381
| 381 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 381 |
| Ab urbe condita | 1134 |
| Bahái naptár | -1463 – -1462 |
| Berber naptár | 1331 |
| Bizánci naptár | 5889 – 5890 |
| Buddhista naptár | 925 |
| Burmai naptár | -257 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 373 – 374 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 436 – 437 |
| Shaka Samvat | 303 – 304 |
| Holocén naptár | 10381 |
| Iráni naptár | 241 BP – 240 BP |
| Japán naptár | 1041 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3077–3078 |
| Kopt naptár | 97 – 98 |
| Koreai naptár | 2714 |
| Muszlim naptár | 248 BH – 247 BH |
| Szeleukida naptár | 692–693 |
| Örmény naptár | N/A |
| Thai szoláris naptár | 924 |
| Zsidó naptár | 4141 – 4142 |
Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század
Évtizedek: 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek
Évek: 376 – 377 – 378 – 379 – 380 – 381 – 382 – 383 – 384 – 385 – 386
Események
[szerkesztés]Római Birodalom
[szerkesztés]- Syagriust és Eucheriust választják consulnak.
- A gótok és hunok jelentette veszély miatt Gratianus császár Augusta Treverorumból (Trier) Mediolanumba (Milánó) helyezi át a székhelyét, ahol a város püspökének, Ambrosiusnak a befolyása alá kerül.
- Theodosius császár Konstantinápolyban fogadja a gót tervingek egyik vezetőjét, Atanarikot; békét köt vele és engedélyezi hogy népe egy tömbben letelepedjen a birodalom területén (egyes történetírók szerint elűzték őt a gótok és a rómaiaknál keresett menedéket). Atanarik nem sokkal később meghal és a császár nagy tiszteletadással temetteti el.
- A Gratianustól érkező erősítéssel Theodosiusnak sikerül kiszorítania a portyázó gótokat Thessalia és Macedonia területéről. A rómaiak visszaűznek a Dunán túlra egy szkírekből és hunokból álló fosztogató barbár sereget is.
- Theodosius összehívja az első konstantinápolyi zsinatot, a második ökumenikus keresztény gyűlést, hogy egységesítse a keresztény hitet (bár a zsinaton nyugati püspökök nem vettek részt). Megerősítik a niceai hitvallást, a Szentháromság teljes jogú tagjának ismerik el a Szentlelket, elítélik és eretnekségnek nyilvánítják az arianizmust, az apollinarizmust és a makedonizmust, valamint Konstantinápoly püspökét a római pápa után a második legmagasabb rangú egyházfiként határozzák meg (Antiochia és Alexandria pátriárkái fölé emelve őt). A heves viták miatt Nazianzi Grégoriosz konstantinápolyi pátriárka lemond és visszatér kappadókiai szülőföldjére.
- A nyugati egyház Aquileiában tart zsinatot és megfosztanak tisztségétől két ariánus püspököt. Gratianus császár elkobozza az eretneknek nyilvánított priszcilliánus irányzat templomait.
Halálozások
[szerkesztés]Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 381 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.