A kobalt izotópjai
A természetben a kobaltnak (Co) egy stabil izotópja, a 59Co létezik. Ezenkívül 28 mesterségesen előállítható radioizotópját írták le. Ezek közül a legstabilabb a 60Co, felezési ideje 5,2714 év, a 57Co (felezési ideje 271,7 nap), a 56Co (77,27 nap) és a 58Co (70,86 nap). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 18 órát, többségüké 1 másodpercnél is rövidebb. 11 metastabil magizomerje van, ezek felezési ideje 15 percnél rövidebb.
Az ismert kobaltizotópok tömegszáma a 47–75 tartományba esik. A 59Co-nél könnyebbek izotópok elsősorban elektronbefogással bomlanak, melynek során vas keletkezik; a nehezebbek főként béta-bomlást szenvednek, és nikkellé alakulnak át.
Radioaktív izotópokat többféle magreakcióval is elő lehet állítani. A 57Co-et például vas ciklotronban történő besugárzásával állítják elő. A fő reakció a (d,n) magreakció:
56Fe + 2H → n + 57Co[1]
Standard atomtömeg: 58,933195(5) u
A kobalt radioizotópjainak gyógyászati felhasználása
[szerkesztés]A kobalt-60 (Co-60 vagy 60Co) radioaktív fém, melyet a sugárkezelésben alkalmaznak. Két gamma-sugarat bocsát ki, ezek energiája 1,17 és 1,33 MeV. A 60Co sugárforrás nem pontszerű – az átmérője mintegy 2 cm –, emiatt a sugárnyaláb széle kissé elkenődött (sugárzási félárnyék). A fém kellemetlen tulajdonsága, hogy finom por képzésére hajlamos, ami megnehezíti a sugárvédelmet. A 60Co forrás mintegy 5 évig használható, de még ekkor is rendkívül erősen radioaktív, emiatt nyugaton a kobaltágyúkkal szemben a lineáris gyorsítókat részesítik előnyben.
A kobalt-57-et orvosdiagnosztikai vizsgálatok során alkalmazzák a B12-vitamin nyomjelzésére, melyet a Schilling-tesztben használnak.[2]
A radioaktív izotópok ipari alkalmazása
[szerkesztés]A kobalt-60 (Co-60 vagy 60Co) jól használható gamma-sugárforrás, mivel – jól tervezhető mennyiségben, nagy aktivitású formában – egyszerűen előállítható, ha a természetes kobaltot reaktorban adott ideig neutronokkal sugározzák be. Felhasználják:
- orvosi eszközök és hulladék sterilizálására
- élelmiszerek gamma-sterilezésére (hideg pasztörizálás)
- ipari radiográfiához (például hegesztések épségének ellenőrzésére)
- sűrűségmérésekhez (például a beton sűrűségének mérésére) és
- tartályok töltöttségi szintjének ellenőrzésére
Táblázat
[szerkesztés]nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[3][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
47Co | 27 | 20 | 47,01149(54)# | 7/2−# | |||||
48Co | 27 | 21 | 48,00176(43)# | p | 47Fe | 6+# | |||
49Co | 27 | 22 | 48,98972(28)# | <35 ns | p (>99,9%) | 48Fe | 7/2−# | ||
β+ (<0,1%) | 49Fe | ||||||||
50Co | 27 | 23 | 49,98154(18)# | 44(4) ms | β+, p (54%) | 49Mn | (6+) | ||
β+ (46%) | 50Fe | ||||||||
51Co | 27 | 24 | 50,97072(16)# | 60# ms [>200 ns] | β+ | 51Fe | 7/2−# | ||
52Co | 27 | 25 | 51,96359(7)# | 115(23) ms | β+ | 52Fe | (6+) | ||
52mCo | 380(100)# keV | 104(11)# ms | β+ | 52Fe | 2+# | ||||
IT | 52Co | ||||||||
53Co | 27 | 26 | 52,954219(19) | 242(8) ms | β+ | 53Fe | 7/2−# | ||
53mCo | 3197(29) keV | 247(12) ms | β+ (98,5%) | 53Fe | (19/2−) | ||||
p (1,5%) | 52Fe | ||||||||
54Co | 27 | 27 | 53,9484596(8) | 193,28(7) ms | β+ | 54Fe | 0+ | ||
54mCo | 197,4(5) keV | 1,48(2) perc | β+ | 54Fe | (7)+ | ||||
55Co | 27 | 28 | 54,9419990(8) | 17,53(3) óra | β+ | 55Fe | 7/2− | ||
56Co | 27 | 29 | 55,9398393(23) | 77,233(27) nap | β+ | 56Fe | 4+ | ||
57Co | 27 | 30 | 56,9362914(8) | 271,74(6) nap | EC | 57Fe | 7/2− | ||
58Co | 27 | 31 | 57,9357528(13) | 70,86(6) nap | β+ | 58Fe | 2+ | ||
58m1Co | 24,95(6) keV | 9,04(11) óra | IT | 58Co | 5+ | ||||
58m2Co | 53,15(7) keV | 10,4(3) µs | 4+ | ||||||
59Co | 27 | 32 | 58,9331950(7) | Stabil | 7/2− | 1,0000 | |||
60Co | 27 | 33 | 59,9338171(7) | 5,2713(8) év | β− | 60Ni | 5+ | ||
60mCo | 58,59(1) keV | 10,467(6) perc | IT (99,76%) | 60Co | 2+ | ||||
β- (0,24%) | 60Ni | ||||||||
61Co | 27 | 34 | 60,9324758(10) | 1,650(5) óra | β− | 61Ni | 7/2− | ||
62Co | 27 | 35 | 61,934051(21) | 1,50(4) perc | β− | 62Ni | 2+ | ||
62mCo | 22(5) keV | 13,91(5) perc | β− (99%) | 62Ni | 5+ | ||||
IT (1%) | 62Co | ||||||||
63Co | 27 | 36 | 62,933612(21) | 26,9(4) s | β− | 63Ni | 7/2− | ||
64Co | 27 | 37 | 63,935810(21) | 0,30(3) s | β− | 64Ni | 1+ | ||
65Co | 27 | 38 | 64,936478(14) | 1,20(6) s | β− | 65Ni | (7/2)− | ||
66Co | 27 | 39 | 65,93976(27) | 0,18(1) s | β− | 66Ni | (3+) | ||
66m1Co | 175(3) keV | 1,21(1) µs | (5+) | ||||||
66m2Co | 642(5) keV | >100 µs | (8−) | ||||||
67Co | 27 | 40 | 66,94089(34) | 0,425(20) s | β− | 67Ni | (7/2−)# | ||
68Co | 27 | 41 | 67,94487(34) | 0,199(21) s | β− | 68Ni | (7−) | ||
68mCo | 150(150)# keV | 1,6(3) s | (3+) | ||||||
69Co | 27 | 42 | 68,94632(36) | 227(13) ms | β− (>99,9%) | 69Ni | 7/2−# | ||
β−, n (<0,1%) | 68Ni | ||||||||
70Co | 27 | 43 | 69,9510(9) | 119(6) ms | β− (>99,9%) | 70Ni | (6−) | ||
β−, n (<0,1%) | 69Ni | ||||||||
70mCo | 200(200)# keV | 500(180) ms | (3+) | ||||||
71Co | 27 | 44 | 70,9529(9) | 97(2) ms | β− (>99,9%) | 71Ni | 7/2−# | ||
β−, n (<0,1%) | 70Ni | ||||||||
72Co | 27 | 45 | 71,95781(64)# | 62(3) ms | β− (>99,9%) | 72Ni | (6−,7−) | ||
β−, n (<0,1%) | 71Ni | ||||||||
73Co | 27 | 46 | 72,96024(75)# | 41(4) ms | 7/2−# | ||||
74Co | 27 | 47 | 73,96538(86)# | 50# ms [>300 ns] | 0+ | ||||
75Co | 27 | 48 | 74,96833(86)# | 40# ms [>300 ns] | 7/2−# |
- ↑ Rövidítések: EC: Elektronbefogás, IT: Izoméria
- ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
- A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
- Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ L. E. Diaz: Cobalt-57: Production. JPNM Physics Isotopes. University of Harvard. [2000. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ L. E. Diaz: Cobalt-57: Uses. JPNM Physics Isotopes. University of Harvard. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- David R. Lide (ed.), orman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of cobalt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A vas izotópjai | A kobalt izotópjai | A nikkel izotópjai |
Izotópok listája |