2018-as svédországi parlamenti választások
Svédországban 2018. szeptember 9-én tartottak szavazást, hogy megválasszák a Riksdag, az ország egykamarás parlamentje új tagjait, és a felálló megújult testület aztán megválaszthassa a miniszterelnököt. Ugyanazon a napon regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.
A választáson, amelyen a szavazók 87,2 százaléka vett részt, a kormányzó szociáldemokraták az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el[1] A balközép szövetség azonban a radikális gyökerekből kinőtt Baloldali Párt megerősödése miatt így is a legnagyobb tömb maradhat a Riksdagban, 144 mandátummal. Ennél eggyel szerzett kevesebbet a jobbközép szövetség, amelynek fő ereje, a Mérsékelt Párt gyengült a választáson. Előretörtek ugyanakkor a két fő blokkon kívül álló, bevándorlásellenes Svéd Demokraták, 49-ről 62-re növelve mandátumaik számát.[2]
Az egyes pártokat tekintve, a Szociáldemokraták a szavazatok 28.3 szerezték meg, a Mérsékeltek 19,8, a Svéd Demokraták pedig 17,5 százalékot.
Mind a baloldali blokk, mind a jobbközép szövetség visszautasította az együttműködést a Svéd Demokratákkal, így egyiknek sem volt meg a többsége a 349 fős Riksdagban.[3]
Háttér
[szerkesztés]A 2014-es költségvetési válság
[szerkesztés]Csak két hónappal azután, hogy Stefan Löfven megalakította kisebbségi kormányát, a miniszterelnök 2014. december 3-án bejelentette, hogy szándéka szerint december 29-én, az alkotmány megengedte legkorábbi dátumon, új választásokat tartanak.
A választás szükségesnek látszott, miután a Lövfen szociáldemokratáiből és a Zöldekből álló kormány 182-153 arányban elvesztette a szavazást a költségvetésről. A szociálkonzervatív, bevándorlásellenes Svéd Demokraták a költségvetés elvetői közt voltak. Az elbukott szavazás kormányválságot idézett elő.[4] A tervbe vett előrehozott választás az első lett volna 1958 óra Svédországban.[5]
A választásra azonban nem kerül sor. December 26-án a Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, a Mérsékelt Párt, a Centrum, a Liberálisok és a Kereszténydemokraták megállapodást írtak alá a politikai stabilitás megőrzéséről legalább 2022-ig. A megállapodás a következő két fő pontot tartalmazta:
- A legnagyobb támogatást szerző jelöltet választják meg miniszterelnöknek.
- A kisebbségi kormány, a megegyezést aláíró pártok tartózkodása mellett, megszavaztathatja a költségvetést.
A megegyezés nyomán december 27-én törölték az előrehozott választást. 2015 októberében az eredeti megállapodás összeomlott, miután a Kereszténydemokraták kiléptek belőle, de a Mérsékeltek, a Centristák és a Liberálisok engedték, hogy a kisebbségi kormány tovább dolgozhasson.
Erőszakhullám 2018-ban
[szerkesztés]Lásd még: 2018-as svédországi gyújtogatások
2018 nyarán erőszakhullám söpört át Svédországon. Számos incidens volt, olyan is, amelynek során – augusztus 15-én – több, mint 100 autót gyújtottak fel.[6] A korábbi években is fel-fellángolt itt-ott a tömeges erőszak a nyári oktatási szünet vége felé Svédországban, a göteborgi, falkenbergi és trollhättani incidensek azonban nagyobbak voltak a korábbinál.[7] Löfven miniszterelnök szerint az augusztusi erőszakhullámot úgy szervezték "majdnem, mint egy katonai hadműveletet".[7] Később egy 16 és egy 20 éves fiatalt letartóztattak gyújtogatás vádjával, egy húszas éveiben járó harmadikat pedig amikor Törökországba menekült.[8]
A választási rendszer
[szerkesztés]A Riksdag 349 képviselőből áll. Arányos képviseleti rendszerben, több tagot delegáló pártlistákon, amelyek lehetnek regionálisak (a legtöbb fő párt), illetve országosak (a Svéd Demokraták). A 29 választókerület mindegyike egy meghatározott számú képviselőt delegál, ami a regionális képviseletet szolgálja. A helyek maradékát úgy osztják el a pártok közt, hogy a kapott szavazatok arányában jussanak helyekhez. A svéd alkotmány (Regeringsformen) 1. fejezet 4 paragrafusa kimondja, hogy a parlament felelős az adóztatásért és a törvényhozásért, a 6 paragrafus szerint pedig a kormány a Riksdagnak felelős. Ez azt jelenti, hogy a svéd alkotmányos monarchia parlamentáris rendszer. Egy párt akkor juthat a Riksdagba, ha megszerzi a szavazatok 4%-át országosan, vagy 12%-ot valamelyik választókerületben.
Pártok
[szerkesztés]A Riksdag összetétele a 2018-as választások előtt.
| Párt neve | Ideológiája | Vezető | 2014-s eredménye | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Szavazatok (%) | Mandátumok | |||||
| Szociáldemokrata Párt | S | Socialdemokraterna | Szociáldemokrácia | Stefan Löfven | 31,0% | 113/349 |
| Mérsékelt Párt | M | Moderaterna | Liberálkonzervativizmus | Ulf Kristersson | 23,3% | 84/349 |
| Svéd Demokraták | SD | Sverigedemokraterna | Nacionalizmus Bevándorlásellenesség |
Jimmie Åkesson | 12,9% | 49/349 |
| Zöld Párt | MP | Miljöpartiet | Zöld politika | Gustav Fridolin Isabella Lövin |
6,9% | 25/349 |
| Centrum Párt | C | Centerpartiet | Liberalizmus Északi agrárianizmus |
Annie Lööf | 6,1% | 22/349 |
| Baloldali Párt | V | Vänsterpartiet | Szocializmus | Jonas Sjöstedt | 5,7% | 21/349 |
| Liberálisok | L | Liberalerna | Liberalizmus | Jan Björklund | 5,4% | 19/349 |
| Kereszténydemokraták | KD | Kristdemokraterna | Christian democracy | Ebba Busch Thor | 4,6% | 16/349 |
Közvéleménykutatások
[szerkesztés]A lenti grafikon a svédországi közvéleménykutatások 30 napos mozgóátlagait mutatja 2014 szeptemberétől.
Egy politikai tömböt alkotnak a Szociáldemokraták, a Baloldali Párt és a Zöldek, és egy másik tömb a Mérsékeltek, a Centrum, a Liberálisok és a Keresztény demokraták. A Svéd Demokratákkal nem szövetkezik más a fő pártok közül (ők sárgával jelöltek).
Eredmények
[szerkesztés] | |||||
| Párt | Szavazatok | % | Mandátumok | +/− | |
|---|---|---|---|---|---|
| Szociáldemokrata Párt | S | 1 830 386 | 28,26 | 100 | −13 |
| Mérsékelt Párt | M | 1 284 698 | 19,84 | 70 | −14 |
| Svéd Demokraták | SD | 1 135 627 | 17,53 | 62 | +13 |
| Centrum Párt | C | 557 500 | 8,61 | 31 | +9 |
| Baloldali Párt | V | 518 454 | 8,00 | 28 | +7 |
| Kereszténydemokraták | KD | 409 478 | 6,32 | 22 | +6 |
| Liberálisok | L | 355 546 | 5,49 | 20 | +1 |
| Zöld Párt | MP | 285 899 | 4,41 | 16 | −9 |
| Érvénytelen/üres szavazatok | 58 546 | – | – | – | |
| Összes szavazat | 6,535,271 | 100 | 349 | 0 | |
| Regisztrált szavazók/részvételi arány | 7 495 936 | 87,18 | – | – | |
| Source: VAL Archiválva 2018. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben | |||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevándorlásellenes előretörés Svédországban
- ↑ Sweden election results: Who won the Swedish election? How did the Sweden Democrats do?
- ↑ Sweden Gives Final Election Tally amid Political Uncertainty
- ↑ Sweden election called by Löfven after parliament defeat BBC News, 3 December 2014
- ↑ Just nu: Regeringskrisen fortsätter. SvD.se. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
- ↑ „More Than 100 Cars Burned in Mass Arson Attack in Sweden”, New York Times (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.) (angol nyelvű)
- ↑ a b „Youths in Swedish towns burn and vandalize scores of cars”, U.S., Reuters, 2018. augusztus 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
- ↑ Swedish police say suspect in car fires arrested in Turkey Archiválva 2018. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Washington Post
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish general election, 2018 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.