1893 az irodalomban
Az 1893. év az irodalomban.
Megjelent új művek
[szerkesztés]
- Anton Csehov: Egy ismeretlen ember elbeszélése (Рассказ неизвестного человека)
- Anatole France regénye: Lúdláb királynő (La Rôtisserie de la reine Pédauque) (Igen: 93-ban!)
- Alois Jirásek cseh író: Proti všem (Az egész világ ellen), a huszita háborúkkal foglalkozó történelmi regény
- Hector Malot francia író regénye: En Famille (Családban)
- Jules Verne regénye: Senkifia (P'tit-Bonhomme)
- Émile Zola regénye: Pascal doktor (Le Docteur Pascal), a Rougon-Macquart sorozat huszadik, befejező kötete
Költészet
[szerkesztés]- George Coșbuc román költő kötete: Balade și idile (Balladák és idillek)[1]
- José María Heredia költészetének javát, szonettjeit gyűjti egybe Les Trophées (Trófeák) című kötetében
- Paul Verlaine: Mes prisons (Börtöneim)
Dráma
[szerkesztés]- Gerhart Hauptmann vígjátéka: A bunda (Der Biberpelz), bemutató Berlinben és megjelenés
- Maurice Maeterlinck szimbolista drámája: Pelléas és Mélisande (Pelléas et Mélisande), bemutató: május 16., Párizs
- Arthur Wing Pinero angol színész és drámaíró színdarabja: The Second Mrs. Tanqueray (A második Mrs. Tanqueray),[2] bemutató májusban
- Victorien Sardou Émile Moreau-val közösen írt vígjátéka: Szókimondó asszonyság (Madame Sans-Gêne), bemutató októberben
- Oscar Wilde színdarabja:
- A jelentéktelen asszony (A Woman of No Importance); bemutató
- Párizsban megjelenik a Salomé: „franciául írt, dekoratíven vérszomjas és hisztérikus” egyfelvonásos[3]
Magyar nyelven
[szerkesztés]- Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok (elbeszélés-gyűjtemény)
- Jókai Mór: Sárga rózsa, (kisregény)
- Justh Zsigmond regénye: A pénz legendája
- Vajda János újabb versgyűjteménye: Költemények
- Endrődi Sándor műfordítás-kötete: Heine: Dalok könyve[4]
Születések
[szerkesztés]- január 20. – Gyergyai Albert irodalomtörténész, író, műfordító, szerkesztő († 1981)
- január 24. – Viktor Boriszovics Sklovszkij orosz, szovjet író, publicista, irodalomkritikus, forgatókönyvíró, az 1920-as évek orosz formalizmusának egyik vezéralakja († 1984)
- április 5. – Szabó Pál regényíró, elbeszélő, politikus († 1970)
- július 7. – Miroslav Krleža horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom kiemelkedő személyisége († 1981)
- július 19. – Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz, szovjet költő, drámaíró, az orosz futurizmus egyik megalapítója († 1930)
- július 21. – Hans Fallada német író, az „új tárgyilagosság” (Neue Sachlichkeit) irodalmi irányzat képviselője († 1947)
- július 27. – Szenteleky Kornél író, költő, műfordító, a jugoszláviai magyar irodalom szervezője, a Kalangya c. irodalmi folyóirat szerkesztője († 1933)
- október 26. – Miloš Crnjanski magyarországi szerb költő, író, diplomata († 1977)
- november 14. – Carlo Emilio Gadda olasz író, mérnök († 1973)
- december 1. – Ernst Toller német író († 1939)
Halálozások
[szerkesztés]- január 23. – José Zorrilla spanyol romantikus költő, drámaíró (* 1817)
- március 5. – Hippolyte Taine francia kritikus, irodalomtörténész (* 1828)
- május 2. – George Bariț román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az Astra kulturális egyesület megalapítója (* 1812)
- július 6. – Guy de Maupassant francia író (* 1850)
- október 7. – William Smith angol lexikográfus (* 1813)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 225. o.)
- ↑ Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: „Az angol irodalom története” (Gondolat, Budapest, 1972, 547. o.)
- ↑ Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet, 5. kiadás, Budapest: Magvető Könyvkiadó, 793. o. [1934] (1972)
- ↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A regény és a dráma / A novella és regény fejlődése c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)