Žasliai
| Žasliai | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Litvánia | ||
| Tájegység | Aukštaitija | ||
| Megye | Kaunas | ||
| Alapítás éve | 1457 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 536 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+2 | ||
 | |||
 é. sz. 54° 52′ 00″, k. h. 24° 35′ 20″54.866667°N 24.588889°EKoordináták: é. sz. 54° 52′ 00″, k. h. 24° 35′ 20″54.866667°N 24.588889°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žasliai témájú médiaállományokat. | |||
Žasliai egy litván település Kaunas megyében, az ország középső részén. 2011-ben 644 fő élt itt. A települést először 1457-ben említették írásos források és 1792-ben kapta meg a magdeburgi jogokat és saját címerét.[2]
Története
[szerkesztés]
A várost 1457. február 28-án említik először. Vitold litván nagyfejedelem uralkodása alatt Žasliai a Valimantas családból származó Jaunius Valimantaitis litván nemeshez, majd egy a Goštautas családból származó nemeshez tartozott. A 16. században Žasliai a litván nagyfejedelem, II. Zsigmond Ágost tulajdona volt, aki később feleségének, Radziwiłł Barbarának adományozta. A Radziwiłł Mikołaj Krzysztof által 1613-ban kiadott Magni Ducatus Lituaniae caeterarumque regionum illi adiacentium exacta descriptio nevezetű térképen Žasliai egy mezővárosként szerepel. 1777-ben említik az egyházközségi iskola működését. 1792. január 12-én Žasliai megkapta a magdeburgi jogokat és a címerét az EX MANCIPIO LIBERTAS felirattal (A szabadság a tulajdonból származik).
A településről a Palemonidákról szóló litván legenda is említést tesz. Kukovaitis herceg anyjának, Pajautának a halála után a herceg egy bálványt készített neki, amelyet a Žasliai-tó közelében állított fel. A lakosok Pajautát istennőnek hitték és imádták. Miután a bálvány elpusztult, a helyet istenítették.
A litván függetlenségi háború idején, 1919. április 2-8. között zajlott a Žasliai csata a litván és a szovjet-orosz hadseregek között. A csatában 1400 litván katona harcolt Stasys Nastopka, Kazys Škirpa, Jurgis Butkus tisztek vezetésével.[3]
A 19. század közepén mintegy 650 zsidó élt a városban. Litvánia 1940-es szovjet annektálásának előestéjén a város mintegy 1000 zsidó lakosa az összlakosság felét tette ki, és kereskedelemből, kézművességből és mezőgazdaságból élt. 1941. június 22-én a német hadsereg megszállta Litvániát, és napokon belül bevonult Žasliaiba. 1941. augusztus 17-én a város zsidó lakosságának nagy részét Kaišiadorysba űzték. Tíz nappal később megölték őket, a kaišiadorysi és žiežmariai zsidókkal együtt.
A szovjet megszállók 1941 és 1949 között 27 žasliai lakost deportáltak. A Didžioji Kova katonai körzet litván partizánjai a žasliai körzetben is tevékenykedtek.
1975-ben a žasliai vasútállomáson történt Litvánia történetének legnagyobb vasúti katasztrófája, a Žasliai vasúti baleset.
2008. november 10-én megnyílt a Žasliai Kulturális Központ.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Leopold Godowsky - zeneszerző
- Pranas Gudynas - festő, restaurátor, műkritikus
- Balys Mastauskas - ügyvéd
- Vidas Petkevičius - színházi és filmszínész
- Edmundas Arbas-Arbačiauskas - építész
- Vincentas Sladkevičius - bíboros
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://osp.stat.gov.lt/documents/10180/9601028/Gyventojai_gyvenamosiose_vietovese.xlsx
- ↑ Žasliai (litván nyelven). www.vle.lt. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Žaslių kautynės (1919 m. balandžio 2-8 d.) - Kaišiadorių enciklopedija. www.kaisiadoriumuziejus.lt. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Quizzer: Apie mus | Žaslių kultūros centras (litván nyelven). zasliukc.lt. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Žasliai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.