5 cm leichter Granatwerfer 36
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
5 cm le.Gr.W. 36 | |
Gyártási adatok | |
Típus | aknavető |
Ország | Harmadik Birodalom |
Tervező | Rheinmetall |
Alkalmazás | |
Alkalmazás ideje | 1936–1945 |
Alkalmazó ország | Harmadik Birodalom Bolgár Cárság |
Háborús alkalmazás | Második világháború |
Műszaki adatok | |
Űrméret | 50 mm |
Lőszer | 0,9 kg TNT töltet |
Tömeg | 0,014 t |
Csőhossz | 465 mm |
Gyakorlati tűzgyorsaság | 15–25 lövés/perc |
Csőtorkolati sebesség | 75 m/s |
Hatásos lőtávolság | min. 50 m, max. 510 m |
Max. lőtávolság | 520 m |
Irányzék típusa | Teleszkópos, később nincs |
Oldalirányzás | 33°–45° |
Magassági irányzás | 42°–90° |
Az 5 cm leichter Granatwerfer 36 (rövidítve 5 cm le.Gr.W. 36 vagy 5 cm leGrW 36, magyarul 5 cm-es könnyű gránátvető 36) könnyű aknavető, amelyet a német Harmadik Birodalom használt a második világháborúban.
Történet
[szerkesztés]Az aknavető fejlesztését 1934-ben indította a Rheinmetall-Borsig AG, majd 1936-ban került rendszeresítésre. A fegyver feladatköre a hagyományos kézigránátok dobási távolságán túl elhelyezkedő ellenállási pontok tűz alá vétele volt. 1938-ig egy bonyolult teleszkópos irányzékot használtak hozzá. 1941-ben a Granatwerfer 36 túl komplikáltnak látszott a feladatköréhez képest. Lövedéke túl könnyű, hatótávolsága túl rövid volt. A fegyvert szakasz aknavetőnek használták háromfős legénységgel. A gyártást 1941-ben leállították. 1942-re az aknavetőt fokozatosan visszavonták a frontszolgálatról, de a rendelkezésre álló példányok a háború végéig használatban maradtak másodvonalbeli egységeknél. 1944-45-ben ahogy a lőszerkészlet és a meglévő aknavető állomány csökkent, a németek gyakran hagyatkoztak zsákmányolt francia és orosz 50 mm-es aknavetőkre. Az 50 mm-es aknavetők a háború további részében is népszerűek maradtak, mivel két ember számára könnyebb volt szállítani és a gyalogság számára nagyobb pusztítóerővel és hatótávolsággal rendelkeztek, mint a szakasz és zászlóalj szinten elérhető egyéb fegyverek.
Források
[szerkesztés]- Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Granatwerfer 36 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.