Świdnica
Świdnica | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Alsó-sziléziai | ||
Járás | Świdnicai | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 990 | ||
Irányítószám | 58-100-tól 58-106-ig | ||
Körzethívószám | (+48)74 | ||
Rendszám | DSW | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 792 fő (2021. márc. 31.)[4] | ||
Népsűrűség | 2 518,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 250 m | ||
Terület | 21,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 50′ 38″, k. h. 16° 29′ 19″50.843780°N 16.488590°EKoordináták: é. sz. 50° 50′ 38″, k. h. 16° 29′ 19″50.843780°N 16.488590°E | |||
Świdnica weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Świdnica témájú médiaállományokat. |
Świdnica (németül Schweidnitz, cseh nyelven Svídnice) város Lengyelországban az Alsó-sziléziai vajdaságban a Świdnicai járásban. 1975-1998 között a város a Wałbrzychi vajdasághoz tartozott. Świdnica a Szudéták lábánál fekszik a Świdnicai-síkságon, a Bystrzyca folyó partján.
Świdnica Alsó-Szilézia egyik nagyobb és fontosabb városa. A ma 60 ezer lakosú várost 990-ben alapították, de városjogokat csak 1267 előtt kapott. Egykor a Świdnica-Jawori fejedelemség fővárosa volt, fontos kulturális és kézművesipari központ. A második világháború után jelentősen átépítették az ipari fejlődéshez igazodva, öntődével. Ezt a jellegét ma is tartja. Több kulturális intézménnyel rendelkezik, így Lengyelországban egyedül itt működik a középkori kereskedelemmel foglalkozó múzeum. Sport és szabadidős létesítményekben gazdag. Fontos vasúti és közúti csomópont.
Városrészek
[szerkesztés]Świdnica hivatalosan nincs kerületekre osztva, mindössze lakótelepek (=osiedle) működnek:
- Stare Miasto (Óváros)
- Kraszowice
- Osiedle Młodych
- Osiedle Kolonia
- Osiedle Zawiszów
- Osiedle Zarzecze
- Osiedle Zacisze
- Osiedle Zwierzynieckie
- Osiedle Słowiańskie
- Osiedle Piastów
- Osiedle Nad Potokiem
Műemlékek
[szerkesztés]- Késő gótikus katedrális (15. század). Tornya 103 m magas[5]
- A Béke temploma. Az UNESCO Világörökségi listáján szerepel. Az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke, mely lezárta a harmincéves háborút, előírta a vallási békét. Ennek értelmében Sziléziában három béketemplom építését engedélyezte az uralkodó az evangélikus közösség számára. A templomnak nem tartós anyagból, a városfalon kívül a hívek adományiból kellett épülnie. A három templom Jaworban, Głogówban és Świdnicán épült fel, a głogówi tűzvészben elpusztult.
- Szent József-templom
- A piactér műemlék házai
- Barokk szoborcsoport a piactéren
- Városháza és a Régi Kereskedelem Múzeuma
- Középkori erődítések maradványai, városfal, kaputorony, kazamaták, Fegyvermúzeum.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h http://um.swidnica.pl/pages/pl/moje-miasto/miasta-partnerskie.php
- ↑ http://www.mvk.if.ua/news/4114/
- ↑ http://um.swidnica.pl/pages/posts/nowe-miasta-partnerskie-swidnicy-3202.php
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/030210319011-0984657?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 3.
- ↑ http://www.emporis.com/application/?nav=building&lng=3&id=streetstanislausandstreetvaclauschurch-swidnica-poland A katedrális honlapja
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Świdnica című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.