Ugrás a tartalomhoz

A harag napja (színdarab)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A harag napja
Adatok
SzerzőSchilling Árpád
Zabezsinszkij Éva
Műfajdráma
Eredeti nyelvmagyar

Premier dátuma2015. november 30.
Premier helyeTrafó – Kortárs Művészetek Házában, Budapest

A harag napja Schilling Árpád 2015-ben, a Trafó – Kortárs Művészetek Házában bemutatott darabja. A darabot Sándor Mária, a „feketeruhás nővér” kálváriája inspirálta.[1]

Cselekmény

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A darab középpontjában egy ápolónő és családja (anyja és lánya) áll. A nővér darab elején, csakúgy, mint Sándor Klára, nyilvánosan is kimondja: a magyar egészségügy rossz állapotban van. A miniszter kitünteti, majd megszünteti a csecsemőosztályt, ahol a nővér dolgozik. Akik korábban támogatásukról biztosították a nővért, nem állnak mellé. Kénytelen takarítónőként dolgozni. Otthon anyja állandóan korholja, a lánya csak magával törődik.[2] A nővér hiábavaló kísérleteket tesz arra, hogy kezébe vegye sorsa irányítását, a külső körülmények és belső hiányosságai miatt újra és újra elbukik, egyre mélyebbre csúszva.[1]

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Alkotók

[szerkesztés]

A darabot társszerzőként jegyzi Zabezsinszkij Éva és a társulat. A bemutatón a darabban Sárosdi Lilla, Láng Annamária, Rába Roland, Meszléry Judit, Kovács Kata Milla játszották a szerepeket, a rendező Schilling Árpád volt.[1] A nemzetközi bemutató 2015. november 11-én Athénban, az Onassis Kulturális Központban, a magyarországi november 30-án a Trafóban volt.[3]

„Egyre kevésbé látom a szolidaritás nyomait. Egyre több a szabály, a parancs és a büntetés. Az emberek, mint a gépek igyekeznek megfelelni valamiféle felsőbb akaratnak. Akik szóvá teszik a disznóságot, magukra maradnak. A HSBC svájci bank adóelkerüléssel biztosít menedéket a diktátorok pénzének. A német kancellár igazából a német nagyvállalatok befektetéseit félti, s ezért nyíltan nem konfrontálódik Oroszországgal. Vége a nyugati demokráciák demokratikus hitelének, egyetlen szempont számít: a pénz. A meggyőződéses demokraták lúzerek az egész világon. Aki békés megoldásokban gondolkodik, az elszigetelődik, és nevetség tárgyává válik” – írta Schilling Árpád a darabról.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]