Ugrás a tartalomhoz

Őszibarack-iszalag-levéltetű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őszibarack-iszalag-levéltetű
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Levéltetvek (Aphidoidea)
Család: Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
Nem: Myzus
Faj: M. varians
Tudományos név
Myzus varians
Davidson, 1912
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Őszibarack-iszalag-levéltetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack-iszalag-levéltetű témájú kategóriát.

Az őszibarack-iszalag-levéltetű (Myzus varians), a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.

Az őszibarack és a dísznövényként is elterjedt iszalagfélék kártevője.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szárnyatlan nőstények hossza 2,4 mm, színezetük világoszöld. Potrohcsövük proximális fele a testhez hasonlóan zöld, a második fele fekete.

A szárnyas nemzedék nőstényeinek hossza 2,2 mm, fejük és toruk fekete, potrohuk világoszöld egységes fekete középfolttal és négy-négy oldalfolttal.

Életmódja

[szerkesztés]

Elsődleges tápnövénye az őszibarack, melyen a tavaszi és őszi hónapokban élősködik. A nyári hónapok alatt iszalagfélékre repül át, csak kisebb telepek maradnak az őszibarackon.

Nemzedékváltása

[szerkesztés]

Az áttelelő petékből kikelő lárvák áprilisban fejlődnek ősanyákká. Ezek utódnemzedékei folyamatosan jönnek létre szűznemzéssel, elevenszüléssel.

Májustól kezdve megjelennek a szárnyas egyedek, és különböző -kertben is ültetett- iszalagfélékre települnek át. A nyári szárnyatlan nemzedékek jórészt, e tápnövényeken fejlődnek, csak kisebb telepek maradnak a barackfákon.

Az iszalagokon nyár végén már szárnyas nőstények, később hímek fejlődnek, amik októberben visszarepülnek az őszibarackra, ahol párosodnak és rövidesen megkezdik az áttelelő peték lerakását a hajtások rügyei mellé.

Kártétele

[szerkesztés]

Szívogatásuk nyomán jellegzetes kárkép alakul ki. Az őszibarack levelei hosszirányban, a főér mentén a fonák felé csőrszerűen besodródnak.
Az őszibarack fajtájától függően a besodródott levelek el is színeződhetnek, a súlyosan fertőzött hajtásokról a levelek nyár végére lehullanak.

Kártétele ott igazán jelentős, ahol a nyári tápnövényei is bőségesen rendelkezésére állnak, ami gyakorta előfordul, hiszen az iszalagok a kertvárosok, kertek kedvelt dísznövényei közé tartoznak.

Védekezés

[szerkesztés]

Fontos a fertőzött növényi részek rendszeres begyűjtése és megsemmisítése.

Vegyszeres védekezésre is lehetőség van ellenük.

Források

[szerkesztés]
  • Bodor János – Gallyas Csaba: Hasznos és káros rovarok a kertben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1975. ISBN 963 230 367 9