Ugrás a tartalomhoz

A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagyragadozók Háza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagyragadozók Háza
Az épület 2021-ben
Az épület 2021-ben
TelepülésBudapest XIV. kerülete
Cím1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
Építési adatok
Építés éve19091912
Építési stílusnépies stílus
Tervező
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagyragadozók Háza (Budapest)
A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagyragadozók Háza
A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagyragadozók Háza
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 04′ 40″47.519690°N 19.077680°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 04′ 40″47.519690°N 19.077680°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Nagyragadozók Háza, később Tigrisház, Afrika Ház, majd napjainkban India Ház a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik ismert épülete.

Története, jellemzői

[szerkesztés]

Az Afrika Ház a Majomház, a tigriskifutó és a Vidraház közelében fekszik, az állatkert északi fala mellett. 1912-ben épült Kós és Zrumeczky tervei alapján, stílusa a századfordulós brit Arts and Crafts hatásait mutatja. Az épület az 1990-es évek második felében indult rekonstrukciós hullámának első fázisa volt: a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Buváti) tervei alapján 1997-ben készült el. Alapvetően nagymacskák bemutatására szolgált és kezdetben az ívek alatt kialakított szűk ketrecekben éltek az állatok. A korszerűsített épületben már jóval kevesebb faj él – csak az oroszlánok, szerválok, sivatagi rókák és a leopárdok élnek itt, kívül tágas kifutókkal. A párducok nem rendelkeznek kifutóval, viszont belső terük tetőszerkezete kinyitható, így az állatok levegőzhetnek és napozhatnak. A látogatóterek is jelentősen megnőttek – az épület belseje is látogatható, ahol kisebb kiállítás készült Afrika (később India) élővilágáról és kultúrájáról, valamint híres magyar felfedezőkről és vadászokról, akik a fekete kontinens vidékeit járták.

Képtár

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, ISBN 978-963-88112-7-1, 68-69. o.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]