1995-ös kóbei földrengés
| 1995-ös kóbei földrengés | |
 | |
| Romba dőlt üzletek (Kóbe) | |
| Dátum | 1995. január 17. |
| Időtartam | 20 másodperc |
| Richter-skála szerinti magnitúdó | 7,3 |
| Momentum magnitúdó | 6,9 Mw |
| Intenzitás | 7 (JMA skála) |
| Mélység | 16 km |
| Érintett országok | Japán |
| Károk, áldozatok | Kb. 6400 halott, 40 000 sebesült és 300 000 hajléktalan. Kb. 240 000 megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás, jelentős károk ipari és infrastrukturális létesítményekben. A becsült kárösszeg 9927 milliárd jen. |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 1995-ös kóbei földrengés
Pozíció Japán térképén
| |
 é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″34.580000°N 135.010000°EKoordináták: é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″34.580000°N 135.010000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1995-ös kóbei földrengés témájú médiaállományokat. | |
Az 1995-ös kóbei földrengés (más néven Nagy Hansin földrengés, japánul: 阪神・淡路大震災, Hepburn-átírásban: Nagy Hanshin földrengés) Japán történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó földrengése volt. A katasztrófa 1995. január 17-én, helyi idő szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földmozgás epicentruma Kóbe városától körülbelül 20 kilométerre, a Szeto-beltengeren, Avadzsi-sziget északi végénél volt.[1]
A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, 40 000 ember megsérült, és körülbelül 300 000 ember veszítette el az otthonát. További 240 000 ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.[1]
Geológiai háttér és adatok
[szerkesztés]
A japán szigetvilág négy tektonikai lemez találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű Fülöp-szigeteki óceáni lemez és az eurázsiai kontinentális lemez szubdukciós zónájában fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül 10 centimétert haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és vulkanikus tevékenységet okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a hipocentrum kis mélységben, a felszín alatt mindössze 16 km-re (a USGS szerint 20 km-re[2]) volt, és a szeizmikus lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-törésvonal mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és Oszaka sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.[3][4][5][6][7]
A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.[8][9] Erőssége a Richter-skála szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.[1] A JMA adatai alapján a főrengést öt héten belül ötven 4-es erősséget meghaladó utórengés követte.[10]
Áldozatok és károk
[szerkesztés]A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké 40 000 volt. 300 000 ember vált hajléktalanná, miután 240 000 épület részben vagy teljesen megsemmisült.[4] Különösen a hagyományos, fából készült épületek közül dőlt sok össze, de az 1960-as években épült acél- és vasbeton vázas épületek közül is sok vált használhatatlanná úgy, hogy egy közbenső szint teljesen összeomlott, míg az alatta és fölötte lévő szintek szinte sértetlenek maradtak. A modern, földrengésbiztos épületek ugyanakkor jól teljesítettek, és csak kis károkat szenvedtek el, bár néhány közülük megdőlt az altalaj megfolyósodása miatt.[3]
A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési infrastruktúrájában ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a közúti közlekedés teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A vasútvonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a vonatközlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.[1][3][11]
Kóbe környéke jelentős ipari központ. A könnyű- és nehézipari üzemek – megfelelő síkvidéki területek hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező talajsüllyedések és talajfolyósodások az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.[3]
A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a 9927 milliárd jent (mintegy 80 milliárd euró), azaz megközelítőleg az ország éves bruttó hazai termékének (GDP) 2%-át.[4][12]
Tanulságok és válaszlépések
[szerkesztés]A katasztrófát követően felülvizsgálták az épület- és várostervezési előírásokat. Az épületek földrengésállóságára vonatkozó követelményeket tovább szigorították, a mentőegységek szabad közlekedésének biztosítása érdekében pedig létrehozták a vészhelyzeti közlekedési hálózatot. Mivel a tűzvész terjedését csak a városban lévő nagyobb nyílt tereknél, parkoknál és folyóknál tudták megakadályozni, a várostervezési előírásokban az ilyen területek kialakításáról is intézkedtek, melyeket – szükség esetén – ideiglenes kitelepítés céljára is igénybe lehet venni.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Encyclopædia Britannica Kōbe earthquake of 1995 (angol nyelven). [2017. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ USGS Historic Earthquakes – Kobe, Japan (angol nyelven). [2014. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ a b c d GeoResources Kobe Earthquake (angol nyelven). [2014. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ a b c Kinki Regional Development Bureau Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure (angol nyelven). [2014. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics (angol nyelven). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes (angol nyelven). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ Kokecu – Josida – Higasihara 1998.
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) (angol nyelven). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ City of Kobe 2010, 23. o.
- ↑ Japan Meteorological Agency 余震活動の回数比較（マグニチュード4.0以上） (japán nyelven). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ Coolgeography The Kobe Earthquake – an earthquake affecting an MEDC (angol nyelven). [2014. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ countryeconomy.com Japan GDP - Gross Domestic Product (angol nyelven). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Kinki Regional Development Bureau Restoration from the earthquake disaster – City planning based on the lessons learned from the disaster (angol nyelven). [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
Források
[szerkesztés]- Comprehensive Strategy for Recovery from the Great Hanshin-Awaji Earthquake [archivált változat] (PDF), Kobe: City of Kobe [2010]. Hozzáférés ideje: 2014. február 12. [archiválás ideje: 2014. február 24.] →
- Kokecu Kazuki, Josida Singo, Higasihara Hiromicsi. A fault model of the 1995 Kobe earthquake derived from the GPS data on the Akashi Kaikyo Bridge and other datasets [archivált változat] (PDF), Tokió: TERRAPUB [1998]. Hozzáférés ideje: 2014. február 14. [archiválás ideje: 2014. február 22.] →
- ↑ Coolgeography: Robert Gamesby: Coolgeography.co.uk (angol nyelven). [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ countryeconomy.com: countryeconomy.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- ↑ Encyclopædia Britannica: Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, Inc. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ GeoResources: GeoResources (angol nyelven). David Rayner Beagle Graphics (GeoResources). [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ Japan Meteorological Agency: Japan Meteorological Agency (angol és japán nyelven). Japan Meteorological Agency. (Hozzáférés: 2014. február 12.)
- ↑ Kinki Regional Development Bureau: Kinki Regional Development Bureau (angol nyelven). Kinki Regional Development Bureau, Ministry of Land, Infrastructure and Transport. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ USGS: U.S. Geological Survey (angol nyelven). Department of the Interior/USGS. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
- ↑ The Headquarters for Earthquake Research Promotion: The Headquarters for Earthquake Research Promotion (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 12.)
