Ugrás a tartalomhoz

Őrlőmű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrlőmű
Őrlőmű fénykorában.
Őrlőmű fénykorában.
Közigazgatás
TelepülésGyöngyössolymos
Irányítószám3231
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Őrlőmű (Magyarország)
Őrlőmű
Őrlőmű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″47.846389°N 19.935833°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 47″, k. h. 19° 56′ 09″47.846389°N 19.935833°E

Őrlőmű Gyöngyössolymos községhez tartozó, egykor a közeli kőbányák őrlőműve. A magasabban fekvő hegyoldalakon található bányákból drótkötélpályán, csillékben érkezett az őrölni szánt rengeteg kő. Mára már teljesen elhagyatott, de még álló épületegyüttes.

Története

[szerkesztés]

Az Őrlőmű építésének pontos dátuma nem ismert, de feltehetően 1930-as években épült. Feladata a közvetlenül mellette lévő bányából drótkötélpálya segítségével ideszállított kőanyag összezúzása volt, később a Felső-Mátrában, az úgynevezett Újbányában kitermelt kőanyagot is ide szállították összezúzásra, majd innen szállították tovább az összezúzott követ Gyöngyösre, 1979-ig vasúton, ezt követően közúton. A rendszerváltozás után, mint sok más bánya, ez is megszűnt, az épületeket felhagyták. Napjainkban romosan ugyan, de a főbb épületek még láthatók.[1]

Őrlőmű az 1970-es években
Őrlőmű napjainkban

Mátravasút

[szerkesztés]

A Mátravasút harmadik legnagyobb állomása volt. 1979. március 13-ig a vasút szállította az itt összezúzott követ Gyöngyösre, ezt követően közúton szállították, majd azon sem. Az állomás vágányhálózata a 2000-es évekre teljesen felszámolásra került, már csak az átmenő fővágány van meg.

2014-től a vonatok nem állnak meg.

Filmek

[szerkesztés]

Az Őrlőműben több filmet is forgattak, ezekből az ismertebbek a Sobri (2002) és a Csapatleépítés (2006) c. filmek.

Források

[szerkesztés]