1880-as zágrábi földrengés
| 1880-as zágrábi földrengés | |
 | |
| Dátum | 1880. november 9. |
| Richter-skála szerinti magnitúdó | 6,3 |
| Érintett országok | Horvát–Szlavón Királyság |
 1880-as zágrábi földrengés
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 54′, k. h. 16° 06′45.900000°N 16.100000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 16° 06′45.900000°N 16.100000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1880-as zágrábi földrengés témájú médiaállományokat. | |
Az 1880-as zágrábi földrengés más néven nagy zágrábi földrengés a Mercalli-skála szerint 8-as, a Richter-skála szerint 6,3-as erősségű volt, melynek epicentruma a Medvednica térségében volt. A földrengés számos épületet tönkretett Zágrábban. Ketten meghaltak (Stanić litográfus és Lavoslav Smetana banktisztviselő), 29-en pedig súlyosan megsérültek. Sokan elmenekültek vagy Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjébe, Ljubljanába és Triesztbe költöztek.
A földrengés
[szerkesztés]A zágrábi meteorológiai állomás adatai szerint a földrengés 1880. november 9-én, kedden 7 óra 33 perc 50 másodperckor történt. A földrengést követő első 24 órában 3800 utasjegyet adtak ki a zágrábi központi pályaudvaron. A legnagyobb sokk után több kisebb intenzitású földrengés következett. 1881 áprilisáig 185 utórengést jegyeztek fel. Azokat a lakosokat, akiknek a háza megrongálódott a Zrinjevac és a mai Klaićeva utca környékén erre a célra épített laktanyákban helyezték el. A földrengés következményeinek kezelése érdekében a város külön bizottságot hozott létre, amely jelentésében a következőket írta:
| „A templomokat, a kápolnákat és a nagy állami épületeket nem számítva 485 házat rongált meg a földrengés olyan mértékben, hogy a javítási költségek jóval meghaladják e házak éves bevételét. További 462 ház olyan mértékben megrongálódott, hogy e házak bruttó bevételének több mint 40 százalékát a javításukra fordítják. 451 ház szenvedett kevesebb kárt. Zágrábban összesen 1758 ház sérült meg, nem számítva azokat a házakat, amelyeket nem jelentettek be a bizottságnak. A megrongálódott házak helyreállítására legalább kétmillió forintot kell majd fordítani.” |
Marijan Herak szeizmológus azt állítja, hogy az akkori anyagi kár 50 millió koronához mérhető, ami az akkori éves állami költségvetés fele volt. Ferenc József császár és király 20 000 forintot adományozott ebből az alkalomból, de ez csak néhány ház újjáépítésére volt elég. Az áldozatoknak nyújtott pénzügyi segélyek Európa-szerte érkeztek. A legtöbb hozzájárulást Ausztria-Magyarországon fizették be, de Koppenhágában, Isztambulban, Cardiffban, Londonban, Párizsban, Bernben, Szófiában, Alexandriában is gyűjtöttek pénzt, és XIII. Leó pápa is küldött segítséget.
Az újjáépítés
[szerkesztés]A nagy károk ellenére a legtöbb zágrábi épület felújítása 1880 karácsonya előtt befejeződött. Ez alól kivételt képeznek a templomok és bizonyos középületek, amelyeket a következő néhány évben újítottak fel.[1]
A régi zágrábi székesegyház annyi kárt szenvedett, hogy alapos felújításra szorult. A földrengés beomlasztotta a katedrális boltozatait, összetörte az oltárokat, áttörte a padlót és megrongálta a harangtornyot. A felújítás Hermann Bollé kölni építőmester vezetésével 1906-ig tartott.[2] Hasonló volt a helyzet a Kaptolon álló Szent Ferenc, és a földrengés epicentrumához közel fekvő, rendkívül súlyos károkat szenvedett Remetei Istenanya templomával.[3] A zágrábi Mirogoj árkádjai, amelyeket akkor még csak éppen elkezdtek építeni, szinte egyáltalán nem sérültek meg, ami egyfajta bizonyítéka volt építészük, Herman Bollé munkásságának minőségére.
A földrengés fontos fordulópont volt Zágráb várostervezésében és építészettörténetében. Hermann Bollét nevezték ki a szakrális és profán épületek főrestaurátorává.[4] Több száz építőmunkást vettek fel Szlovéniából és Ausztriából. Különösen az alsóváros bővült, a Jelačić bán tér új külsőt kapott, kereskedelmi és közlekedési csomóponttá vált. A súlyosan megrongálódott régi színház helyére új színházépületet emeltek. 1890-re mintegy 700 új épületet emeltek a városban. Az uralkodó stílus a historizmus volt, különösen a neoreneszánsz és a neobarokk, Bollé műveiben pedig a neogótika is. A felső és alsó városok összekötésére lépcsőket és siklót építettek, valamint több parkot is kialakítottak. Számos hazai és külföldi város nyújtott támogatást az újjáépítési erőfeszítésekhez.[5]
Zágrábnak a földrengés évében körülbelül 30 000 lakosa volt, de újjáépítése után nagymértékben megnövekedett a lakosság száma, 1890-ben már 39 000 ember élt itt. Ennek eredményeként több iskola épült, és megépült a főpályaudvar. Bővítették a vízhálózatot, sok utcát, járdát leaszfaltoztak, patakokat íveltek át hidakkal. A város gazdasági fellendülést élt át.[5] A felújított székesegyház Zágráb jelképévé vált, de Zágráb számos új palotát, parkot és szökőkutat is kapott.
Utóhatása
[szerkesztés]A földrengés világossá tette, hogy a szeizmikusan nyugodtnak számító Ausztria-Magyarországon is előfordulhatnak erős földrengések. A természeti katasztrófa ügyében alapos vizsgálatot rendeltek el, a károkat több fotós is dokumentálta. A jelenség megértésének társadalmi jelentőséget tulajdonítottak, és megkezdődött a földrengések szisztematikus tanulmányozása. A kutatásban úttörő szerepet játszott a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia és Andrija Mohorovičić Meteorológiai Obszervatóriuma, amelyből a híres Zágrábi Szeizmológiai Iskola alakult ki. A bécsi és pesti tudományos akadémia két szakértőt küldött a földrengés kivizsgálására, akik monográfiákat írtak a témáról.
Érdekességek
[szerkesztés]- Míg a zágrábiak közül sokan - már akik megengedhették maguknak - a Monarchia más városaiba mentek, a romok helyreállítására a szegényebbek maradtak, hogy legalább néhányan tető alatt várhassák a telet. Köztük volt a neves horvát író, August Šenoa is, aki városi szenátorként a bajba jutott embereken segített, és a hidegben tüdőgyulladásban megbetegedett. A komplikációk és a törékeny egészségi állapot miatt az író 1881-ben meghalt.
- Đuro Pilar is átélte a nagy zágrábi földrengést, és ez késztette arra, hogy szeizmológiát tanuljon, ami a Föld folyékony belsejével és vékony szilárd kérgével kapcsolatos munkájához vezetett.
- Krakkóban a földrengés áldozatai megsegítésére jelent meg a „Krakkótól Zágrábig” című könyv, Lvivben pedig a „Za Zagreb” című könyv. E művek eladásából származó bevételt 1881-ben juttatták el Zágráb polgármesterének.
- A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Ivan Standl fotóst bízta meg, hogy Zágrábban és környékén fotózza le a sérült épületeket.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dragan Damjanovic. „Organizacija obnove Zagreba nakon potresa 9. 11. 1880. godine (Organization of Repair and Reconstruction Works in Zagreb after the 1880 Earthquake), Prostor, Vol. 28 No. 2 (60), 2020, 268-283” (angol nyelven). Prostor. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
- ↑ Dragan Damjanovic. „Herman Bollé i obnova građevina zagrebačkog Stolnog kaptola nakon potresa 1880. godine ( The Cathedral Chapter of Zagreb, Herman Bollé, and Reconstruction Works after the Earthquake of 1880 )” (angol nyelven). Radovi Instituta za povijest umjetnosti, Nr. 34, pages 131-148. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Dragan Damjanovic. „Herman Bollé i restauracija župne (ranije pavlinske) crkve u Remetama nakon potresa 1880. godine (Herman Bollé and the Restauration of the Parish (previously Pauline) church in Remete after the Earthquake of 1880)” (angol nyelven). Croatica Christiana periodica : časopis Instituta za crkvenu povijest Katoličkog bogoslovnog fakulteta Sveučilista u Zagrebu, Nr. 35 (2011), 68, pages 69-85. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Stjepan Milcic: Hermann Bolle – der deutsche Baumeister der kroatischen Hauptstadt Zagreb. In: ard-wien.de, 2015. május 16., hozzáférés: 2020. március 23.
- ↑ a b Vanda Ladović, Nada Premerl: Potres u Zagrebu 1880. godine i izgradnja nakon potresa. In: mgz.hr, hozzáférés: 2020. március 24. (horvátul).
- ↑ Dragan Damjanovic. „Photo Albums of the 1880 Zagreb Earthquake”. VisibileInvisibile. Percepire la città tra descrizioni e omissioni. VI. Città immaginate: sguardi sulla città contemporanea, stranice 1833. - 1845.. (Hozzáférés: 2019. február 19.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Potres u Zagrebu 1880. című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Rudolf Horvat: Prošlost grada Zagreba, Zagreb 1992., str. 66 - 71.
- Herman Bollé i obnova građevina zagrebačkog Stolnog kaptola nakon potresa 1880. godine // Radovi Instituta za povijest umjetnosti, br. 34., Zagreb, 2010., str. 131-148
- Slaven Kale, Pomoć Poljaka žrtvama zagrebačkog potresa (1880.)
- Torbar, Josip. Izvješće o zagrebačkom potresu 9. studenog 1880. U Zagrebu : Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, 1882., Digitalne zbirke Knjižnica grada Zagreba, hozzáférés: 2020. május 27.
- Izvješće gradjevno-eksekutivnog odbora u Zagrebu, podnešeno gradskomu zastupstvu // Narodne novine, 25. veljače 1881., str. 3-4.
- Potres 1880. i izgradnja Zagreba, Zagreb 1981.
- Krakov Zagrebu. Album posvećen stradalnicima potresa 1880. godine, Zagreb 2011.
Irodalom
[szerkesztés]- Veselin Simović: Potresi na zagrebačkom području. In: Građevinar. 52. kötet, Nr. 11, Dezember 2000, 637–645 o., (hrcak.srce.hr, (horvátul).
- Jan Kozák, Vladimír Cermák: The Illustrated History of Natural Disasters. Springer, Dordrecht/Heidelberg/London/New York 2010, ISBN 978-90-481-3324-6, 151–152 o., doi:10.1007/978-90-481-3325-3_33 (angolul).
- Dragan Damjanović: Photo Albums of the 1880 Zagreb Earthquake. In: VisibileInvisibile. Percepire la città tra descrizioni e omissioni. VI. Città immaginate: sguardi sulla città contemporanea. Scrimm Edizioni, Catania 2014, ISBN 978-88-98547-05-0, 1833–1845 o. (angolul).
