Ugrás a tartalomhoz

2020-as bolíviai választások

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

2020. október 18-án előrehozott választásokat tartottak Bolíviában.[1] A választások eredménye felülírta a 2019. októberi választások eredményét, amit az elnyúló politikai válság miatt érvénytelenítettek.

A teljesen új tagokból felállt bolíviai választási bizottság először 2020. május 3-ra írta ki a választásokat.[2] Azt azonban a lefolyóban lévő Covid19-pandémia miatt elhalasztották,[3] először szeptember 6-ra majd pedig 2020. október 18-ra. Az utóbbi időpontot egy 2020. augusztus 13-án elfogadott törvény erősítette meg, amire azért volt szükség, mert a korábbi dátumeltolásokat utcai blokádok és tüntetések követték.[4]

A következő pártok illetve pártszövetségek indultak a megmérettetésen: a Mozgalom a Szocializmusért (MAS-IPSP), mely 2019. augusztusa előtt kormányon volt, a Civil Közösség (CC), az újonnan létrejött Creemos (Hozzunk Létre/Hiszünk) szövetség, az Előre a Győzelemért és a Nemzeti Akció Párt (PAN-BOL). Carlos Mesa (CC) és Chi Hyun Chung (FPV) elnökjelöltek végeztek a második illetve harmadik helyen a megsemmisített eredményű 2019-es választásokon, Luis Arce volt a MAS jelöltje, aki ebben a posztban a MAS volt elnökét, Evo Moralest váltotta, Feliciano Mamani pedig Ruth Nina helyét vette át mint a PAN-ból jelöltje. Jeanine Áñez ideiglenes elnök, Jorge Quiroga volt elnök és María de la Cruz Bayá mind indultak a választásokon, de azok megtartása előtt visszaléptek.

Előzmények

[szerkesztés]

2019-es választás

[szerkesztés]

2019. november 10-én 19 napnyi tüntetés után a megkérdőjelezett 2019-es kétséges tisztaságú bolíviai elnökválasztás után, azt követően, hogy az OAS jelentése szerint szabálytalanságok voltak a választás lebonyolításában, az ország hadserege és rendőrsége lemondásra kényszerítette a megválasztott Morales elnököt. Miután Williams Kaliman tábornok bejelentette, hogy a hadsereg Morales nyilvános lemondását követeli, aminek több magas rangú vezetővel közösen eleget tett. Többen a családjuk biztonságát hozták fel a lemondás mögötti érvül. Mexikó másnap menedékjogot ajánlott Moralesnek, amit ő harmadnap elfogadott.[5][6]

Mivel Álvaro García Linera alelnök, Adriana Salvatierra, a szenátus elnöke és Víctor Borda, a képviselőház elnöke is lemondott, nem volt olyan ember, aki az alkotmány szerint átvehetné a pozíció betöltését. Ezen felül Rubén Medinaceli, a szenátus első elnökhelyettese is lemondott.[7] A baloldali Jeanine Áñez, a szenátus második elnökhelyettese volt a legmagasabb rangú, hivatalban lévő vezető, így bejelentette, hogy kész elvállalni az átmeneti elnöki pozíciót, míg le nem zajlanak a választások. Így 2019. november 12-én Áñez elfogadta a Szenátus elnöke címet, amivel hivatalosan is kinevezhették. Ezen pozíció hatására már az alkotmány alapján bejelenthette, hogy ő Bolívia ügyvezető elnöke. A hivatal megszerzését hivatalosan a Többnemzetiségű Alkotmányozó Tanács hagyta jóvá, ebben kifejtették, hogy „ipso facto” a 2001. július 31-i 0003/01 számú alkotmányos határozat által lefektetett precedens alapján ő töltheti be a pozíciót.[8][9]

November 20-án Evo Morales felajánlotta, hogy amennyiben visszatérhet Bolíviába, és ott kitöltheti a periódusát, akkor nem indul az elnökválasztáson.[10]

Aznap az új átmeneti kormány benyújtotta a parlamentnek egy új választáshoz vezető törvénycsomag első részét. A szenátus két házának meg kellett vitatnia a javaslatot, mely szerint az október 20-i választás érvénytelen volt, és a törvény elfogadásától kezdődően 15 napon belül ki kell jelölni az új választási tanácsot. Így akarták kikövezni a következő választások előtt az utat.[11] A Morales Szocializmusért Mozgalma (MAS) és az Morales-ellenes törvényhozók által közösen beterjesztett javaslatot november 23-án elfogadták. Ebben többek között megtiltották, hogy Morales induljon a választáson.[12] Ezért cserébe Áñez kivonja a tüntetések helyszíneiről a rendőröket. Ennek ellenére néhány állami vállalatnál továbbra is ott maradt néhány rendőr, hogy „megelőzhessék a vandalizmust”. Ezen kívül kiadtak egy bizonyítványt, mely szerint a hadsereg tagjait nem lehet bíróság elé állítani, szabadlábra helyeztek több Morales-párti rabot, a törvényhozókat és néhány más tisztviselőt megvédtek a támadásoktól, azok hozzátartozói pedig, akik életüket vesztették, kártérítést kapnak. Az elnök röviddel annak elfogadása után jóváhagyta a törvényt.[13]

Áñez jelöltsége

[szerkesztés]

December 5-én Áñez bejelentette, hogy nem kívánja magát jelöltetni, és nem nevez meg olyan jelöltet, akit ő támogatna.[14] 2020. január 15-én az elnök személye melletti miniszter, Yerko Núñez megerősítette ezt, mikor azt mondta: „[Áñez] nem lesz jelölt. Az elnök már többször is kifejezte, hogy nem lesz elnökjelölt, ez a béke, az átmenet és a menedzselés kormánya, mert az államapparátust nem lehet leállítani”.[15]

Korábbi ígéreteivel ellentétben azonban 2020. január 24-én Áñez bejelentette, hogy mégis indul a posztért.[16] Egy, a bolíviai Los Tiempos-ban megjelent közvélemény-kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 43%-a szerint „jó munkát végzett ideiglenes elnökként” (a 27%-os résszel ellentétben, akik szerint a teljesítménye „nagyon rossz” volt, csak 24% gondolja azt, hogy indulnia kellene a választásokon. Ugyanezen a közvélemény-kutatáson a válaszadók 63%-a értett egyet azzal az állítással, mely szerint „ideiglenes elnökként Jeanine Áñeznek csak ki kellene írnia a szavazást, de nem szabadna kihasználnia az előnyeit, mint hatalmon lévő elnökjelölt”.[17] 2020. szeptember 17-én egy olyan közvélemény-kutatás jelent meg, mely szerint a szavazatok 40%-ával Luis Arce a legtámogatottabb elnökjelölt, ő pedig a negyedik helyen végezne. Áñez bejelentette jelöltségének a végét, mert nem akarta azt megkockáztatni, hogy megoszoljanak a szavazatok a konzervatív jelöltek között.[18]

A választások elhalasztása és blokádok

[szerkesztés]

2020 márciusában a Legfelsőbb Választási Tanács bejelentette, hogy a választásokat és az ahhoz fűződő tevékenységeket elhalasztják, mivel különleges intézkedéseket vezettek be a Covid19 elleni harcban. Ezzel a lépéssel az összes nagyobb párt egyetértett, mint ahogy abban is, hogy a választás időpontját a közegészségügyi helyzetet figyelembe véve a nemzeti parlament egy későbbi időpontban választja ki.[19][20]

2020. június 22-én Áñez aláírt egy törvényt, melyet korábban a ház is megszavazott arról, hogy a választásokat szeptember 6-án tartsák meg, a megválasztott választási bizottsági tagok pedig november közepéig–végéig tartsák meg a tisztségüket.[21][22][23]

2020. július 23-án a Többnemzetiségű Választási Szervezet bejelentette, hogy a választást október 18-ra rakják át, mert az egészségügyi előrejelzések szerint a járvány csúcsa augusztus végére, szeptember elejére várható.[24][25]Evo Morales elítélte a késleltetést, ami szerinte egy alkotmányba ütköző próbálkozás arra, hogy a jelenlegi elnök hatalmon maradjon, és több csoport, így a Bolíviai Munkások Centruma is tüntetést és blokádot szervezett.[26][27] A választási bizottság, szakértők és a MAS tagjai nem tartják az eljárást alkotmányellenesnek.[28][29] Jaime Paz Zamora, az ország volt elnöke, a Forradalmi Baloldali Mozgalom tagja kritizálta Moralest, mivel ő támogatta a blokádokat, amibe 33 koronavírusos beteg belehalt, mivel nem jutott oxigénhez.[30] Morales később elfogadta a TSE döntését, mikor már élénkebb lett az ellenállás.[31] A Mercados y Muestras egyik közvélemény-kutatása azt mutatta, a megkérdezettek 59%-a szerint a MAS állhat a gyógyszer- és élelmiszerhiány mögött, 65% pedig elítélné a tüntetések mögött állókat.[32] A párt tagadta, hogy köze lenne a történtekhez.[33] Több helyen dinamittal rombolták szét a főútvonalakat, két katonát pedig brutálisan megvertek a tüntetők.[34] Santa Cruzban, Potosiban, Cochabambában és más városokban is felfegyverkeztek a tüntetők, így már könnyebben okozhattak kárt a rendőrökben és az építményekben.[35][36][37]

2020. augusztus végén és szeptember elején nagy adag robbanószerre és fegyverre csaptak le, amiről azt feltételezték, hogy a mexikói drogkartelekhez és a MAS által támogatott csoportokhoz köthetőek.[38] Ez azokat a félelmeket támogatta, melyek szerint törvénytelen csoportok megpróbálják destabilizálni az elkövetkező választásokat.[39][40]

Választási rendszer

[szerkesztés]

Bolívia elnökét egy megváltoztatott kétfordulós rendszerben választják meg. A jelöltet akkor tekintik győztesnek, ha a szavazatok több mint 50%-át megszerezte, vagy a megszerzett szavazatok aránya 40% fölött van, és 10 százalékponttal megelőzi a legjobb helyezést elért riválisát.[41] Ha egyik állítás sem igaz, a második fordulón a két legtöbb szavazatot kapott jelölt verseng.[42]

A Képviselőház 130 tagját (a hét speciális terület képviselői kivételével) a további tag rendszerrel választják ki. 63 helyet egyéni képviselői körzetekben osztanak ki, további 60 helyet pedig zárt listákról töltenek fel, ahol a bejutási határ 3%. A többi helyet régiónként arányosan osztják ki úgy, hogy megnézik, hányan szavaztak az elnökjelöltekre, és kivonják annak a számát, hány képviselőt választottak. A fennmaradó 7 helyet usos y costumbres rendszerrel osztják el az őslakosok között, azon belül pedig az első helyezett kapta meg a parlamenti helyet. Egy választó csak egy körzetben szavazhat, és ő dönti el, hogy a normál vagy a fenntartott helyekre akar szavazni.[43]

A Szenátusnak (Cámara de Senadores) 36 tagja van, melyre a kilenc körzetből lehet jelöltet állítani. Itt is az első jelölt győz rendszerét használják a D'Hondt-módszer szerint.[43] The senate seats are also awarded based on the vote for president.

Bolíviában minden 18. életévét betöltött személynek kötelező szavaznia. A szavazóknak adnak egy kártyát, amivel igazolni tudják, hogy részt vettek a szavazáson. A szavazó nem fér hozzá a bankjánál a pénzhez, ha nem tudja három hónapig bemutatni, hogy valóban szavazott.[44] Emiatt igen magas szokott lenni az érvénytelen szavazatok száma.[45] A választási felméréseken ezeket a szavazatokat érvénytelen/semmis szavazatoknak számítják, és „nem menne el választani” jelzés alatt szerepeltetik.

Elnökjelöltek

[szerkesztés]

2020. január 28-ig hivatalosan tíz jelölt jelentette be, hogy indulni kíván az elnöki posztért.[16][46][47][48][49][50][51][52][53][54]

2020. január 18-án a MAS Egységes Csoport része David Choquehuancát és Andrónico Rodríguezt jelölte elnöknek illetve elnökhelyettesnek, Január 19-én Evo Morales bejelentette, hogy a párt jelöltjei Luis Alberto Arce Catacora illetve David Choquehuanca lesznek. Ezt egy szavazás előzte meg a MAS elnökségén belül.[46] Ez a különbség összetűzést okozott a MAS részei között. Ezen felül probléma volt Barolina Sisa és a Tupac Katari Federation részéről is, akik nem vettek részt a választásban.[55][56] Január 21-én a Central Obrera Boliviana (COB) egy harmadik párosítást vitt a grémium elé, mely szerint Choquehuanca párja with Orlando Gutiérrez lett volna. A MAS szenátori elnöke, Eva Copa azt mondta, az ügyet még nem zárták le, a végső döntést pedig a belső gyűlés egy későbbi ülésén hozzák meg.[57][58] Január 24-én egy új jobboldali pártszövetség jött létre „Hiszünk” ("Creemos") névvel, és ők a Camacho-Pumari jeggyel álltak elő.[59] A regisztráció határidejéig a Legfelsőbb Választási Tanács tanács hírei szerint öt politikai csoportot jelentettek be.[60] Január 31-én azonban azt a bejelentést tette, hogy az „Egyesült Nép” jelöltségét törölték, mert nem voltak képesek benyújtani a szükséges dokumentumokat.[61]

2020. júliusban négy különböző politikai párt is előterjesztést nyújtott be a Legfelsőbb Választási Bíróság előtt, melyben azt akarták elérni, hogy Arce ne indulhasson a választásokon. Azzal érveltek, hogy Arce olyan időpontban hozott nyilvánosságra előrejelzéseket, mikor a választási törvény szerint nem lett volna szabad. 2015-ben hasonló kérés érkezett Ernesto Suárezzel, az ellenzéki UD elnökével szemben mikor az éppen távozó kampányvezér, Carmelo Lens hozott nyilvánosságra adatokat. Így megszűnt Suárez és 227 további UD-jelölt jogi státusza, és törölték a választásokon történő indulásukat.[62]

Október 11-én Jorge Quiroga bejelentette, hogy ő és az általa vezetett csoport visszalép a jelöltségtől.[63]

Párt Elnökjelölt Alelnöki jelölt
Mozgalom a Szocializmusért (MAS) Luis Alberto Arce Catacora David Choquehuanca
Civil Közösség[a] Carlos Mesa Gustavo Pedraza
Hiszünk[b] Luis Fernando Camacho Marco Pumari
Győzelmi Front[64] Chi Hyun Chung Leopoldo Chui
Nemzeti Bolíviai Akció Párt Feliciano Mamani Ruth Nina

Küzdelem

[szerkesztés]

Az elmúlt 14 évben és azt megelőzően amikor Evo Morales elnök, illetve elnökjelölt volt, mindig visszautasította, hogy bármelyik jelölttel is elnöki vitát folytasson. Ezt azzal indokolta, hogy „csak a néppel van megbeszélnivalója.” [65] 2020. januárban Jeanine Áñez ideiglenes elnök egy olyan javaslatot adott be, mely szerint az elnöki vitén történő részvétel a választás kötelező eleme, lenne a következő választástól, de ezt a MAS ellenőrizte szenátus elutasította.[66][67]

Szeptember 6-án bejelentették, hogy olyan történelmi vitára kerül sor, amilyen már két évtizede nem volt, s melyen minden elnökjelölt részt vesz. A szervezést a Bolíviai Újságírók , médiavállalkozók és mások vállalták magukra, A vitát több mint 80 nemzeti és nemzetközi hírcsatorna közölt, ls a felmérések szerint a műsorok mintegy 5 millió emberhez értek el. A vitát 50 nemzeti vállalat támogatta, a pénzügyi és a műszaki hátteret pedig az Európai Unió, az International Idea, a Konrad Adenauer Alapítvány, valamint Kanada, Németország és Svájc követségei biztosították. Közvetítésekor nézőszám rekordok dőltek meg.[68][69] A MAS jelöltje, Luis Arce a kezdetektől viaskodott, hogy elmondja, részt vesz.e az eseményen. Ő és a párja, a MAS, olyan feltételekhez kötötték a részvételt, hogy ott nem inzultálják őket, majd pedig arra hivatkoztak, hogy ütközik az időpont egy másik interjúval, melyet a Red Unónak ad. Később azt az interjút eltolták, hogy elmehessen a vitára a MAS jelöltje.[70][71] A sugrzás estéjén sem ő, sem a Creemos jelöltje, Luis Camacho nem vett részt. Camacho azt mondta, azért nem vett részt, mert korábban értesült már arról, hogy Mesa sem lesz ott.[72] A Pagina Siete 40 elemzőt megkérdező elemzéséből az derült ki, hogy a legjobban Mesa jött ki a megmérettetésből.[73]

Bár Arce nem vett részt az október 4-i vitán, előző nap élő interjút adott, ahol szintén jelen volt minden elnökjelölt. Ezt a (FAM) a Bolíviai Egyetemek Konföderációja (CUB) szervezte.[74] Az itteni vitaformát olyan kritika érte, mely szerint nem volt lehetősége a jelölteknek a felmerült kritikára válaszolni. Emellett azt is felvetették, hogy a szervezők a MAS szimpatizánsai voltak.[75][76][77] A megjegyzések szerint ez nem vita, hanem „monológ”, „divat bemutató”, „propaganda” volt, a vita definíciójából kifolyólag pedig akár csak részlegesen is valamilyen párbeszédnek illett volna kialakulnia. A vita lefolyását sok olyan körülmény befolyásolta, melyet Luis Arce szabott meg.[78]

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

Első forduló

[szerkesztés]
2020
Forrás Dátum(ok)[79] Luis
Arce 		Carlos
Mesa 		Jeanine
Áñez 		Luis F.
Camacho 		Chi Hyun
Chung 		Jorge
Quiroga 		Feliciano
Mamani 		María
Bayá 		Nem
szavazna 		Határozatlan
Ciesmori [1] Október 18. (exit poll) 52,4% 31,5% - 14,1% 1,6% - 0,4% - , -
Jubileo [2] Október 18. (exit poll) 53,0% 30,8% - 14,1% 1,6% - 0,5% - - -
2020, Október 15. Az ADN visszavonja a jelölést. Bayá jelöltségét törli a TSE[80]
2020. október 11. Quiroga visszavonja a jelöltségét[81]
Ciesmori [3] Archiválva 2020. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Szeptember 29–Október 8 32,4% 24,5% - 10,7% 2,4% 1,3% 0,4% 0,4% 6,1% [c] 13,2%
42.,2% 33,1% - 16,7% 3,7% 2,8% 0,7% 0,8% [d]
Mercados y Muestras [4] Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Szeptember 20–Október 8 27,1% 27,2% - 14% 2,5% 1,6% 0,2% 0,3% 7,4% 19,8%
37,2% 37,4% - 19,2% 3,4% 2,2% 0,3% 0,4% [e]
IPSOS [5] Szeptember 21–Október 4 34% 27,9% - 13,8% 2,6% 1,6% 0,2% 0,5% - 19,4% [f]
Ciesmori [6] Archiválva 2020. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Szeptember 20–Szeptember 29 30,6% 24,7% - 12,7% 2,5% 1,5% 0,5% 0,3% - 13,3%
CELAG [7]Sablon:Ref Szeptember 19–Szeptember 29 36,4% 27,9% - 12,5% 2,3% 2,2% - 0,7% 18[g] -
2020. szeptember 17. Áñez visszavonja a jelöltségét[82]
Mercados y Muestras SRL [8] Archiválva 2020. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Szeptember 5–Szeptember 11 25% 22% 8% 8% 2% 2% 0% 0% 11[h] 21
37% 33% 12% 12% 3% 3% 1% - [i]
Jubileo [9] Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Szeptember 3–Szeptember 7 29,2% 19,0% 7,7% 10,4% 3.2% 2,0% 0.4% 0,6% 17,7[j] 9.8
40,3% 26,2% 10,6% 14,4% 4,4% 2,8% 0,6% 0,8% [k]
Ciesmori [10] 2020. Augusztus 26–Szeptember 3 26,2% 17,1% 10,4% 6,2% 3,3% 2,5% 0,6% 1,0% 9,3%[l] 22.7[m]
37,3% 24,2% 14,4% 12,4% 5,9% 3,8% 0,7% 1,3% [n]
Mercados y Muestras SRL [11] Archiválva 2020. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. Augusztus 6–Augusztus 11, 23% 23% 12% 6% 2% 3% 1% - 11% 19%
33% 32% 17% 9% 3% 5% 1% - [o]
Mercados y Muestras SRL [12] Archiválva 2020. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. Július 11–Július 16, 24% 20% 16% 5% 3% 3% - - 9% 20%
CELAG [13]Sablon:Ref Június 13–Július 3, 41,9% 26,8% 13,3% 9,1% 4,5% 4,4% - - - -
2020. március 11. Az Egészségügyi Világszervezet a Covid19-et járvánnyá nyilvánította.
Ciesmori [14] 2020. március 5–11 33,3% 18,3% 16,9% 7,1% 3,8% 1,7% 1,9% - 6,2% 2,8%
CELAG [15]Sablon:Ref 2020. február 10. – március 4. 33,1% 17.4% 20,5% 7,4% 5,6% 1,5% 1,3% - 5,7% 7,5%
Miský Utaha´a [16] Archiválva 2020. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. február 21–23 29,2% 15,3% 13,7% 11,1% 8,6% 6,7% 0,5% 0,1%[p] 11,3% 3,5%
Mercados y Muestras SRL [17] Archiválva 2020. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020, február 14–17. 27% 19% 18% 12% 5% 2% 0% - 7% 9%
Ciesmori [18] Archiválva 2020. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. február 7–13 31,6% 17,1% 16,5% 9,6% 5,4% 1,6% 1,6% 0,5%[q] 7,5% 8,7%
2020. január 24. Áñez Bejelenti a jelöltségét[83]
2020. Január 19. Arce bejelenti, hogy indul a MAS színeiben[84]

A regisztráció előtt

[szerkesztés]
Forrás Dátumok[85] Luis
Arce 		Carlos
Mesa 		Jeanine
Áñez 		Luis F.
Camacho 		Chi Hyun
Chung 		Jorge
Quiroga 		Egyéb Nem
szavazna 		Bizonytalan
Az USA nagykövetsége [19] 2020. január 37% 9% 9% 11% 4% - 3% 7% 20%
Mercados y Muestras SRL [20] 2020, január 9–13 26% 17% 12% 17% 6% 3% 2%[r] 8% 9%
2019
Forrás Dátumok MAS
jelöltje 		Carlos
Mesa 		Jeanine
Áñez 		Luis F.
Camacho 		Chi Hyun
Chung 		Marco
Pumari 		Ortiz
Antelo 		Félix
Patzi 		Doria
Medina 		Jorge
Quiroga 		Johnny
Fernandez 		Egyéb Nem
szavazna 		Bizonytalan
style="background:#d02d69",
Ciesmori Archiválva 2020. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben December 21–30, 2019 20,7%[s] 13,8% 15,6% 6,9% 8,1% 8,2% - - 1,8% 1,6% - 0,9% 10,2% 12,2%
Mercados y Muestras SRL [21] Archiválva 2020. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 20912. december 13–16 23%[t] 21% - 13% 9% 10% - - - 2% - - 14% 8%
Captura Consulting [22][86][87] December 5–15, 2019 18,4%[u] 11,9% 7,5% 12,8% 8,5% - 3,7% 2,8% 2,1% 1,8% 1,0% 2,6% 5,1% 21,8%
12,0%[v] 13,7% 10,0% - 9,4% 8,0% 4,8% 3,7% 2,5% 1,7% 2,3% 3,5% 5,1% 23,3%
13,6%[w] 10,6% 7.3% 11,1% 8,4% 5,7% 4,2% 2,6% 2,2% 2,7% - 11,0%[x] 3,0% 17,6%
Mercados y Muestras SRL Archiválva 2020. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben 2019. november 26–27 16%[y] 14% - 16% 10% 16% - - - - - 8% 8% 12%
[88]Megjegyzés: A Dél-Amerikai Geopolitikai Stratégiai Központ (CELAG) felméréseét Jornada, Yolanda Mamani Cayo és Miguel Serrano is kritizálta, mert állítólag részrehajló volt a Szocialista Mozgalom irányába. Ezt arra alapozzák, hogy az Evo Morález idejében elnökhelyettesként dolgozó Álvaro García Linera is tagja a tanácsadó testületnek.[89] Ezen kívül sok embernek van nyilvánosan is felvállalt pártpreferenciája.[90] Ez a szervezet nem kapott engedélyt a TSE-től arra, hogy közvélemény kutatási adatokat hozzon nyilvánosságra.[91][92]

Második kör

[szerkesztés]
Arce v. Mesa
Forrás Dátum Arce, Mesa Nem
szavazna 		Bizonytalan
Muestras y Mercados Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. szeptember 20 – október 8. 32,7% 50,3% 7,7% 9,2%
Mercados y Muestras Archiválva 2020. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. szeptember 5–11 33% 47% 10% 9%
Ciesmori 2020. augusztus 26. – szeptember 3. 35% 40,1% 11%[z] 13.3%[aa]
Mercados y Muestras Archiválva 2020. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. augusztus 6 – 11 30% 47% 12% 11%
Ciesmori 202. március 5–11 42,9% 41% 10,4% 5,7%
Mercados y Muestras Archiválva 2020. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. február 14–17 37% 48% 11% 4%
Ciesmori 2020. február 7--13 40,8% 40.7% 15.2% 3.3%
Arce v. Áñez
Forrás Dátum Arce Áñez Nem
szavazna 		Bizonytalan
Mercados y Muestras Archiválva 2020. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. szeptember 5–11 37% 38% 17% 8%
Ciesmori 2020. augusztus 26. – szeptember 3. 38,9% 33,9% 12,4%[ab] 13,9%[ac]
Mercados y Muestras Archiválva 2020. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. augusztus 6–11 38% 39% 14% 9%
Ciesmori 2020. március 5–11 43,2% 42,6% 8,3% 6%
Mercados y Muestras Archiválva 2020. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. február 14–17 36% 48% 12% 4%
Ciesmori 2020. február 7–13 42,3% 43,6% 10,6% 3,5%
Arce v. Camacho
Forrás Dátum Arce Camacho Nem
Szavazna 		Bizonytalan
Ciesmori 2020. március 5–11 46% 42% 16% 5.9%
Mercados y Muestras Archiválva 2020. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 2020. február 14–17 40% 37% 19% 4%
Ciesmori 2020. február 7–13 44.5% 33.6% 18% 3.9%
Mesa v. Áñez
Forrás Dátum Mesa Áñez Nem
szavazna 		Bizonytalan
Ciesmori 2020. augusztus 26 – szeptember 3. 35,9% 23,1% 28,4%[ad] 12,5%[ae]
Ciesmori 2020. március 5–11 32,6% 31,6% 29,6% 6,2%
Ciesmori 2020. február 7–13 30,3% 33,8% 32,3% 3,6%
Camacho v. Áñez
Forrás Dátum Camacho Áñez Nem
szavazna 		Bizonytalan
Ciesmori 2020. március 5–11 15,6% 41,4% 37.0% 6%
Ciesmori 2020. február 7–13 16,3% 40,8% 38,7% 4,2%

Lefolyása

[szerkesztés]

A választás napja viszonylag békés volt. Wilson Santamaria védelmi miniszterhelyettes azt mondta, két ember próbált meg visszaélni a választási lapokkal La Pazban, a fővárosban, de elfogták őket.[93]

A TSE elnöke a választás lefolyásáról ezt mondta: „a választás napja a demokrácia sikerének a napja volt.”[94] Az Egyesült Nemzetek Szervezete üdvözölte, hogy a „választások rendben, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folytak le.”[95] Az Európai Unió gratulált a választás biztonságos lebonyolításáért Bolíviának, és várja a TSE által közzétett eredményeket.[96]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A koalíció részei a FRI, a JESUCA és a Chuquisaca Para Todos
  2. ↑ A koalíció részei a PDC és UCS
  3. ↑ Null 1.3%/Üres 4.8%
  4. ↑ A bizonytalanokat és a nem szavazókat nem számítva
  5. ↑ A bizonytalanok és a nem szavazók kivételével
  6. ↑ Mindent beleszámolva
  7. ↑ Nem/Üres
  8. ↑ Nem/Üres
  9. ↑ A bizonytalan és otthonmaradók számát kivonva
  10. ↑ 7.1 Üres, 10,6 Érvénytelen
  11. ↑ A bizonytalan és a nem szavazók értékét kivonva
  12. ↑ 6.6 Üres, 2.7 Érvénytelen
  13. ↑ 16.6% Nem döntött, 6.1% titok
  14. ↑ A bizonytalanok és a nem szavazók kivételével
  15. ↑ A bizonytalanok és a nem szavazók nélkül
  16. ↑ Az ADN jelöltjeként
  17. ↑ Ismael Schabib mint az ADN jelöltje
  18. ↑ Patzi 1%, Doria Medina 1%
  19. ↑ Általános MAS-jelölt
  20. ↑ Andrónico Rodríguez
  21. ↑ Andrónico Rodríguez
  22. ↑ David Choquehuanca
  23. ↑ Luis Arce Catacora
  24. ↑ Albarracín 1.1%, a többek9,9%
  25. ↑ Andrónico Rodríguez
  26. ↑ 10,0 üres, 1.6 érvénytelen
  27. ↑ 10,6 Nem válaszol, 2.7 nem mondja meg
  28. ↑ 10.4 Üres, 2.0 érvénytelen
  29. ↑ 12,2 Nem válaszol, 2,7 Nem mondja meg
  30. ↑ 22,6 üres, 5.8 érvénytelen
  31. ↑ 9,6 Nem válaszol, 2,9 Nem mondja meg

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Bolivia election delayed to October as pandemic bites, opposition cries foul”, Reuters, 2020. július 24. (Hozzáférés: 2020. július 24.) (angol nyelvű) 
  2. ↑ Para mayo las nuevas elecciones en Bolivia (európai spanyol nyelven). El Vocero de Puerto Rico . (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  3. ↑ Electoral court postpones Bolivia general election over virus. Outlook (India) . (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  4. ↑ Una ley fija el 18 de octubre como fecha tope para las elecciones en Bolivia (spanyol nyelven). ABC , 2020. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  5. ↑ Mexico says it would offer asylum to Bolivia's Morales if he sought it, 2019. november 11.
  6. ↑ „Bolivia crisis: Evo Morales accepts political asylum in Mexico”, BBC News, BBC, 2019. november 12. (Hozzáférés: 2019. november 12.) 
  7. ↑ Faiola, Anthony: Evo Morales resigns as Bolivia's president after OAS election audit, protests. The Washington Post. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  8. ↑ Bolivias Constitutional Court Confirms Legitimacy Of Power Transfer To Anez. UrduPoint . [2019. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  9. ↑ COMUNICADO | Tribunal Constitucional Plurinacional. tcpbolivia.bo . [2019. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
  10. ↑ „Evo Morales ofreció no presentarse a elecciones si le permiten regresar a Bolivia y terminar su mandato”, Bloomberg, Infobae, 2019. november 20.. [2019. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. november 29.) (spanish nyelvű) 
  11. ↑ Bolivia government proposes election bill as its seeks path to peace. Reuters , 2019. november 20. [2019. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  12. ↑ Bolivia Marks End of Era, as Legislators Rush to Approve New Election Without Evo Morales. The Wall Street Journal , 2019. november 23. [2019. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  13. ↑ „Bolivian leader agrees to withdraw military in deal to 'pacify' country”, Reuters, 2019. november 24.. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. november 25.) (angol nyelvű) 
  14. ↑ Jeanine Áñez no postulará a la Presidencia de Bolivia, según el Gobierno interino. Publicado el 5 de diciembre de 2019. Consultado el 8 de diciembre de 2019.
  15. ↑ Government clarifies that Jeanine Áñez will not be a candidate for the Presidency (spanyol nyelven). [2020. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  16. ↑ a b Jeanine Áñez confirma candidatura presidencial para las elecciones generales (európai spanyol nyelven). ATBDigital , 2020. január 24. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  17. ↑ Survey approves of Áñez's term as president, but rejects her candidacy. (spanyol nyelven), 2020. január 26.
  18. ↑ „Bolivia’s Interim President Pulls Out of Election”, Reuters, 2020. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ Copa Says Legislative Will Define New Election Date After Quarantine (spanyol nyelven). La Razon , 2020. március 24. [2020. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  20. ↑ Parties in the electoral race avoid fixing the date of the elections; await quarantine report (spanyol nyelven). La Razon , 2020. március 25. [2020. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  21. ↑ After warning of risk, Añez promulgates the law of elections between reproaches of MAS and CC (spanyol nyelven), 2020. június 22. [2020. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  22. ↑ See the electoral calendar for 2020 elections, 2020. június 26. [2020. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  23. ↑ „Las elecciones en Bolivia se realizarán el 6 de septiembre”, NODAL, 2020. június 3. (Hozzáférés: 2020. június 4.) 
  24. ↑ de 2020, 23 de Julio: El Tribunal Electoral de Bolivia volvió a aplazar las elecciones presidenciales para el 18 de octubre (európai spanyol nyelven). infobae . (Hozzáférés: 2020. július 24.)
  25. ↑ Bolivian COVID statistics (spanyol nyelven). www.boliviasegura.gob.bo . [2020. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  26. ↑ Morales, Evo: Condemnation. Twitter, 2020. július 27. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  27. ↑ Bolivia: organizaciones de todo el país se suman a la marcha de mañana contra la postergación de las elecciones. Nodal, 2020. július 27. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  28. ↑ Ex-officials say that the TSE has the power to fix new date. (spanyol nyelven), 2020. július 25. [2020. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  29. ↑ MAS Tarija in agreement with postponement of elections (spanyol nyelven), 2020. július 24. [2020. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  30. ↑ Jaime Paz: Enough, Evo, you have done enough damage to the country during your 14 years. (spanyol nyelven), 2020. augusztus 10. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  31. ↑ Evo supports 18 Oct as date of elections and admits protests have no support. (spanyol nyelven), 2020. augusztus 10. [2021. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  32. ↑ 59% blame MAS for August blockades. (spanyol nyelven), 2020. szeptember 16. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  33. ↑ They admit that MAS is behind road blockades. (spanyol nyelven), 2020. augusztus 8. [2020. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  34. ↑ Blockers carry out brutal beating on two soldiers in Sayari (spanyol nyelven), 2020. augusztus 16.
  35. ↑ Police reveal that attack in Samaipata was well-organised and show arms and confiscated objects (spanyol nyelven), 2020. augusztus 10.
  36. ↑ Government investigate source of arms displayed during blockades (spanyol nyelven), 2020. augusztus 30. [2021. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  37. ↑ Armed groups embed themselves in the COB blockades (spanyol nyelven), 2020. augusztus 16. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  38. ↑ Mexican drug cartels linked to seized arms and money, says government. (spanyol nyelven), 2020. szeptember 9.
  39. ↑ They fear that some seek to destabilize elections. Large amount of weapons, dynamite and money seized., 2020. augusztus 27.
  40. ↑ Analysts: Armed groups due to the permissiveness of MAS. (spanyol nyelven), 2020. szeptember 7. [2020. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  41. ↑ „Will Bolivians give Evo Morales a fourth term?”, BBC, 2019. október 20.. [2019. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. október 21.) (brit angol nyelvű) 
  42. ↑ „El Tribunal Electoral define la eventual segunda vuelta para el 15 de diciembre”. [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 2.) 
  43. ↑ a b Bolivia: Ley del Régimen Electoral, 30 de junio de 2010. Lexivox . (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  44. ↑ Voting is compulsory in some countries, 2018. július 20.
  45. ↑ Singh, Shane P. (2019. január 1.). „Politically Unengaged, Distrusting, and Disaffected Individuals Drive the Link Between Compulsory Voting and Invalid Balloting”. Political Science Research and Methods 7 (1), 107-123. o. 
  46. ↑ a b Evo Morales anunció que Luis Arce será el candidato a presidente del MAS en las nuevas elecciones de Bolivia (európai spanyol nyelven). Infobae . (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  47. ↑ Carlos Mesa se postula como candidato a los próximos comicios de Bolivia. France 24 , 2019. december 3. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  48. ↑ El líder cívico Luis Fernando Camacho firmó un acuerdo preliminar con el MNR con miras a las elecciones en Bolivia (európai spanyol nyelven). Infobae , 2019. december 2. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  49. ↑ Patzi anuncia que será candidato a la Presidencia en las próximas elecciones (európai spanyol nyelven). lostiempos.com , 2019. december 28. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  50. ↑ Chi Hyung Chung confirma que será candidato en las nuevas elecciones (európai spanyol nyelven). Correo del Sur . (Hozzáférés: 2019. december 23.)
  51. ↑ MNR rompe acuerdo con Fernando Camacho y decide apoyar a Jorge "Tuto" Quiroga (európai spanyol nyelven). fmbolivia.com , 2020. január 22. [2020. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  52. ↑ Jallalla Bolivia presenta a una mujer aymara como candidata a la vicepresidencia (európai spanyol nyelven). noticiasfides.com , 2020. január 23. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  53. ↑ Doria Medina será el acompañante de Añez en la carrera electoral (európai spanyol nyelven). paginasiete.bo , 2020. január 31. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  54. ↑ Ruth Nina se suma a la lista de candidatos para las elecciones de mayo (európai spanyol nyelven). eldeber.com , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  55. ↑ The social and peasant organizations of the department of La Paz feel betrayed by the decision of Evo Morales (spanyol nyelven), 2020. január 21. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  56. ↑ Morales defends Arce, but more voices of rejection arise (spanyol nyelven), 2020. január 22. [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  57. ↑ Copa MAS Binomial: We take it as a proposal to be debated (spanyol nyelven), 2020. január 22. [2020. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  58. ↑ Unity pact accepts the Arce-Choquehuanca (spanyol nyelven), 2020. január 23. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  59. ↑ Three parties join to endorse the Camacho-Pumari ticket (spanyol nyelven), 2020. január 24.
  60. ↑ These are all alliances that submitted their applications for registration before the Supreme Electoral Tribunal. (spanyol nyelven), 2020. január 25.
  61. ↑ Estas son las Alianzas Políticas habilitadas para las Elecciones Generales 2020. (spanyol nyelven), 2020. január 25.
  62. ↑ Arce case is boomerang for MAS, but it must be won at the polls (spanyol nyelven), 2020. július 27.[halott link]
  63. ↑ „«Tuto» declina su candidatura a siete días de los comicios”, www.paginasiete.bo, 2020. október 11.. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 11.) (spanish nyelvű) 
  64. ↑ Chi Hyun Chung confirma candidatura a la presidencia por el FPV (spanyol nyelven). Correo del Sur , 2020. január 30. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  65. ↑ The long-awaited debate comes on the decisive path of the vote (spanyol nyelven). www.paginasiete.bo , 2020. október 4. [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  66. ↑ Áñez submits a bill to assembly that raises mandatory debate between candidates (spanyol nyelven). www.lostiempos.com
  67. ↑ Áñez appeals to ALP to approve bill on obligatory electoral debates (spanyol nyelven). www.lostiempos.com , 2020. január 13.
  68. ↑ Great Presidential Debate announced for 4th October (spanyol nyelven). El Deber , 2020. szeptember 6.
  69. ↑ „Debate presidencial alcanza audiencia de más de 2 millones personas en Facebook”, Página Siete, 2020. október 6.. [2020. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 8.) (spanish nyelvű) 
  70. ↑ In 11 days, Arce-MAS put 4 conditions for debate (spanyol nyelven). www.paginasiete.bo.com , 2020. szeptember 23. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  71. ↑ Arce overturns debate podium and gives excuse for not attending (spanyol nyelven), 2020. október 2. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  72. ↑ Creemos confirm that Camacho did not attend because he was "deceived". (spanyol nyelven). Correa del Sur
  73. ↑ Of 40 analysts, 69% choose Mesa as the winner of the debate. (spanyol nyelven), 2020. október 5. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  74. ↑ „'We're not used to debating': Rare Bolivia election standoff fizzles as vote nears”, Reuters, 2020. október 4. (Hozzáférés: 2020. október 8.) (angol nyelvű) 
  75. ↑ „“Debate presidencial» de FAM-CUB genera críticas al formato de cuestionarios sin discusión”, Bolivia Nueva Tus historias... tus noticias..., Bolivia Nueva, 2020. október 4.. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 8.) (spanyol nyelvű) 
  76. ↑ The Debate that was not (spanyol nyelven). La Razon , 2020. október 5.
  77. ↑ Politicians accuse MAS of rigging Saturday's debate (spanyol nyelven). El Deber , 2020. október 4.
  78. ↑ "Presidential Debate" of FAM-CUB generates criticism of the questionnaire format without discussion (spanyol nyelven). ERBOL , 2020. október 3.
  79. ↑ Bolivia electoral 2020. 2020.boliviaelectoral.com . [2020. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  80. ↑ „TSE confirma que tres frentes quedaron fuera de competencia: ADN, Libre21 y Juntos”, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. október 15.) (spanyol nyelvű) 
  81. ↑ „Boliviens Ex-Präsident Quiroga zieht Kandidatur zurück”, 2020. október 12. (Hozzáférés: 2020. október 12.) 
  82. ↑ „Bolivian interim President Anez withdraws from election race with socialists ahead in polls”, 2020. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.) 
  83. ↑ „Bolivia's interim President Anez shakes up election race with plan to run”, Reuters, 2020. január 25.. [2023. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 20.) (angol nyelvű) 
  84. ↑ „Morales announces candidates for MAS party in Bolivia's elections”, Reuters, 2020. január 20.. [2023. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 20.) (angol nyelvű) 
  85. ↑ Bolivia electoral 2020. 2020.boliviaelectoral.com . [2020. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  86. ↑ @pepepomacusi: La nueva intención de voto: Bolivia eje central Arce 13.6% Camacho 11.1% Mesa 10.6% Chi 8.4% Jeanine 7.3% Pumari 5.7% Medición 5 a 15 de diciembre 2019 Encuesta de Captura Consulting para Poder y Placer (Tercero de tres escenarios medidos. Acá, medidos Arce, Camacho y Pumari) (angol nyelven), 2019. december 19. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  87. ↑ @pepepomacusi: La nueva intención de voto: Bolivia eje central Mesa 13.7% Choquehuanca 12.0% Jeanine 10.0% Chi 9.4% Pumari 8.0% Medición 5 al 15 de diciembre de 2019 Encuesta de Captura Consulting para Poder y Placer (Segundo de tres escenarios medidos. Acá, medidos Choquehuanca y Pumari) (angol nyelven), 2019. december 19. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  88. ↑ Megjegyzés
  89. ↑ Consejo Consultivo (spanyol nyelven). CELAG . (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  90. ↑ jornada: Celag y su desacertada encuesta (spanyol nyelven). JORNADA , 2020. július 10. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  91. ↑ Mendoza, Luz: Rafael Correa y García Linera, están detrás de encuestas favorables al MAS (spanyol nyelven). eju.tv . (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  92. ↑ Celag y su desacertada encuesta (spanyol nyelven). JORNADA , 2020. július 10. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  93. ↑ Polls start closing in 'calm' Bolivian general election (angol nyelven). Deccan Herald , 2020. október 19. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  94. ↑ https://news.yahoo.com/bolivians-vote-election-expected-bring-122733945.html
  95. ↑ UN applauds tranquility and order in Bolivian general elections (spanyol nyelven). Pagina Siete , 2020. október 19. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  96. ↑ EU congratulates Bolivia and asks to wait for the official results of the elections. (spanyol nyelven). El Deber , 2020. október 19.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020-as_bolíviai_választások&oldid=27370902”