Őszi Kornél
| Őszi Kornél | |
 | |
| Született | Őszi Kornél Samu István 1869. május 8.[1] Szilágysomlyó[1] |
| Elhunyt | 1939. augusztus 7. (70 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szőke Jolán (h. 1896–1921) |
| Szülei | Őszi József Fleischer Mária |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi Kornél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Őszi Kornél (Szilágysomlyó, 1869. május 8. – Budapest, 1939. augusztus 7.[2]) magyar író, újságíró, lótenyésztő, a Sportélet és a Magyar Turf folyóiratok alapítója és főszerkesztője.
Életútja
[szerkesztés]Őszi József és Fleischer Mária fia, (katolikus hitre tért). Iskoláit részben Szilágysomlyón, majd később Budapesten végezte. Érettségi után az országgyűlési gyorsíró iroda tagjaként állt munkába. Néhány évvel később, 1888-ban lett hírlapíró. 1889−1892-ben a Budapesti Hírlap, 1893–1896-ban a Pesti Hírlap, 1896−1899 között ismét a Budapesti Hírlap és Esti Újság munkatársa, majd a Budapesti Napló szerkesztőségének tagja volt. Pályája felfelé ívelt, azonban 1894-től hallása fokozatosan romlott. Szerkesztette a „Magyarország Párisban” című képes folyóiratot 1897–1898-ban, hogy az 1900. évi párizsi világkiállítás iránti érdeklődést előkészítse. Ekkoriban jutott arra az elhatározásra, hogy a lótenyésztés és versenyzés szolgálatában közéleti hírlapfórumot hoz létre. 1896-ban nagyszabású sportlapvállalatot alapított, mely később magában foglalta a többi között a Sportélet, a Favorit és a Magyar Turf lapokat. (A Sportélet 1896-os alapítását követően, a századfordulón, 1900-ban indította el a Magyar Turf című folyóiratot).
1913-ban versenyistállót és telivér ménest is alapított. Versenyistállóját a magyar határokon túl is jól ismerték. Versenyszíneit a budapesti, alagi, megyeri, tátrai, siófoki és különböző külföldi pályákon az évek során ötszáz telivér hordozta. A „Bankár”, a nagyon gyors „Szapora” és a talán legkitűnőbb, általa kitenyésztett „Bankár-öccse” volt, amivel jelentős sikereket ért el, lovai gyakorta arattak győzelmet Freudenauban, a bécsi Práterben lévő galopp-pályán is.[3]
1896-ban nősült meg, felesége Szőke Jolán (1878–1921) volt, nála 18 évvel korábban hunyt el.[4][5] Gyermekeik: Katalin, Jolán. Katalin leánya révén egyik veje Marschalkó Teofil atléta, újságíró, költő volt (apósa halálakor a Nemzeti Ujság sportszerkesztője).[6]
Feleségével közös sírja a Fiumei Úti Sírkert 17/2-es parcellájában található, a sír feliratát, mely vagy működését méltatja, vagy egy idézet, mára olvashatatlanná tette az idő.
Emlékére az 1980-as évek közepétől „Őszi Kornél emlékverseny” futamokat rendeznek galopp-versenypályán, ma a Kincsem Parkban.
Művei
[szerkesztés]Saját lapjain kívül tárcákat, szépirodalmi hatású kisebb közleményeket, elbeszéléseket írt a Budapesti Hírlapba (1891) Pesti Naplóba (1893, 1895), a Magyar Szalonba (1894–1897), Az Ujságba (1908).
Önálló művei:
- Telivérek (1901)
- Jó kompánia és egyéb elbeszélések (1901)
- Sportsmann Zsebnaptár 1906/1914-re (Budapest, 1914)
- Magyar turfkrónika. A „Magyar Turf” kiadása. (Budapest, 1900−1905)
- A magyar lóversenyzés száz éve. 1827–1927. Az Úrlovasok Szövetkezete megbízásából írta: Őszi Kornél. Egyesült kő- és könyvnyomda, Budapest, 1927, 63 o.
- Magyar Turfkrónika. Budapest, 1939, Klein ny. 151 o.
Nemzetközi hírnévre tett szert a Minden pedigreek könyve. (Magyarország és Német-Ausztria.) System Őszi 1936. (Budapest, 1936. Kiad. Őszi Kornél) 92 oldalas műve, melynek második kiadása, már 133 oldalasra bővítve, 1938-ban látott napvilágot.
Álnevei: (i) és Ö. K.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 1367/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Pesti Hírlap, 1939. augusztus 12. 183. szám, 12. oldal
- ↑ Őszi Kornélné Szőke Jolán halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 1474/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi állami házassági akv. 1429/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Nemzeti Ujság, 1939. augusztus 8. 179. szám, 10. oldal
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905. 58–59. o.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Online elérés: 19. kötet, Budapest, 2002. 974−975. oldal
- Révai nagy lexikona XV. kötet (Ottó–Racine). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1922. 64. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 675. o. Online elérés