A fesztivált eredetileg Bosznia-Hercegovinában, Szarajevóban és Kelet-Szarajevóban rendezték volna, miközben az erzurumi fesztiválra 2019-ben került volna sor. 2015 novemberében döntés született a két helyszín felcseréléséről, mivel Szarajevóban a sportlétesítmények nem készültek volna el 2017-re, Törökországban viszont már rendelkezésre állt megfelelő infrastruktúra, ugyanis a 2011. évi téli universiadét Erzurumban rendezték.
A 2017. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál kabalája a Karbeyaz névre keresztelt hóember lett. Neve a török Kar (jelentése: hó) és Beyaz (jelentése: fehér) szavakból származik. A szervezők egy ötletpályázat kiírásával a névadást a közvéleményre bízták, ahol három név közül lehetett választani.
Magyarország - A Magyar Olimpiai Bizottság 2017. január 18-ai közleménye szerint a bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a sportágak, a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása, a küldöttség kijelölése az EYOF-ra. Ugyanakkor, mivel a sporteseményen kiskorú, 14-18 esztendős sportolók versenyeznek, a Magyar Olimpiai Bizottság által alkalmazott eljárásrend szerint részvételükhöz törvényes képviselőik beleegyezése, írásos nyilatkozata szükséges. Az érintett szövetségek ennek megfelelően bekérték a sportolók törvényes képviselőinek (szüleinek) írásbeli nyilatkozatát, akik azonban a Törökországban uralkodó biztonsági helyzet miatt, a gyerekek biztonsága érdekében nem járultak hozzá gyermekeik törökországi versenyzéséhez. A szövetségek ezt követően elnökségi határozatba foglalt döntésükkel visszavonták részvételi és nevezési kérelmüket, amelyről tájékoztatták a Magyar Olimpiai Bizottságot. A Magyar Olimpiai Bizottság a szövetségekkel egyeztetve teljes körűen értékelte az előálló helyzetet, amelynek eredményeképpen az 1993 óta megrendezésre kerülő téli EYOF-versenyek történetében Magyarország először nem nevezett sportolót az eseményre.[2]
Erzurum, Törökország
Albánia (2 – 2 férfi)
Bosznia-Hercegovina (6 – 4 férfi, 2 nő)
Bulgária (19 – 11 férfi, 8 nő)
Ciprus (2 – 1 férfi, 1 nő)
Csehország (40 – 22 férfi, 18 nő)
Dánia (9 – 4 férfi, 5 nő)
Észtország (19 – 11 férfi, 8 nő)
Fehéroroszország (43 – 32 férfi, 11 nő)
Finnország (30 – 17 férfi, 13 nő)
Franciaország (59 – 40 férfi, 19 nő)
Görögország (10 – 6 férfi, 4 nő)
Grúzia (6 – 4 férfi, 2 nő)
Hollandia (15 – 10 férfi, 5 nő)
Horvátország (5 – 1 férfi, 4 nő)
Izland (14 – 8 férfi, 6 nő)
Koszovó (5 – 2 férfi, 3 nő)
Lengyelország (18 – 7 férfi, 11 nő)
Litvánia (9 – 5 férfi, 4 nő)
Luxemburg (4 – 3 férfi, 1 nő)
Moldova (2 – 1 férfi, 1 nő)
Montenegró (2 – 1 férfi, 1 nő)
Egyesült Királyság (17 – 9 férfi, 8 nő)
Norvégia (8 – 4 férfi, 4 nő)
Olaszország (10 – 5 férfi, 5 nő)
Oroszország (75 – 48 férfi, 27 nő)
Örményország (3 – 2 férfi, 1 nő)
Románia (29 – 17 férfi, 12 nő)
Spanyolország (4 – 2 férfi, 2 nő)
Svédország (1 – 1 férfi)
Szerbia (3 – 2 férfi, 1 nő)
Szlovákia (40 – 29 férfi, 11 nő)
Szlovénia (41 – 24 férfi, 17 nő)
Törökország (74 – 45 férfi, 29 nő)
Ukrajna (25 – 13 férfi, 12 nő)
Magyarország - A Magyar Olimpiai Bizottság 2017. január 18-ai közleménye szerint a bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a sportágak, a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása, a küldöttség kijelölése az EYOF-ra. Ugyanakkor, mivel a sporteseményen kiskorú, 14-18 esztendős sportolók versenyeznek, a Magyar Olimpiai Bizottság által alkalmazott eljárásrend szerint részvételükhöz törvényes képviselőik beleegyezése, írásos nyilatkozata szükséges. Az érintett szövetségek ennek megfelelően bekérték a sportolók törvényes képviselőinek (szüleinek) írásbeli nyilatkozatát, akik azonban a Törökországban uralkodó biztonsági helyzet miatt, a gyerekek biztonsága érdekében nem járultak hozzá gyermekeik törökországi versenyzéséhez. A szövetségek ezt követően elnökségi határozatba foglalt döntésükkel visszavonták részvételi és nevezési kérelmüket, amelyről tájékoztatták a Magyar Olimpiai Bizottságot. A Magyar Olimpiai Bizottság a szövetségekkel egyeztetve teljes körűen értékelte az előálló helyzetet, amelynek eredményeképpen az 1993 óta megrendezésre kerülő téli EYOF-versenyek történetében Magyarország először nem nevezett sportolót az eseményre.[2]
Ünnepségek
Arany
Ezüst
Bronz
Oroszország
Franciaország
Szlovénia
Olaszország
Finnország
Lengyelország
Csehország
Luxemburg
Litvánia
Ukrajna
Hollandia
Törökország
Észtország
Fehéroroszország
Horvátország
Grúzia
Egyesült Királyság
Szlovákia
