Ĉeĥa Esperanto-Asocio
Ĉeĥa Esperanto-Asocio | |
Alapítva | 1969. március 30. |
Székhely | Svitavy (568 02, 81, náměstí Míru, 1) |
Nyelvek | eszperantó |
A(z) Ĉeĥa Esperanto-Asocio weboldala |
A Ĉeĥa Esperanto-Asocio (ĈEA) /kiejtése:csekhá eszperanto aszocio/ (magyar: Cseh Eszperantó Szövetség) a Cseh Köztársaságban működő, az Eszperantó Világszövetség nemzeti tagozata, csaknem ezer taggal, akik 35 klubba (2010) és számos szekcióba, bizottságba és munkacsoportba (pedagógiai szakbizottság, katolikus szekció, keresztény szekció) , vak eszperantisták csoportja, informatikai szekció, múzeumi csoport, turisztikai szövegfordítási munkacsoport) csatlakoznak. Az egyesület adja ki a negyedéves Start[1] folyóiratot. 2005 óta a cseh fiatal eszperantisták (korábban az Ifjúsági szekciót alkották) megalapították a Cseh Ifjúsági Eszperantó Szövetséget, amely baráti kapcsolatokat ápol a ĈEA-val.[2]
Története
[szerkesztés]A ĈEA-t 1969-ben alapították (1969. március 29-30. egy brnoi eszperantó kongresszus során), de korábban több eszperantó szervezet is működött.[3] 1901-től egészen 1952-ig a kommmunista felszámolásig.[4] (Később rájöttek,[pontosabban?] hogy az eszperantisták kontroll nélkül kommunikálnak idegen országokkal, ezért döntöttek végül az egyesület megújítása mellett). 1989 előtt az egyesületnek több mint 2500 tagja volt, de a vasfüggöny leomlása sokakat más tevékenységre csábított. 1939-ben, az ország német megszállása után az akkori ĈAE eszperantista egyesületnek a Ĉeĥa Esperanto-Asocio-ra kellett változtatnia a nevét, de néhány hónap múlva, 1940-ben a Gestapo elrendelte az egyesület felszámolását.[5] Tehát az akkori néhány hónapos ĈEA különbözik a jelenlegitől.
Ĉeĥa Esperanto-Junularo (ĈEJ)
[szerkesztés]A Ĉeĥa Esperanto-Junularo (ĈEJ) (magyar: Cseh Ifjúsági Eszperantó Szövetség, cseh:Česká esperantská mládež, z. s.) a fiatal cseh eszperantisták szervezete és a TEJO nemzeti szekciója Csehországban. 2005-ben alapították Marek Blahuš, Dagmar Chvátalová és Tomáš Břicháček diákok, és folytatja a szervezett ifjúsági eszperantó mozgalom hagyományát, amely 1969 óta tart, amikor is ifjúsági bizottság alakult és létrejött a Ĉeĥa Esperanto-Asocio - Cseh Eszperantó Szövetség. Tagjai: rendes tagok (10-től 29 éves korig), együttműködők (akik nem felelnek meg a korhatári kritériumoknak) és tiszteletbeli tagok. Az egyesület székhelye Brno-ban van, 2011. március 22-én költözött Světlá nad Sázavouból. Őnálló egyesületként működnek, de jó kapcsolatot ápol az ország fő eszperantó szervezetével, a Ĉeĥa Esperanto-Asocio-val.
Története
[szerkesztés]1952 után, amikor a kommunisták felszámolták a Ĉeĥoslovaka-Asocio E-ista (ĈAE) szervezetet, és a mozgalom csak kisebb csoportokban tudott működni, a tevékenységet a korabeli ifjúság vette át. Nyári eszperantó táborokat alapítottak Lančovban, és körleveleket adtak ki: Junularo agu!, Tagiĝo, Fajrero!. Az akkori fiatalok közül kiváló munkát végeztek: Pavel Sittauer, Jan Werner, Drahomír Kočvara, Vlastimil Novobilský. A drámai 1968-as év után a helyzet kissé demokratizálódott, és 1969 márciusában engedélyezték az országos eszperantista szervezet újraalapítását, kezdetben csak a Csehszlovákia cseh részében, Ĉeĥa Esperanto-Asocio - Cseh Eszperantó Szövetség néven. Az eszperantista fiatalok is akcióba lendültek, élén az akkori legnagyobb cseh kiadóval az Ivo Železný-jel, majd Mikuláš Nevan, Aleš Nedomlel. Az 1970-es és 1980-as években egy új fiatal generáció szemináriumokat taartottak fiatal köztisztviselőknek, mint pl.: Marie Vančurová, Miroslav Malovec, Vladimír Škoda, Jan Navrátil, Jiří Tomeček, Pavla Dvořáková ... A csehszlovákiai forradalom után, 1990-ben egy új nemzedék következett a mozgalom történetében:Lucie Karešová, Renata Beranová, Jana Burianová, Pavla Dvořáková, Vlaďka Chvátalová személyében. Az utoljára említett csoport tevékenysége 1998-ig tartott. Több év szünet után az ifjúsági mozgalmat a jelenlegi Ĉeĥa Esperanto-Junularo - Cseh Ifjúsági Eszperantó Szövetség folytatta.[6]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ĉeĥa Esperanto-Asocio című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ĉeĥa Esperanto-Junularo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Miroslav Malovec: Kiel oni faras Starton, organon de Ĉeĥa Esperanto-Asocio. www.youtube.com (eszperantóul) (2015) (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
- ↑ Esperanto.cz: A ĈEA honlapja. www.esperanto.cz (eszperantóul) (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Ĉeĥoslovakujo. www.eventoj.hu. (eszperantóul) Literatura Mondo (1933) (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.) „La unua ĉeĥlingva lernolibro aperis en 1890. Eldonis ĝin je propra risko kaj per propra mono laboristo....”
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Ĉeĥoslovaka-Asocio E-ista (ĈAE). www.eventoj.hu. (eszperantóul) Literatura Mondo (1933) (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
- ↑ Stanislav Kamarýt: Az eszperantó mozgalom története Csehszlovákiában, 69. o.
- ↑ Petro Chldre: La nuna Esperanto-movado en Ĉeĥio. www.europo.eu (eszperantóul) (2010) (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.)
Források
[szerkesztés]- armila Rýznarová: Esperanto en la ĉeĥa urbo Pardubice. www.liberafolio.org (eszperantóul) (2008) (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.) „Esperanto en la ĉeĥa urbo Pardubice Nemultaj homoj scias pri Esperanto-klubo en la ĉeĥa urbo, kiu kuŝas 100 kilometrojn oriente de la ĉefurbo Prago (Praha)”
- Li Jianhua: Operkantisto Miroslav Smyčka jubileas. esperanto.china.org.cn (eszperantóul) (2011) (Hozzáférés: 2022. szeptember 7.) „Li koncertis dum la Universalaj Kongresoj en Londono (1971), Beogrado (1973), Varno (1978), Roterdamo (1988), Vieno (1992) kaj Prago (1996),”