363-as galileai földrengés
| 363-as galileai földrengés | |
 | |
| Nabratein zsinagógájának romjai | |
| Dátum | 363. május 18-19[1] |
| Intenzitás | VII (EMS-92)[2] VII MSK[forrás?] |
| Érintett országok | Római Birodalom (Syria-Palestina és Arabia Petraea provinciák) |
 é. sz. 32° 59′ 56″, k. h. 35° 21′ 58″32.999000°N 35.366000°EKoordináták: é. sz. 32° 59′ 56″, k. h. 35° 21′ 58″32.999000°N 35.366000°E | |
A 363-as galileai földrengés május 18-án és 19-én, két hullámban rázta meg a Római Birodalom Syria-Palestina provinciájához tartozó Galileát és a környező régiókat.[3] A rengések intenzitása becslések szerint a VII fokozatot is elérhette mind az Európai Makroszeizmikus Skálán,[2] mind a Medvegyev–Sponheuer–Kárník-skálán.[forrás?]
Károk
[szerkesztés]A Názáret mellett észak-északnyugatra lévő Szepphórisz települése súlyos károkat szenvedett. A Kineret-tótól északra fekvő Nabratein zsinagógája elpusztult.[4] A rengéshullámok a Galileától jóval délebbre fekvő Petra városát is elérték és jelentős károkat okoztak.[5][6] A Vörös-tengeri kikötővárosban, Akabában is tártak fel a földrengésben részlegesen összeomlott épületet.[7]
A földrengés miatt a jeruzsálemi templom Flavius Iulianus császár által engedélyezett újjáépítése félbeszakadt. Szalamaniusz Hermiasz Sozomenusz 5. század közepén írt Egyháztörténetében isteni közbeavatkozásnak tartja a földrengést, ami szerinte akkor tört ki, amikor a munkások az alap első köveit készültek lefektetni. A templom körüli épületek összeomlottak súlyos és halálos sérüléseket okozva. A munkájukhoz visszatérők közül egyeseket a kiásott alapból kicsapó tűz emésztette el, később pedig a kereszt jele jelent meg a munkások ruházatán, akik ezután letettek az építkezés folytatásáról és keresztény hitre tértek. Míg az ókori keresztény történetíró szerint a csodás eseményekkel kísért katasztrófa volt az építkezés megszakításának oka, modern történészek előtt világos, hogy a legfőbb ok egy hamarosan bekövetkező politikai változás volt: az uralkodó alig egy hónappal a természeti csapás után meghalt, és mivel utódja, Flavius Claudius Iovianus csak a keresztény vallást támogatta, a régi-új templom már nem készülhetett el.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ferry et al. 2011
- ↑ a b Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005
- ↑ Safrai 1998 86-87. o.
- ↑ Meyers, Strange & Meyers 1982
- ↑ Russell 1980
- ↑ Niemi 2009 123. o.
- ↑ Niemi 2009 121. o.
- ↑ Halsall 1998
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Galilee earthquake of 363 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ferry et al. 2011: Matthieu Ferry, Mustapha Meghraoui, Najib Abou Karaki, Masdouq Al-Taj & Lutfi Khalil (2011. február). „Episodic behavior of the Jordan Valley section of the Dead Sea Fault inferred from a 14-ka-long integrated catalog of large earthquakes”. Bulletin of the Seismological Society of America 101 (1), 39-67. o, Kiadó: Seismological Society of America. DOI:10.1785/0120100097. (Hozzáférés: 2013. október 22.)[halott link]
- ↑ Halsall 1998: Paul Halsall: Jewish History Sourcebook: Julian and the Jews 361-363 CE. fordham.edu. (angolul) Fordham University (Hozzáférés: 2013. október 22.) arch
- ↑ Meyers, Strange & Meyers 1982: Eric M. Meyers, James F. Strange & Carol L. Meyers (1982. tavasz). „Second Preliminary Report on the 1981 Excavations at en-Nabratein, Israel”. Bulletin of the American Schools of Oriental Research (246), 35-54. o, Kiadó: American Schools of Oriental Research. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
- ↑ Niemi 2009: Tina M. Niemi: Paleoseismology and Archaeoseismology of Sites in Aqaba and Petra, Jordan: Field Guidebook. gsi.gov.il. (angolul) Geological Survey of Israel (Hozzáférés: 2013. október 22.) (PDF) arch
- ↑ Russell 1980: Kenneth W. Russell (1980. tavasz). „The Earthquake of May 19, A. D. 363”. Bulletin of the American Schools of Oriental Research (238), 47-64. o, Kiadó: American Schools of Oriental Research. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
- ↑ Safrai 1998: Zeev Safrai: Missing Century: Palestine in the Fifth Century: Growth and Decline. Leuven: Peeters Publishers. 1998. ISBN 978-9068319859
- ↑ Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005: Sbeinati, Mohamed Reda, Ryad Darawcheh & Mikhail Mouty (2005. június). „The historical earthquakes of Syria: an analysis of large and moderate earthquakes from 1365 B.C. to 1900 A.D.”. Annals of Geophysics 48 (3), 347–435. o. DOI:2122/908. ISSN 1593-5213. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
