21 127-es mellékút (Magyarország)
| 21 127-es mellékút | |
 | |
| Úttípus | bekötő út |
| Útfenntartó | Magyar Közút Nonprofit Zrt. |
| Hossza | 8,210[1] km |
| Ország |  Magyarország |
| Tartományok | Nógrád vármegye |
| Mérnökségek | Balassagyarmat |
| Az út eleje | Szügy 2108 |
| Az út vége | Csesztve 21 128 |
| Időzóna | közép-európai idő |
A 21 127-es számú mellékút nyolc kilométer hosszú bekötő út Nyugat-Nógrádban. Az út Csesztve és Bakópuszta forgalmát vezeti ki a 2108-as mellékútra. A 2019-es évben évi átlagos napi forgalma 158 jármű/nap volt.[1]
Nyomvonala
[szerkesztés]| Csomópontok, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
A bekötőút Szügy külterületén ágazik ki a 2108-as mellékútból, annak a 8. kilométerénél, az Aszód–Balassagyarmat-vasútvonal átjárójánál. Három kilométer után éri el Bakópusztát, majd négy kilométer után Csesztvét is. Az út vége Csesztve külterületén, Galibapusztánál van, ahonnan a 21 128-as mellékút megy tovább Balassagyarmat felé.
Története
[szerkesztés]A kormány 2003-ban pályázatot hirdetett a zsáktelepülések közúti kapcsolatainak javítására.[2] Az új bekötés létesítésére jogosultak között szerepelt Csesztve is, melynek új elérhetőségét a faluba vezető 21 127-es és a Galibapusztáig vezető 21 128-as mellékutak közti 2,7 km-es hiányzó szakasz megépítésével kívánták megoldani.[3][4] Az építkezés első ütemében a Nyírjes és Galibapuszta közti szakaszon bővítették ki a már meglévő utat, a második ütemben pedig elkészítették a hiányzó útszakaszt.[5] A kivitelezés alatt, 2004-ben többen is gyanúsították Urbán Árpádot, hogy az utat az elnökletével működő helyi vadásztársaság vadászházának jobb megközelíthetősége miatt akarja kiépíttetni,[5] azonban ezeket a vádakat az országgyűlési képviselő elutasította.[6] Az új bekötő utat 2007 nyarán adták át a forgalomnak.[7]
Az összekötés előkészítésekor tervben volt az út bekötése Érsekvadkertnél a 22-es főútba, amivel Szügy, Mohora és Magyarnándor felől Balassagyarmat és Ipolyszög elkerülésével elérhető lett volna a főváros.[4][5] Ezek a tervek a mai napig élnek, mostanra már Balassagyarmat déli elkerülőjének részeként.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Évi átlagos napi forgalom 2019. Az országos közutak 2019. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma pp. 254–255. Magyar Közút Nonprofit Zrt., 2020. június. (Hozzáférés: 2020. november 21.)
- ↑ 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól (Hozzáférés ideje: 2019. június 27.)
- ↑ Dr. Csillag István: Mire számíthatnak Nógrádsipek és Herencsény, valamint a közvetve érintett települések lakói? (PDF). Nem önálló iromány adatai 2002-2006. Országgyűlés, 2003. december 31. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ a b Közlekedési hálózatok és építmények (PDF). Nógrád megye területrendezési terve pp. 43. Nógrád Megyei Önkormányzat, 2004. május. (Hozzáférés: 2019. június 27.)[halott link]
- ↑ a b c Szabó Andrea (2005. július 13.). „Folytatódhat a kórház-rekonstrukció”. Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján XVI. (161.), 3. o, Kiadó: Nógrádi Média Kiadói Kft.. ISSN 1215-9042. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Szabó Andrea (2004. május 10.). „Szegénység ellen virslivel”. Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján XV. (108.), 4. o, Kiadó: Nógrádi Média Kiadói Kft.. ISSN 1215-9042. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Szabó Andrea (2008. július 8.). „Körforgalmú csomópont épül”. Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján XIX. (157.), 2. o, Kiadó: Nógrádi Média Kiadói Kft.. ISSN 1215-9042. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Déli útra terelnék a kamionforgalmat. nool.hu, 2016. április 12. [2019. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
Források
[szerkesztés]- Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis. kira.kozut.hu. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. (Hozzáférés: 2020. november 21.)