Ugrás a tartalomhoz

2019-es novemberi spanyolországi általános választás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Előrehozott általános választás Spanyolországban

2019. november 10.

Összesen 350 mandátum a Képviselőházban
Összesen 208 mandátum a Szenátusban
← 2019 (április) 2023→
Párt vezetője Pedro Sánchez Pablo Casado Santiago Abascal
Párt PSOE PP VOX
Képviselői helyek (választás előtt) 123 66 24
Képviselői helyek (választás után) 120 89 52
Változás Csökkenés 3 Növekedés 23 Növekedés 28
Szavazatok száma 6 792 199 5 047 040 3 656 979
Szavazatok aránya (%) 28% 20,81% 15,08%
Változás Csökkenés 0,7 Növekedés 4,1 Növekedés 4,8
Párt vezetője Pablo Iglesias Gabriel Rufián Albert Rivera
Párt Unidas Podemos ERC Cs
Képviselői helyek (választás előtt) 42 15 57
Képviselői helyek (választás után) 35 13 10
Változás Csökkenés 7 Csökkenés 2 Csökkenés 47
Szavazatok száma 3 119 364 880 734 1 650 318
Szavazatok aránya (%) 12,9% 3,6% 6,8%
Változás Csökkenés 1,4 Csökkenés 0,3 Csökkenés 9,1

A 2019-es novemberi spanyolországi általános választást 2019. november 10-én, vasárnap tartották. Az előrehozott választásra azért került sor, mivel VI. Fülöp spanyol király nem kérte fel kormányalakításra Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnököt, az áprilisi választásokon győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárát, de más jelöltet sem.[1]

A választási részvétel az 1975-ös demokráciára való áttérés óta soha nem látott szintre süllyedt: a szavazásra jogosultak csupán 66,2%-a járult az urnákhoz, amellyel így megdőlt a 2016-os előrehozott általános választáson felállított negatív rekord (66,5%). A választás a jobboldal megerősödését hozta, ugyanis mind a jobbközép Néppárt (PP), mind a nacionalista, jobboldali populista VOX jelentősen növelni tudta képviselőinek számít, ugyanakkor a centrista Polgárok (Cs) történelmi vereséget szenvedett azt követően, hogy az áprilisi választáson a párt addigi legjobb eredményét érte el.[2] A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az Unidas Podemos támogatottsága a korábbiakhoz képest enyhén csökkent. A két baloldali párt a választást követően az esetleges együttműködésről is tárgyalt, amely végül sikeresen zárult, és megalakították a második spanyol köztársaság első kormánykoalícióját.[3][4][5]

Az új kormányt hivatalosan 2020. január 13-án nevezték ki, amelynek hivatali idejét gyorsan beárnyékolta a koronavírus-járvány márciusi kitörése, annak politikai következményei, illetve a gazdaságban bekövetkező recesszió.

Választási eredmények

[szerkesztés]

Képviselőház

[szerkesztés]
Pártok és koalíciók Szavazatok száma Elnyert mandátumok száma
Szavazatok száma Szavazatok száma (%) +/− (%) Összesen +/−
Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 6 792 199 28.00 -0,67 120 -3
Néppárt (PP) 5 047 040 20,81 +4,12 89 +23
VOX 3 656 979 15,08 +4,82 52 +28
Unidas Podemos 3 119 364 12,86 -1,46 35 -7
Polgárok – A Polgárság Pártja (Cs) 1 650 318 6,80 -9,06 10 -47
Katalán Republikánus Baloldal-Szuverénisták (ERC–Sobiranistes) 880 734 3.63 -0,28 13 -2
Más País 582 306 2,40 Új 3 +2
Együtt Katalóniáért (JxCat–Junts) 530 225 2,19 +0,28 8 +1
Baszk Nacionalista Párt (EAJ/PNV) 379 002 1.56 +0,05 6 ±0
Baszkföldi Egységpárt (EH Bildu) 277 621 1,14 +0,15 5 +1
Népi Egység Jelöltsége–A szakadásért (CUP–PR) 246 971 1.02 Új 2 +2
Állatvédelmi Párt (PACMA) 228 856 0,94 -0,31 0 ±0
Kanári-szigeteki Koalíció–Kanári Nacionalista Párt (CCa–PNC–NC) 124 289 0.51 -0,15 2 ±0
Galíciai Nacionalista Blokk (BNG) 120 456 0.51 +0.14 1 +1
Egész Navarra (NA+) 99 078 0.41 ±0 2 ±0
Kantábriai Regionális Párt (PRC) 68,830 0.28 +0.08 1 ±0
Teruel Létezik (¡TE!) 19 761 0.08 Új 1 +1
Egyebek 44 0.00 Új 0 ±0
Üresen hagyott lapok 217 227 0.90 +0,14
Összesen 24 258 228 350 ±0
Érvényes szavazatok 24 258 228 98.98 +0,03
Érvénytelen szavazatok 249 487 1.02 -0,03
Szavazatok száma / részvételi arány (%) 24 507 715 66,23 -5,53
Távolmaradók száma 12 493 664 33,77 +5,53
Választásra jogosultak száma 37 001 379
Források[6][7]

Szenátus

[szerkesztés]
Pártok és koalíciók Szavazatok száma Elnyert mandátumok száma
Szavazatok száma Szavazatok száma (%) Összesen +/−
Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 19 481 846 30,62 93 -30
Néppárt (PP) 17 074 301 26,84 83 +29
Unidas Podemos 7 884 444 12,39 0 ±0
Polgárok – A Polgárság Pártja (Cs) 4 951 350 7,78 0 -4
VOX 3 229 631 5,08 2 +2
Katalán Republikánus Baloldal-Szuverénisták (ERC–Sobiranistes) 3 054 285 4,80 11 ±0
Együtt Katalóniáért (JxCat–Junts) 1 689 482 2,66 3 +1
Baszk Nacionalista Párt (EAJ/PNV) 1 152 440 1.81 9 ±0
Állatvédelmi Párt (PACMA) 977 844 1,54 0 ±0
Más País 960 287 1,51 0 ±0
Baszkföldi Egységpárt (EH Bildu) 842 993 1,33 1 ±0
Galíciai Nacionalista Blokk (BNG) 411 948 0.65 0 ±0
Egész Navarra (NA+) 309 357 0.49 3 ±0
Kanári-szigeteki Koalíció–Kanári Nacionalista Párt (CCa–PNC–NC) 220 299 0.35 0 ±0
Kantábriai Regionális Párt (PRC) 176 740 0.28 0 ±0
Teruel Létezik (¡TE!) 57 340 0.09 2 +2
Gomera Szocialista Csoport (ASG) 3 628 0.01 1 ±0
Egyebek 43 0.00 0 ±0
Üresen hagyott lapok 451 449 1,89
Összesen 63 619 306 208 ±0
Érvényes szavazatok 23 825 576 97,90
Érvénytelen szavazatok 561 601 2,30
Szavazatok száma / részvételi arány (%) 24 387 177 65,91
Távolmaradók száma 12 614 202 34,09
Választásra jogosultak száma 37 001 379
Források[6][7]

A választás következményei

[szerkesztés]

2019. november 11-én, a választások másnapján Albert Rivera lemondott a Polgárok (Cs) éléről,[8] miután a párt elveszítette képviselőházi mandátumainak több mint 80%-át és szenátusi mandátumának egyharmadát (ebből a VOX és a Néppárt profitált a legtöbbet), egyben bejelentette, hogy lemond megválasztott tisztségéről, és azonnali hatállyal visszavonul a politikától.[9] A Néppárt (PP) visszaszerezte a 2019-es áprilisi általános választáson elvesztett képviselőházi mandátumainak körülbelül egyharmadát, illetve szenátusi helyeinek csaknem felét. A jobboldali nacionalista VOX megduplázta képviselőinek számát a Képviselőházban, emellett megszerezte első közvetlenül választott szenátusi helyeit. A baloldali Más País újdonsült pártként két mandátumot szerzett, míg a baloldali és katalán nacionalista Népi Egység szintén megszerezte első képviselőházi mandátumait.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elbukott a spanyol baloldal, előrehozott választás lesz. Origo.hu. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  2. ↑ „Ciudadanos pierde 47 escaños tras el 10-N y sufre el quinto mayor batacazo electoral de la historia de la democracia: estos son los otros cuatro”, Business Insider , 2019. november 11. (Hozzáférés: 2020. január 15.) (spanyol nyelvű) 
  3. ↑ „El primer Gobierno de coalición que marcaría un nuevo hito en la historia de España”, RTVE, 2019. november 12. (Hozzáférés: 2020. január 4.) (spanyol nyelvű) 
  4. ↑ „Pedro Sánchez se rodea de perfiles técnicos frente al peso político de Unidas Podemos”, eldiario.es , 2020. január 10. (Hozzáférés: 2020. január 11.) (spanyol nyelvű) 
  5. ↑ Rodon, Toni (2020. november 29.). „The Spanish electoral cycle of 2019: a tale of two countries”. West European Politics 43 (7), 1490–1512. o. DOI:10.1080/01402382.2020.1761689. ISSN 0140-2382. 
  6. ↑ a b Elecciones celebradas. Resultados electorales (spanyol nyelven). Belügyminisztérium . (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  7. ↑ a b Elecciones Generales 10 de noviembre de 2019 (spanyol nyelven). Historia Electoral.com . (Hozzáférés: 2021. október 21.)
  8. ↑ „Ciudadanos leader Albert Rivera quits after election debacle”, El País , 2019. november 11. (Hozzáférés: 2019. november 11.) 
  9. ↑ „Albert Rivera abandona la política: dimite como presidente de Ciudadanos y renuncia a su escaño tras el batacazo electoral”, eldiario.es , 2019. november 11. (Hozzáférés: 2019. november 11.) (spanyol nyelvű) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2019-es_novemberi_spanyolországi_általános_választás&oldid=26382592”