Ugrás a tartalomhoz

Ștefan Nosievici

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ștefan Nosievici
Életrajzi adatok
Született1833. december 1.
Szadagóra, Bukovina, Habsburg Birodalom
Elhunyt1869. november 12. (35 évesen)
Szucsáva, Habsburg Birodalom

Ștefan Nosievici (Stefán Noszjevics) (Szadagóra,[1] 1833. december 1.Szucsáva,[2] 1869. november 12.[3]) román zeneszerző, továbbá a Szucsávai Filharmóniai Társaság kórusának, és vonósnégyesének alapítója.

20 éves korában beiratkozott a czernowitz-i (ma: Csernyivci, Ukrajna) egyetemre, ahol 3 évig, 1856-ig teológiát tanult. Az iskola elvégzése után 4 éven keresztül Bécsben folytatta tovább tanulmányait, fizika és matematika szakon. 1860 és 1863 között újra Czernowitzben lakott, ahol tanárként tevékenykedett, a teológiai egyetemen zenét, a gimnáziumban pedig matematikát tanított.

Korán, 35 évesen hunyt el, ismeretlen okból.

Zenei művei

[szerkesztés]

Nosievici minden zenei művét férfikórusra írta.

  • Tătarul („A tatárok”), szövegét Vasile Alecsandri írta.
  • Colecțiune de coruri („Kórusgyűjtemény”), kiadó: Editura Societatea Armonia, 1885.
  • Cântecul Margaretei („Margit-dal”), szövegét szintén Vasile Alecsandri írta.
  • Serenada („Szerenád”)
  • Sub o culme de cetate („A város csúcsa alatt”)
  • Marșul ostașilor români în Basarabia („A besszarábiai román katonák menetdala”)
  • Drum bun („Búcsú”) szövegét ennek is Vasile Alecsandri írta, emellett Ion Bănescu vallási kórusa adott belőle repertoárt 1886-ban, Bukarestben. Ez Nosievici legismertebb szerzeménye, ettől vált ismertté. YouTube-link

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 152. oldal. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  2. Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 153. oldal. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  3. Ștefan Nosievici a scribd.com-on (román nyelven). [2014. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 5.)