Őcsényi Szent István király templom
| Őcsényi Szent István király templom | |
| Őcsényi katolikus templom | |
 | |
 | |
| Vallás | Római katolikus |
| Egyházmegye | Pécsi egyházmegye |
| Névadója | I. István magyar király |
| Védőszent | |
| Építési adatok | |
| Építése | 1938-1942 |
| Stílus | modern stílus |
| Tervezője | Gosztonyi Gyula |
| Építtetője | Gosztonyi Gyula Szabó Gyula |
| Felszentelés | 1939 november 19. |
| Felszentelő | Virág Ferenc |
| Védettség | helyi védelem |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 29 m |
| Magasság | 23 m |
| Szélesség | 11 m |
| Torony | 1 darab |
| Magassága | 32 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Őcsény |
| Hely | 7143 Őcsény Fő utca 42. |
| Elhelyezkedése | |
 Őcsényi Szent István király templom
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 18′, k. h. 18° 45′46.300000°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′, k. h. 18° 45′46.300000°N 18.750000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őcsényi Szent István király templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Őcsényi Szent István király templom Őcsény központjában, a református templommal szemben álló, modern stílusban épült római katolikus templom.
Története
[szerkesztés]Őcsény évszázadokon át református falu volt, a 19. század második felétől azonban jelentős beköltözések kezdődtek meg, amelyek átalakították a falu vallási összetételét. A helyi katolikus gyülekezet 1918 őszétől a decsi lelkészség része lett, az ottani papok jártak át misézni vasárnaponként. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök az őcsényi hívek kérésére önálló lelkészséggé alakította Őcsényt 1932. július 28-án. A katolikus lakók száma az 1930. évi országos népszámlálás szerint a településen 1814 fő volt. Ekkoriban templom hiányában a miséket még a régi iskolában tartották, amelyet imaháznak használtak, a lelkészlak pedig a Széchenyi utca 139. szám alatti bérelt ház volt.
1932. augusztus 1-jén létrehozták az önálló őcsényi plébániát, Pulay Jánost nevezték ki a falu első plébánosává.[1] 1935. május 27-én volt az első bérmálás Őcsényben, a megbérmálkozottak száma 227 fő volt. A bérmálás előtti hónapban vette meg az egyházközség plébániául az addig bérelt épületet.
A budapesti örökimádó apácák felkérésére, a budapesti Eucharisztikus világkongresszus alkalmából, 1938-ban XI. Piusz pápának teljes miseruha felszerelést készítettek ajándékba az őcsényi egyházközség népművész és kézműves asszonyai, de még a helyi reformátusok is részt vettek a megtisztelő feladatban.
1938. augusztus 7-én letették a templom alapkövét Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére. Augusztus 31-én megkezdődött a templom építése. A tervező és építész Gosztonyi Gyula pécsi építésmérnök volt. December 4-én került tető alá a templomépület. 1939. november 19-én Virág Ferenc megyéspüspök szentelte fel a templomot, az eseményről a korabeli sajtó részletesen beszámolt.[2] Ezelőtt építették be a Pécsi székesegyháztól ajándékul kapott kb. 250 éves empire stílusú márványoltárt.[3] 1940. április 1-jétől folytatódtak a munkálatok a torony és az árkádsor építésével. A toronykereszt ünnepélyes felhelyezésére június 23-án került sor.[4]
1941-ben az új plébános Sümegi Kálmán lett. Ekkor festette ki a templom belsejét Ollé Imre helyi festő, aki többek között a templom oltárképét is elkészítette. 1942 év pünkösdjén szentelték meg a 135 kg-os nagyharangot. 1943-ban történt a templom és a torony külső vakolása Szabó Gyula szekszárdi építész vezetésével.
1966. július 22-től a község új lelkipásztora Rozs László lett. Az 1980-as évek elején betegség miatt nem tudta tovább ellátni hivatalát, így újra Decshez csatolták oldallagos ellátásra a falut Dóra Antal decsi plébános vezetése alá. 1985 októberétől Dóra Antal hirtelen halálát követően a Szekszárd-belvárosi plébániához csatolták a falut Mayer Mihály plébános úr vezetése alá, aki később az egyházmegye püspöke lett. Ekkoriban vezették be a templomba a gázfűtést, valamint beüvegezésre került az árkádsor északi része, amelyet később üzlethelyiségnek adtak ki.
1989 novemberétől Farkas Béla plébános lett az új lelkipásztora a falunak. Vezetése alatt megtörtént a templom belsejének átalakítása, többek között a szentély ünnepélyessé tétele, a padozat márvánnyal burkolása, a sekrestye lebetonozása és kifestése. Püspöki segédlettel és anyagi hozzájárulással a teljes tetőzet felújítása, a templom és torony külső festése is elkészült. 1999. november 28-án a felújított tornyot megszentelte Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.[5] 2000. augusztus 20-án volt a templom jubileumi búcsúja, amelyet egy komoly misztériumjátékkal ünnepeltek meg a hívek.[6]
2012 novemberében püspöki misével, ünnepi előadással és közös vacsorával ünnepelte meg a katolikus közösség az önálló őcsényi egyházközség 80. születésnapját, amelyen Udvardy György pécsi megyéspüspök volt a díszvendég. Alig 2 hónap múlva a püspök rendelettel megszüntette az önálló őcsényi plébániát, azt filiává minősítette vissza, és az azt ellátó szekszárdi plébániához csatolta.[7]
2016. március 13-án éjjel egy 22 éves helyi férfi betört a templomba. Az iskola felőli oldalon próbálkozott, ahol az egyik ablakot berepesztette, végül egy másikat betört és bemászott az épületbe, ahonnan ellopta a Szent Antal szobor alatti templomi perselyt. A rendőrök a helyszínelés során a sáros lábnyomok mellett megtalálták a betörő lakcímkártyáját, amelyet a szerencsétlen tolvaj a tetthelyen felejtett.[8] Az összetört perselyt, amelyből mindössze néhány száz forintot zsákmányolt a tettes, éppen az egyik hívő mintegy 100 méterre lévő telkére dobta be, balszerencséjére így azt is hamar megtalálták. A rendőrség elfogta a bűnöst, ám elegendő bizonyíték hiányára hivatkozva nem büntették meg, így az újraüvegezés költségét a helyieknek kellett állniuk.
Harangok
[szerkesztés]A templom tornyában jelenleg 3 kis méretű harang lakik. A legrégebbi és legkisebb ezek közül a lélekharang, amelyet 1890-ben öntöttek, és a templom előtt az imaházhoz tartozott. A templom felépülése után 1942-ben további két harangot öntöttek. 2006-ban a templom középső harangja megrepedt, az újraöntésére, majd a harangrendszer és a vezérlés modernizálására a cserével együtt került sor. A harangvezérlést és az elektromos meghajtást a székesfehérvári Rancz Kft. készítette.[9]
A templom 3 harangja és a legfontosabb adataik:
Szent István király-nagyharang
- hangja: Disz2 +47
- súlya: 135 kg
- Öntötte Szlezák László Budapesten, 1942-ben
Szűz Mária-harang
- hangja: G2 -40
- súlya: kb. 70 kg
- Újraöntötte Gombos Miklós Őrbottyánban, 2006-ban
Szent István-lélekharang
- hangja: C3 +31
- súlya: kb. 30 kg
- Öntötték a Ruepprecht testvérek Pécsen, 1890-ben[10]
Miserend
[szerkesztés]A templomban vasárnaponként 11 órakor kezdődnek a szertartások. Az oldallagos ellátás miatt általában az alkalmak csupán fele szentmise, míg a maradék általában diakónus vezette igeliturgia áldoztatással.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. október 7.)
- ↑ Az őcsényi katolikus templom alapkőletételi ünnepe
- ↑ Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
- ↑ Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. október 7.)
- ↑ Őcsényi templomok. (Hozzáférés: 2011. február 14.)
- ↑ Egyházak: Őcsény honlapja
- ↑ Mauthner, Ilona: Hitélet a bölcsőtől a sírig (magyar nyelven). TEOL, 2013. január 17. (Hozzáférés: 2021. január 1.)[halott link]
- ↑ Banális hibán bukott meg az őcsényi templomba betörő férfi (magyar nyelven). Kadarka.net - A független szekszárdi Információs portál, 2016. július 6. [2016. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 18.)
- ↑ Rancz.com | Toronyóra, Harangjáték, Harang, Lineáris motor, Harangvillamosítás. toronyora.hu. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
- ↑ Videó az őcsényi katolikus templom harangjairól. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
- ↑ miserend.hu: Szent István király és Boldog Mór püspök-templom (Őcsény) | Miserend (magyar nyelven). miserend.hu. (Hozzáférés: 2024. október 7.)
