2006-ban felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája
Megjelenés
2006-ban felfedezett nevezetes exobolygórendszerek listája.
- OGLE-2005-BLG-390Lb (2006)
- Az egyik első, gravitációs mikrolencse-hatással felfedezett bolygó, egyben a legtávolabbi is (csillaga körülbelül 21 500 fényévre van a Naptól), és az egyik legkisebb tömegű (5,5 földtömeg, így ez a legkisebb bolygó fősorozati csillagok körül). Pályájának sugara 2,6 CsE.
- OGLE-2006–BLG–109
- Az OGLE és a MicroFUN programok által, gravitációs mikrolencse-jelenség segítségével talált bolygórendszerben két nagy bolygó kering, egyik a Jupiter, másik a Szaturnusz tömegéhez közeli mérettartományban, pályájuk is hasonló, így ebben az esetben is elképzelhető a Naprendszerünkhöz történő hasonlóság.[1][2]
- HD 69830
- Három Neptunusz-méretű bolygó által alkotott rendszer, az első, amelyben nincsen nagy, jupiter-tömegű bolygó. A három bolygó tömege 10, 12, és 18 földtömeg, és mindhárom a Föld pályájánál közelebb kering a csillaghoz, a legkülső valószínűleg a lakhatósági zónában.
- HAT–P–1 b
- Az eddigi legnagyobb sugarú és legkisebb sűrűségű exobolygót magyar csillagász, Bakos Gáspár fedezte fel, az általa üzemeltetett HATNet távcsőrendszerrel. A HAT–P–1 b exobolygó a ADS 16402 AB G0 színképtípusú kettőscsillag körül kering. Átmérője a Jupiter átmérőjének 1,36-szorosa, tömege 0,53-szorosa. A felfedezés értékét növeli, hogy a kevesebb, de alaposabb eredményt produkáló fedési módszerrel találták meg.[3][4][5]
- SWEEPS-10
- Az eddig felfedezett legkisebb pályasugarú bolygó, 10 óránként kerüli meg csillagát, pályájának sugara a Föld-Hold távolság háromszorosa. Felszíne a kis távolság miatt nagyon forró, körülbelül 1650 °C-os. Ilyen közel csak viszonylag kis tömegű csillaghoz keringhetnek (viszonylag nagy tömegű) bolygók, különben a csillag gravitációja szétszakítaná őket.
- HD 189733b
- A kettőscsillag körül keringő bolygó az egyik első fedési exobolygó. Nem mindennapi tulajdonságait hosszasan lehet sorolni: központi csillaga, a HD 189733 7,6 magnitúdós, azaz kisebb távcsővel is megfigyelhető, a bolygó átvonulásai pedig mintegy 3%-os fényességcsökkenéssel járnak, ami azt jelenti, hogy nagyon tapasztalt vizuális változócsillag-észlelők szabad szemmel is észrevehetik a bolygó átvonulását. Ez volt az egyik első bolygó, amelynek sikerült a színképét rögzíteni (a HD 209458 b-vel egyetemben), valamint sikerült a bolygó vázlatos időjárástérképét is megrajzolni, közvetett észlelési módszerek segítségével.[6][7][8] 2007 júliusában vízgőz jelenlétét mutatták ki a bolygó 1300 °C-os légkörében a Spitzer űrtávcső segítségével.[9] 2008 januárjában jelentették be, hogy a bolygó légkörének látható fényét, a sugárzás eltérő polarizációját kihasználva, sikerült elkülöníteni a csillagétól, és ennek elemzése alapján a légkör bizonyos paramétereit meg tudták becsülni. A szokatlanul kis, mindössze 60 cm átmérőjű távcsővel végzett megfigyelés szerint a bolygó felsőlégköre a nagy hőmérséklet miatt erősen felfúvódott, vastagsága eléri a bolygósugár 30%-át.[10]
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Planets of Scale Archiválva 2009. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Astrobiology Magazine, 2008. február 15.
- ↑ Felfedezték a Naprendszer kicsinyített mását Archiválva 2008. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hírek.csillagászat.hu Archiválva 2010. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben; Kovács József, 2008. február 16.
- ↑ HAT-P-1b: A Large-Radius, Low-Density Exoplanet Transiting one Member of a Stellar Binary
- ↑ Megígértem, hogy bolygót találok – Interjú Bakos Gáspárral, egy exobolygó felfedezőjével Index, Stöckert Gábor, 2006. szeptember 18.
- ↑ Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó!. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
- ↑ Új fedési exobolygó Archiválva 2009. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Szerző: Szalai Tamás
- ↑ Scientists Map Weather on Distant World By Ker Than
- ↑ Fedési exobolygó kettőscsillagrendszerben Archiválva 2009. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Szerző: Szalai Tamás
- ↑ Vízgőz egy forró exobolygó légkörében Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szerző: Szalai Tamás
- ↑ Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét Archiválva 2009. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Kereszturi Ákos, 2008. 01. 03.