Ugrás a tartalomhoz

1999-es lengyelországi oktatási reform

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1999-es lengyelországi oktatási reformot 1999. szeptember 1-jétől 3 év alatt vezették be, mely az 1968 óta érvényben lévő oktatási struktúra átalakuláshoz vezetett. A reform során a kétlépcsős oktatási rendszer háromlépcsős szerkezetűvé alakult át.[1] A reformot a Jerzy Buzek kormánya által kidolgozott és végrehajtott négy nagy reformból álló program részeként vezették be.[1] A reformot Mirosław Handke akkori lengyel népoktatási miniszter volt dolgozta ki,[2] emiatt időnként Handke-reformnak is nevezik.[2]

A reform bevezetése után a PISA-méréseken Lengyelország kiugróan jó eredményeket ért el, többször feltűnt lehetséges követendő példaként Magyarországon és más országokban is. A 2000-es években a 2010-es évek első felében folyamatosan javuló eredményeket az 1999-es oktatási reformhoz lehet kötni, mely teljesen átalakította az addig megszokott rendszert. A sajtóban megjelent cikkek kirajzolják a siker lehetséges legfőbb okait. Az 1999-es lengyelországi oktatási reform példája mutatja, hogy lehetséges az oktatásban országos szintű javulást elérni néhány év alatt is. A lengyelek először a gyengébb képességű diákok körében tudtak fejlődést felmutatni, ennek legfőbb oka az új rendszer és az egy évvel meghosszabbított általános képzés volt. Fontos szerepet kapott az intézményi autonómia, a tanári munka megbecsülése és a kompetenciafejlesztésre alapozott alaptanterv is.[3]

A reform előkészületei

[szerkesztés]

Az oktatási rendszer megreformálása a kommunista diktatúra bukása óta napirenden volt Lengyelországban.[4] A Szejm 1991. szeptember 7-én fogadta el az oktatási rendszerről szóló törvényt, amely felváltotta a Lengyel Népköztársaság idején elfogadott oktatási rendszert szabályozó rendelkezéseket. A következő években az oktatás szerkezetének reformjára vonatkozó tervek készültek, többek között:[4]

  • az alaptanterv és az arra épülő helyi tanterv bizonyos mértékű szabad meghatározása
  • a középiskolai érettségi lebonyolítási rendjének változásai, amelyek az egyetemi felvételi vizsgákat váltották fel, országszerte összehasonlíthatóak és szakvizsgáztatókkal értékeltek
  • az oktatás szerkezetének megváltoztatása az addigi 8+4 évfolyamos rendszerről 6+3+3-as rendszerre, az alábbiak szerint:
    • 6 éves általános iskola
    • 3 éves gimnázium (alsó középiskola)
    • 3 éves líceum (felső középiskola)

Az oktatás szerkezetének változása

[szerkesztés]

A reform eredményeként az általános iskolai oktatás időtartama 8-ról 6 évre rövidült. Az oktatás következő szakasza a kötelező 3 éves gimnázium (alsó középiskola) lett, melynek befejezése után a tanulók az alábbi területeken folytathatják tanulmányaikat:

  • 3 éves általános líceumok (lengyelül liceach ogólnokształcących, röviden LO): Hároméves általános képzés, melyet az érettségi (matura) zár le.
  • 3 éves profilizált líceumok (lengyelül liceum profilowane, röviden LP): A középfokú oktatásnak ezt a formáját 2012-től kifutó rendszerben megszüntették. Átmenetet jelentett az általános líceum és a szakmai technikum között. A három éves képzés során az általános képzésen túl a diákoknak lehetőségük volt megismerkedni egy szakma alapjaival, melyből az érettségi letétele után szakképzettséget szerezhetnek, szakterülettől függően 1-2 éves középiskolán túli szakképzéssel (szkoła policealne).
  • 4 éves szakmai technikumok (lengyelül technikach zawodowych, röviden TZ): A négy éves képzés szakképzettséget biztosít, a tanulmányokat szakvizsga zárja. Ugyanakkor ez az iskolatípus felkészít az érettségi letételére is a negyedik év végén.
  • 2-3 évfolyamos szakképző alapiskolák (lengyelül zasadnicza szkoła zawodowa, röviden ZSZ): A képzés szakképzettséget biztosít. A képzés befejezése után lehetőség volt az érettségi megszerzésére kétéves kiegészítő általános líceum (uzupelniające liceum ogólnokształcance), vagy hároméves kiegészítő technikum (technikum uzupelniające) elvégzésével. Ezt a két intézményt 2012-től – a profilizált líceumokhoz hasonlóan – felmenő rendszerben megszüntették. A szakiskolában végzettek ezután felnőtteknek szóló középiskolában szerezhettek érettségit.

Későbbi változások az oktatási rendszerben

[szerkesztés]

2012. szeptember 1-jén lépett hatályba az oktatási rendszerről szóló törvény módosítása, amely 2014. szeptember 1-jével megszüntette a 3 évfolyamos profilizált líceumokat (liceum profilowane), emellett a kétéves kiegészítő általános líceumokat (uzupelniające liceum ogólnokształcance) és a hároméves kiegészítő technikumokat (technikum uzupelniające).

2017. szeptember 1-jén hatályba lépett a 2016. december 14-én elfogadott új oktatási törvény és a törvényt bevezető rendelkezések,[5][6] amelyek az oktatási rendszer visszaalakítását vezetik be, mely az alsó középiskolaként működő gimnáziumok fokozatos felszámolásából és a 8+4 éves oktatási szerkezetre való visszatérésből áll. Ezzel felszámolták az 1999-ben bevezetett oktatási reformot.[7] 2019. szeptember 1-jével 20 éves működés után felszámolták az 1999-es oktatási reform során létrejött, alsó középiskolaként működő gimnáziumokat.[6][8][6][9]

A reformot bevezető jogi aktusok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Czy reformy rządu Jerzego Buzka wyhamowały rozwój Polski?. Forsal.pl, 2012
  2. a b Minister edukacji: dokończę reformę Handkego. wiadomosci.wp.pl, 2007. december 18.
  3. A lengyel oktatási reform a PISA vizsgálatok tükrében (magyar nyelven). Iskolakultúra, 2015. április 1.
  4. a b (1997. november 24.) „Reforma na zakręcie”. Gazeta Wyborcza, 7. o. 
  5. Ustawa z dnia 14 grudnia 2016 r – Dziennik Ustaw. dziennikustaw.gov.pl
  6. a b c Ustawa z dnia 14 grudnia 2016 r – Dziennik Ustaw. dziennikustaw.gov.pl
  7. Dobra Szkoła – Reforma Systemu Edukacji. reformaedukacji.men.gov.pl. [2020. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 24.)
  8. Po 20 latach gimnazja przechodzą do historii. Radio Łódź, 2019. augusztus 31.
  9. Zasady funkcjonowania oddziałów gimnazjalnych w szkole podstawowej. Oświata i Prawo
  10. Opis przebiegu procesu legislacyjnego dla projektu ustawy. orka.sejm.gov.pl

További információk

[szerkesztés]