2016-os Firestone 600
2016-os Firestone 600 | |
Versenyadatok | |
Dátum | 2016. augusztus 27. |
Hivatalos elnevezés | 2016 Firestone 600 |
Helyszín | Fort Worth, Texas, Amerikai Egyesült Államok |
Versenypálya | 2,605 mi |
Versenytáv | 184 kör, 213,61 mi |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Carlos Muñoz (Andretti Autosport) |
Átlagebesség | 217,137 mi/h |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Scott Dixon (Chip Ganassi Racing) |
Átlagsebesség | 214,851 mi/h |
Dobogó | |
Első | Graham Rahal (Rahal Letterman Lanigan Racing) |
Második | James Hinchcliffe (Schmidt Peterson Motorsports) |
Harmadik | Tony Kanaan (Chip Ganassi Racing) |
A 2016-os Firestone 600 lett volna a 2016-os IndyCar Series szezon kilencedik futama. A versenyt eredetileg június 11-én rendezték meg a Texasi Fort Worthban. Azonban a versenyt a 71. körben a heves esőzés miatt megszakították. A futamot másnapra tolták, de az eső miatt szintén nem tudták megrendezni, ezért augusztus 27–én a 72. körtől kezdve folytatták a futamot. A versenyt az ABC közvetítette.
Nevezési lista
[szerkesztés]Csapat | Első versenyző | Második versenyző | Harmadik versenyző | Negyedik versenyző | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Team Penske | 2 | Juan Pablo Montoya | 3 | Hélio Castroneves | 12 | Will Power | 22 | Simon Pagenaud |
Schmidt Peterson Motorsports | 5 | James Hinchcliffe | 7 | Mihail Aljosin | ||||
Chip Ganassi Racing Teams | 8 | Max Chilton | 9 | Scott Dixon | 10 | Tony Kanaan | 83 | Charlie Kimball |
KVSH Racing | 11 | Sébastien Bourdais | ||||||
A.J. Foyt Enterprises | 14 | Szató Takuma | 41 | Jack Hawksworth | ||||
Rahal Letterman Lanigen Racing | 15 | Graham Rahal | ||||||
Dale Coyne Racing | 18 | Conor Daly | 19 | Gabby Chaves | ||||
Ed Carpenter Racing | 20 | Ed Carpenter | 21 | Josef Newgarden | ||||
Andretti Autosport | 26 | Carlos Muñoz | 27 | Marco Andretti | 28 | Ryan Hunter-Reay | ||
Andretti Herta Autosport | 98 | Alexander Rossi |
Időmérő
[szerkesztés]Az időmérőt június 10-én, este tartották. A pole-pozíciót Carlos Muñoz szerezte meg Scott Dixon és Hélio Castroneves előtt.
Rajtfelállás
[szerkesztés]Rajtsor | Belső ív | Külső ív | ||
---|---|---|---|---|
1. | 26 | Carlos Muñoz | 9 | Scott Dixon |
2. | 3 | Hélio Castroneves | 14 | Szató Takuma |
3. | 21 | Josef Newgarden | 22 | Simon Pagenaud |
4. | 12 | Will Power | 10 | Tony Kanaan |
5. | 98 | Alexander Rossi | 5 | James Hinchcliffe |
6. | 28 | Ryan Hunter-Reay | 27 | Marco Andretti |
7. | 15 | Graham Rahal | 20 | Ed Carpenter |
8. | 83 | Charlie Kimball | 7 | Mihail Aljosin |
9. | 2 | Juan Pablo Montoya | 11 | Sébastien Bourdais |
10. | 8 | Max Chilton | 41 | Jack Hawksworth |
11. | 18 | Conor Daly | 19 | Gabby Chaves |
Verseny
[szerkesztés]A versenyt május 14-én, délután tartották. A rajt előtt két órával heves esőzés látogatta meg a pályát. Az eső nem tartott sokáig, de a pályát hatalmas vízátfolyások lepték el, ami miatt a szervezők másnapra voltak kényszerűek tolni a verseny rajtját. Az új időpontban már semmi sem akadályozta meg, hogy elinduljon a verseny. Már a korai szakaszban elkezdődött a taktikai verseny, ám a 42. körben egy hatalmas baleset miatt kellett pályrára küldeni a Pace Cart. Az utolsó kanyarban Conor Daly vesztette el a tapadást és kellett ellenkormányoznia, de éppen a mellette haladó Josef Newgardent találta el és mindketten a betonfalba csúsztak. Newgarden autója az oldalára fordult, majd még egyszer falnak ütközött, ezután a pályán átcsúszva állt meg az autó. Mindketten kiszálltak az autóból, de Newgardent kórházba szállították, ahol kiderült, hogy kulcscsonttörést szenvedett, illetve kisebb töréseket találtak a jobb kezén. Ezalatt a mezőny nagy részének a boxba kellett hajtania, így James Hinchcliffe állt az élre. A pályára került törmelékek és faljavítási munkálatok miatt hosszúra nyúlt a sárga zászlós szakasz, majd a 71. körben az eső is megérkezett, ami miatt piros zászlóval kellett megszakítani a versenyt, a verseny folytatási időpontját pedig augusztus 27-ére állapították meg.[1]
Új rajtfelállás
[szerkesztés]Sorrend | Rajtszám | Versenyző | Körhátrány |
---|---|---|---|
1. | 5 | James Hinchcliffe | – |
2. | 14 | Szató Takuma | +1 kör |
3. | 28 | Ryan Hunter-Reay | – |
4. | 7 | Mihail Aljosin | – |
5. | 12 | Will Power | – |
6. | 20 | Ed Carpenter | – |
7. | 19 | Gabby Chaves | – |
8. | 3 | Hélio Castroneves | – |
9. | 27 | Marco Andretti | +1 kör |
10. | 83 | Charlie Kimball | – |
11. | 26 | Carlos Muñoz | – |
12. | 2 | Juan Pablo Montoya | – |
13. | 11 | Sébastien Bourdais | – |
14. | 15 | Graham Rahal | – |
15. | 98 | Alexander Rossi | – |
16. | 8 | Max Chilton | +1 kör |
17. | 9 | Scott Dixon | – |
18. | 22 | Simon Pagenaud | – |
19. | 10 | Tony Kanaan | – |
20. | 41 | Jack Hawksworth | +2 kör |
21. | 18 | Conor Daly | Nem indulhatott |
22. | 21 | Josef Newgarden | Nem indulhatott |
Verseny
[szerkesztés]A versenyt augusztus 27-én, éjszaka rendezték. A verseny a 74. körben indult újra, majd a 77.-ben Hunter-Reay át is vette a vezetést, Power pedig a második helyre jött föl. A következő körben Hinchliffe visszavette a helyét, majd támadni kezdte Hunter-Reay-t, és közel négy körön keresztül haladtak centikre egymás mellett. A 102. körben Hunter-Reay indította a kiállásokat, ám az üldözői csak tíz körrel, Hinchcliffe pedig húsz körrel később állt csak ki. Ennek ellenére az amerikai megtartotta vezető helyét, de nem sokkal később többen is megelőzték és visszacsúszott a középmezőnybe. A második kiállások után Power járt Hunter-Reay-hez hasonlóan, eközben pedig a negyedik helyen haladó Aljosint is lekörözték már. Az első sárgára a 212. körig kellett várni, amikor is Dixon küzdött Carpenterrel, de a két autó összeért, Dixon pedig kicsúszott és a falnak ütközött, majd a pályára visszacsúszó autónak még Castroneves is neki ment, de nem történt nagy sérülés. A sárga zászló jól összeszedte a mezőnyt, ahol sok versenyző azért küzdött, hogy visszavegye a körhátrányát, de közben persze pozíciókért csatáztak. Aljosin járt a legjobban, mert miután 25 körrel a vége előtt visszavette a körét, újra pályára kellett küldeni a Pace Cart. Ezúttal Castroneves és Carpenter csatázott túl kemények, melynek következtében az amerika ütközött a falnak és kellett kiszállnia a versenyből. Castroneves olcsóbban megúszta de így is ki kellett hajtani a boxba új szárnyért, de ezalatt nem került körhátrányba. 16 körrel a leintés előtt még Hinchcliffe, Kanaan, Rahal, Aljosin és Castroneves haladtak körhátrány nélkül, de hamarosan Pagenaud is csatlakozott hozzájuk. A francia ezt pont jó ütemben tette, hiszen a következő körben Aljosin és a két körrel mögötte haladó Hawksworth akadtak össze és mindketten kiestek. A restart előtt Kanaan és Pagenaud friss gumikat tetettek föl, így hamar megelőzték Castronevest és szálltak be a győzelemért vívott harcaba. A csata keményel alakult, volt amikor a négy autó egymás mellett kanyarodott, de ekkor Pagenaud lemaradozott, Kanaan pedig Hinchcliffe-t támadta. Az utolsó körbe Rahal külső íven megelőzte Kanaant, majd a célegyenesben belső íven ment el Hinchcliffe mellett, mindössze 8 ezred másodperccel megelőzve a kanadait.[2]
Érdekesség:
- Az IndyCar történetének ötödik legkisebb különbségű befutója (+0,0080)
Statisztikák
[szerkesztés]Az élen töltött körök száma
- James Hinchcliffe: 188 kör (41–74), (85–120), (127–220), (222–225), (227–235), (237–247)
- Carlos Muñoz: 37 kör (1–37)
- Ryan Hunter-Reay: 11 kör (40), (75–84)
- Hélio Castroneves: 7 kör (121–126), (226)
- Josef Newgarden: 2 kör (38–39)
- Tony Kanaan: 1 kör (236)
- Graham Rahal: 1 kör (248)
- Ed Carpenter: 1 kör (221)
A bajnokság élmezőnyének állása a verseny után
[szerkesztés]Pozíció | Versenyző | Pont |
---|---|---|
1 | Simon Pagenaud | 529 |
2 | Will Power | 501 |
3 | Tony Kanaan | 416 |
4 | Hélio Castroneves | 415 |
5 | Josef Newgarden | 406 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Texasban minden elromlott, ami csak elromolhatott - FRISSÍTVE”, 2016. június 12.. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
- ↑ „A verseny, ami után ismét imába foglaltam az IndyCar nevét”, 2016. augusztus 29.. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)