) ms | β− | 97Rb | 3/2+# | ||
| β−, n | 96Rb | ||||||||
| 98Kr | 36 | 62 | 97,95191(64)# | 46(8) ms | 0+ | ||||
| 99Kr | 36 | 63 | 98,95760(64)# | 40(11) ms | (3/2+)# | ||||
| 100Kr | 36 | 64 | 99,96114(54)# | 10# ms [>300 ns] |
0+ | ||||
| 101Kr[m 7] | 36 | 65 | ismeretlen | >635 ns | β− 2n, β− n, β− | (a bomlási mód sorrendjében) 99Rb, 100Rb, 101Rb | ismeretlen | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ A várakozások szerint β+β+ bomlással 78Se-cá alakul több mint 1,1·1020 év felezési idővel
- ↑ Rétegvizek kormeghatározásában használják
- ↑ a b c d Hasadási termék
- ↑ A várakozások szerint β−β− bomlással 86Sr-tá alakul
- ↑ Új izotóp
Megjegyzések
[szerkesztés]- Az izotóp-összetétel a levegőbeli előfordulásra vonatkozik.
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A kereskedelmileg hozzáférhető anyagok esetén előfordulhat nem közölt vagy nem szándékos izotópelválasztás. A megadott értékektől lényeges eltérések adódhatnak.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Brookhaven National Laboratory: Meet krypton's newest isotope, 101Kr Archiválva 2017. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, discover info about krypton's newest isotope, 101Kr, discovered in late 2011.
- ↑ N. Thonnard, L. D. MeKay, T. C. Labotka: Development of Laser-Based Resonance Ionization Techniques for 81-Kr and 85-Kr Measurements in the Geosciences pp. 4–7. University of Tennessee, Institute for Rare Isotope Measurements, 2001
- ↑ Resources on Isotopes. U.S. Geological Survey. [2001. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of krypton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Brookhaven National Laboratory: Krypton-101 information Archiválva 2017. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
| A bróm izotópjai | A kripton izotópjai | A rubídium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
