A Nemzeti Adó- és Vámhivatal épülete (Miskolc, Kandia utca)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal épülete
Település	Miskolc
Cím	Kandia utca 12-14.
Hasznosítása
Felhasználási terület	ház
Elhelyezkedése
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal épülete Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 06″, k. h. 20° 47′ 02″48.101676643556, 20.783906043423
A Wikimédia Commons tartalmaz A Nemzeti Adó- és Vámhivatal épülete témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei igazgatóságának miskolci hivatalai három külön címen álló épületben helyezkednek el, közülük az Adó- és Vámigazgatóság a Kandia utca 12–14. alatt működik. Az épület eredetileg az Erzsébet izraelita elemi iskola számára épült 1899 és 1901 között. A 20. század közepétől a rendőrség használta. A NAV számára az épületet az ezredfordulón átalakították és jelentősen kibővítették.

Története

Miskolcon már 1784-ben létesült zsidó iskola, majd 1864-ben újabb iskola nyílt a Kandia utcán. Ennek a helyén épült meg 1899 és 1901 között Szinva-part belvárosi részén az Erzsébet izraelita elemi iskola néven működő új intézmény, amely akkor az ország egyik legmodernebb oktatási intézményének számított. A megnyitására 1901. szeptember 1-jén került sor. Az iskolában 1919-ben polgári leányiskolát, 1923-ban pedig a polgári fiúiskolát hoztak létre. 1925-ben iskolabővítésről határozott a hitközség, és 1928-ra – az iskola szomszédságában, vele egy udvarban – felépült a tanítóképző intézet épülete. A létesítmény Közép-Európa egyetlen ilyen jellegű oktatási intézménye volt. Az iskola Miskolc kulturális életének is része volt, 800 fős díszterme a város legnagyobb társas összejöveteli helye volt. Az iskolában több kiállítást is rendeztek, például az 1936-os Miskolci Hét egyik fontos rendezvényét. A tanítóképző épületben kapott helyet Kiss József, az 1921-ben elhunyt népszerű költő teljes hagyatéki anyaga (Kiss József Múzeum), ami a második világháború során megsemmisült. A két intézmény meghatározó alakja és igazgatója volt a híres humanista, iskolaszervező pedagógus Serbu Adolf (Miskolcon utca viseli a nevét), akit 1944-ben – kollégáival és a diákokkal együtt – elhurcoltak. A haláltáborokból egyikük sem tért vissza.

A háború után az iskolafunkció megszűnt, az épületben évtizedekig a megyei rendőr-főkapitányság és néhány más hivatal működött. Az ezredforduló körül az épületet az APEH irodaháza számára átalakították, illetve kibővítették.

Leírása

Az eredeti, tekintélyes méretű, 63 méter hosszú iskolaépület vörös téglás kialakítást kapott. Az északi, Kandia utcai oldalon eredetileg három bejárattal rendelkezett. A középső, önmagában is 3+3+3 tagolású épületrész a legdíszesebb, az ablakok a második emeleten félköríves, az első emeletiek egyenes, a földszintiek pedig íves záródásúak. A középső háromablakos egység enyhén kiemelkedik mellette lévő két háromablakos rész síkjából, a két oldalsó, öt-ötablakos épületrész kissé még beljebb húzódik. Ezek ablakainak kialakítása hasonló a középső részével. A tető előtt, az északi oldalon díszes attikát alakítottak ki, ez az idők folyamán eltűnt. A két bejárat a két oldalsó épületrész belső oldalán helyezkedik el, ezen kívül az épület nyugati végén is volt még egy valamivel szélesebb, mára megszűnt bejárat is. Az iskolaépületben – a dísztermen kívül – 18 tanterem, kézimunka terem, könyvtár, tanácsterem, tanári és igazgatói szoba volt.

Az egykori iskola, illetve rendőrség felújítási terveit Viszlai József készítette, a megvalósítás (2001 körül) összefüggött az Uitz Béla utca (az ún. déli tehermentesítő út) megnyitásával, kialakításával. Az új épületegyüttes a Kandia utca–Uitz Béla utca–Csizmadia köz által közrezárt, háromszög alakú területen fekszik. Az újonnan kialakított épületrészek is vörös téglás borítást kaptak, kialakításuk – némiképp illeszkedve a ház eredeti stílusához, de erőteljesen el is különülve tőle – a 20–21. század fordulójának építészeti megoldását tükrözik. Az új épület két részből áll: az eredeti épülettel szembeállított, háromszög alakú kétszintes (+alagsoros), valamint az erre ültetett háromszintes, kocka alakú épületrészből. A régi és az új épületet két zárt, üvegezett híd köti össze az első emelet magasságában.

A később, 1928-ra felépült tanítóképző az iskolától délre helyezkedik el, akkoriban közös udvaron. A telket kettészelő Uitz Béla utca akkor még nem létezett, azt az 1970-es években alakították ki. Az épület a háború után sokáig üresen állt, 1969-től a Miskolci Kereskedelmi Tanulóiskola (ma Miskolci SZC Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Technikum és Szakképző Iskola) működött, amely 2002-ben új helyre költözött. A felújított épület 2023-tól a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumnak és a Miskolci Kulturális Központnak ad otthont.

Képek

• 
  Az Erzsébet iskola 1901-ben
• 
  A NAV épülete 2023-ban, északkeleti irányból
• 
  Északnyugati irányból
• 
  A bővítés
• 
  Az Uitz Béla utcával elválasztott két épület
• 
  A BArtók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium és a Miskolci Kulturális Központ épülete az Uitz Béla utca déli oldalán

Források

• Az „Erzsébet" iskola (Kandia u. 12-14.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 332–335. o. ISBN 9639311499  
• Tajthy Ákos: Az oktatás és a kultúra fellegvára lesz a Csengey utcai művészeti központ. minap.hu. Miskolc: MiNap (2022. június 29.) (Hozzáférés: 2023. május 4.)
• Dr. Spóner Péter: Hadifogolyrelikviák az Erzsébet iskolában. tortenetitar.hermuz.hu. Miskolc: Herman Ottó Múzeum (Hozzáférés: 2023. május 4.)