A bahái hit jelképei
A bahái hit jelképei a hittel való azonosulás kifejezésére szolgálnak: a kilencágú csillagot, a "Legnagyobb név" kalligráfiát, a gyűrű-jelképet vagy az ötágú csillagot használják a hívők.
Kilencágú csillag
[szerkesztés]Az abdzsad rendszere szerint a Baháʼ szó számszerű megfelelője a 9, ezért a számot gyakran használják a baháʼí hit jelképeiben.[1] A számhoz kapcsolódó leggyakrabban használt jelkép a kilencágú csillag. ; Bár a csillag nem része a baháʼí hit tanításainak, mégis gyakran használják a „9”- szám jeleként, mivel ezt a számot a tökéletességgel, az egységgel és a baháʼval hozzák összefüggésbe.
A 9-es szám is többször előfordul a bahái történelemben és tanításaiban. A szám jelentőségéről Shoghi Effendi ezt írta:
"Ami a kilences számot illeti: a bahái vallás hívei két okból is tisztelik ezt a számot, először is azért, mert a számok iránt érdeklődők a tökéletesség jelének tekintik. A második ok, amely a fontosabb, az, hogy ez a „Bahá” szó számértéke."
E kettő indokláson kívül a kilences számnak nincs más jelentése.[2]
Sírköveken való használatát Shoghi Effendi, a vallás akkori vezetője hagyta jóvá 1944-ben.[3]
2022. szeptember 13-án a szimbólum bekerült az Unicode-ba "kilencágú fehér csillag" néven (kódja: U+1F7D9).
Ötágú csillag
[szerkesztés]Az ötágú csillag, pentagram vagy haykal (arabul: templom) a bahái hit egyik jelképe, amelyet Shoghi Effendi, a bahái hit vezetője említett a 20. század első felében:
"Szigorúan véve az ötágú csillag a mi hitünk jelképe, ahogyan a Báb használta és ahogyan Ő magyarázta".[4]
Az ötágú csillagot a Báb[5] és a Baháʼu'lláh is használta különleges betűk vagy táblák vázlataként.[6]
A Haykal a héber hēyḵāl szóból származó tetragrammikus kölcsönszó, amely templomot jelent, pontosabban Salamon templomát Jeruzsálemben. Arabul a szó valaminek a testét vagy formáját is jelenti, különösen az emberi testet. A bahái hagyományban a hájkál a Báb által létrehozott szimbólum, ami az emberi testet jelképezi fejjel, két kézzel és két lábbal.[7][8] A Báb számos levelet, táblát, imát és egyéb szöveget írt, amelyeken szerepel az ötágú csillag jele, köztük néhányat a Baháʼ szó több származéka szerepel (lásd alább).[9] más perzsa és arab bahái írásokban a haykal általánosan is használatos a testületi szervezetekre, az emberi politikai testre stb való utalásként.
Baháʼu'lláh a Súriy-i-Haykal (A Templom táblája) egy ötágú csillag alakjában írta. Bár a szó templom jelentése megmaradt, a haykal elsősorban az emberi testet jelenti, de különösen Isten Megnyilvánulásának - Isten küldöttjének - és magának Baháʼu'lláhnak a személyét. A haykal Isten szavára is utal, amelyet Isten megnyilvánulásai által nyilatkoztatnak ki.[10] Azt is mondta:
„Ó Élő Templom! Mi, az igazat megvallva, ... arra rendeltünk Téged, hogy az Ég és a Föld közötti Üzenetem jelképe legyél...".[11]
-
A Báb saját kezével írt Haykal
-
Második példa Haykal-ra, a Báb kézírásával
-
Harmadik példa a hajkal-ra, ugyancsak a Báb kézírásával
A Legnagyobb Név
[szerkesztés]Az iszlámban Istennek 99 neve van, és egyes muszlim hagyományokban úgy tartják, hogy van egy különleges, rejtett 100. név, amely a legnagyobb. A baháʼí szerint ez a „legnagyobb név” a Baháʼ (بهاء), amit dicsőségnek, ragyogásnak fordítanak. A Baháʼí hit számos jelképe a Baháʼ szóból ered. Ez a gyökszó számos más névben és kifejezésben is használatos, például Baháʼí (Baháʼ követője), Baháʼu'lláh „Isten dicsősége”, ʻAbdu'l-Bahá „A dicsőség szolgája”, Yá Baháʼu'l-Abhá „Ó te dicsőséges a legdicsőségesebb” és Alláh-u-Abhá „Isten a legdicsőségesebb”.
Baháʼu'lláh írásaiban gyakran hivatkozott a vallás hívőire „Baháʼ népeként”. A Báb egy táblát küldött Baháʼu'lláhnak, amelyen a Baháʼ szó 360 származéka szerepel.[12] A napi imák mellett a baháʼi hit híveit arra ösztönzik, hogy egyfajta meditációként 95-ször mondják el az „Alláh-u-Abhá” kifejezést.
A Legnagyobb Névként ismert jelkép a „Yá Baháʼu'l-Abhá” (arabul: يا بهاء الأبهى), amit általában 'legdicsőségesebb ragyogás!'-nak, vagy „Ó, Te a legdicsőségesebb dicsősége!”-nek fordítanak le. Ezt a fordítást eredetileg a korai baháʼí kalligráfus, Mishkín-Kalam rajzolta, később a vallás követői használni kezdték.
Mivel ez a szimbólum közvetlenebbül utal isten nevére és Isten megnyilvánulására, ezért általában nem használják díszítésre, csak kivételes alklamakkor. Általában a baháʼí otthonokban és a korlátozott számban gyártott gyűrűkön lehet látni.
A gyűrű jel
[szerkesztés]A gyűrű jelét ʻAbdu'l-Bahá tervezte, ez a bahái hit leggyakrabban használt jelképe, amelyet a vallás követői gyűrűkön viselnek, de nyakláncokon, könyvborítókon és festményeken is használják. Két csillagból (haykal) áll, amelyek között a Baháʼ szó stilizált alakja van. Az alsó vonal az emberiséget és a teremtés világát, a felső vonal Isten világát, a középső Isten megnyilvánulásának különleges állomását és a kinyilatkoztatás világát jelképezi; a függőleges vonal az Istentől a megnyilvánulásokon keresztül az emberiség felé haladó ősi akarat. Az Isten Megnyilvánulásának jelképéről azt mondják, hogy az Istennel összekötő pont. A két csillag vagy hajkál Baháalláhot és a Bábot jelképezi. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a szimbólum alakja hasonlóságot mutat a vang (王 - király), jáde császár (玉帝) és a mester (主) jelentésű kínai írásjelekkel.[13]
-
A baháʼí vallásban használatos gyűrű jel művészi ábrázolása.
-
A jelkép egy gyűrűn, ahogyan a neve mutatja.
-
A gyűrű jel SVG formátumú rajza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Smith, Peter (2000). A concise encyclopedia of the Baháʼí Faith. Oxford: Oneworld Publications.
- ↑ Hornby, Helen, ed. (1983). Lights of Guidance: A bahái Reference File. New Delhi: India bahái Publishing Trust.
- ↑ "The Nine-Pointed Star: History and Symbolism (Universal House of Justice, 1999-01-24).
- ↑ Shoghí Effendi (1973) Directives from the Guardian.
- ↑ the-star-tablet-of-the-bab. British Library Blog.
- ↑ Bayat, Mohamad Ghasem (2001). "An Introduction to the Súratu'l-Haykal (Discourse of The Temple)". Lights of Irfan.
- ↑ Walbridge, John (1995), Sacred Acts, Sacred Space, Sacred Time, Oxford: George Ronald.
- ↑ Faizi, Abu'l-Qasim (1968). Explanation of the Symbol of the Greatest Name. New Delhi: India Baháʼí Publishing Trust – via Baháʼí Library Online.
- ↑ Riggs, Robert F. (1981). Apocalyspe Unsealed. New York: Philosophical Library.
- ↑ Taherzadeh, Adib (1984). The Revelation of Baháʼu'lláh, Volume 3: 'Akka, The Early Years 1868-77 Oxford, UK: George Ronald.
- ↑ Baháʼu'lláh: The Summons of the Lord of Hosts Haifa, Israel: Baháʼí World Centre.
- ↑ Lambden, Stephen (1993). "The Word Baháʼ: quintessence of the greatest_name. Baháʼí Studies Review – via Baháʼí Library Online.
- ↑ Hemmat, Amrollah (June 2016). "The Concept of the Manifestation of God in Chinese Symbolism: An Inter-civilizational Hermeneutic Study". The Journal of Baháʼí Studies.
Források
[szerkesztés]Irodalom
- Baháʼu'lláh: The Summons of the Lord of Hosts Haifa, Israel: Baháʼí World Centre.
- Bayat, Mohamad Ghasem (2001). "An Introduction to the Súratu'l-Haykal (Discourse of The Temple)". Lights of Irfan.
- Buck, Christopher (1999). paradise_paradigm Baháʼí Library Online.
- Collins, William (1990). "Sacred Mythology and the Baháʼí Faith" (pdf)
- Shoghí Effendi (1973) Directives from the Guardian.
- Faizi, Abu'l-Qasim (1968). Explanation of the Symbol of the Greatest Name. New Delhi: India Baháʼí Publishing Trust – via Baháʼí Library Online.
- Hatcher, John S. (1997). The Ocean of His Words: A Reader's Guide to the Art of Baháʼu'lláh. Wilmette, Illinois, USA: Baháʼí Publishing Trust.
- Hornby, Helen, ed. (1983). Lights of Guidance: A bahái Reference File. New Delhi: India bahái Publishing Trust.
- Lambden, Stephen (1993). "The Word Baháʼ: quintessence of the greatest_name. Baháʼí Studies Review – via Baháʼí Library Online.
- MacEoin, Denis (1997). Hinnells, John R. (ed.). A New Handbook of Living Religions. Blackwell Publishers.
- Momen, Moojan (2019). the-star-tablet-of-the-bab. British Library Blog.
- Rabbani, Ruhiyyih (1984). The Desire of the World: Materials for the Contemplation of God and His Manifestation for This Day. Oxford, UK: George Ronald.
- Riggs, Robert F. (1981). Apocalyspe Unsealed. New York: Philosophical Library.
- Saiedi, Nader (2000). Logos and Civilization - Spirit, History, and Order in the Writings of Baháʼu'lláh. USA: University Press of Maryland and Association for Baha'i Studies.
- Smith, Peter (2000). A concise encyclopedia of the Baháʼí Faith. Oxford: Oneworld Publications.
- Taherzadeh, Adib (1984). The Revelation of Baháʼu'lláh, Volume 3: 'Akka, The Early Years 1868-77 Oxford, UK: George Ronald.
- "The Nine-Pointed Star: History and Symbolism (Universal House of Justice, 1999-01-24).
- Walbridge, John (1995), Sacred Acts, Sacred Space, Sacred Time, Oxford: George Ronald.
Internet
- art of the greatest_name.htm
- "The Nine-Pointed Star: History and Symbolism (Universal House of Justice, 1999-01-24).
- story of the ringstone symbol.pdf
- Greatest Name Song and Poem Site used with permission, a public site
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Baháʼí symbols című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.