A hinta (Renoir-kép)
| A hinta (La Balançoire) | |
 | |
| Művész | Pierre-Auguste Renoir (1876) |
| Típus | Zsánerkép |
| Műfaj | zsánerkép |
| Magasság | 92 cm |
| Szélesség | 73 cm |
| Múzeum | Musée d’Orsay |
| Gyűjtemény | Musée d’Orsay |
| Település | Párizs |
| Katalógusszám |
|
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A hinta témájú médiaállományokat. | |
A hinta (La Balançoire) Pierre-Auguste Renoir festménye, amely a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményének része.
Renoir 1876-ban festette a képet. Az előtérben egy négyes csoport áll: egy gyerek, egy férfi háttal, egy másik, aki fatörzsnek támaszkodik és egy hintán álló nő. A kép egy pillanatfelvétel hangulatát adja: a szemlélő egy pillanatra belepillanthat egy beszélgetésbe. A gyerek és a fának támaszkodó férfi a háttal álló alakra tekint, ami azt sugallja, hogy az a nőhöz beszél, aki viszont nem néz rá, mintha kellemetlenül érezné magát, arca is kipirult. A négyes csoportot egy másik, jóval feljebb látható, vázlatosan megfestett ötös egyensúlyozza ki.[1]
Az A hinta és a Bál a Moulin de la Galette-ben sok tekintetben hasonló képe Renoir-nak. A két festményt párhuzamosan, 1876 nyarán festette, A hinta modelljei, Edmond, Auguste Renoir fivére, Norbert Goeneutte festő és a montmartre-i fiatal lány, Jeanne feltűnnek a bált ábrázoló kép táncosai között is feltűnnek. Mindkét képet gondtalanságot sugárzó atmoszféra jellemzi. Renoir a két festményen arra törekedett, hogy visszaadja a lombok között átsugárzó fény játékát. A rezgő fények pasztell színű foltokként jelennek meg a ruhákon és a talajon, ami zavarta a kritikusokat, akik megtekintették az impresszionisták 1877-es tárlatát. A festményt, csakúgy, mint a Bál a Moulin de la Galette-ben című alkotást Gustave Caillebotte vásárolta meg.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Musée d’Orsay
Források
[szerkesztés]- ↑ Musée d’Orsay: La Balançoire. Musée d’Orsay. Hozzáférés ideje: 2024. május 21.
