Ugrás a tartalomhoz

Üvegtesti homály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üvegtesti homály
Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt
Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt
LatinulMuscae volitantes
AngolulFloater
Osztályozás
BNO-10H43.2
BNO-9379.24
Leírás
Érintett szervekSzem
Főbb tünetekLebegő foltok a látótérben
DiagnosztikaKristályos lerakódások az üvegtestben
Adatbázisok
DiseasesDB31270
MedlinePlus002085
MeSH IDD014822
A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegtesti homály témájú médiaállományokat.

Az üvegtesti homály vagy lebegőfoltok időnként, illetve súlyos esetben állandóan észlelhető kristályos lerakódások a szemben (az üvegtestben(wd)), amely általában áttetsző, és az üvegtestben valamint az üvegtest és a retina között helyezkedik el.[1][2] Az egyes lebegőfoltok méretük, alakjuk, konzisztenciájuk, törésmutatójuk és mozgékonyságuk alapján határozhatók meg.[1] Ezeket latinul muscae volitantesnek (magyarul: "repkedő legyek") is nevezik.[3] Az üvegtest általában átlátszó, de az életkor előrehaladtával fokozatosan kialakulhatnak benne rendellenességek. A legtöbb ember szemében jelen levő, gyakori üvegtesti homály típus az üvegtest ezen degeneratív elváltozásai miatt alakul ki. A lebegőfoltok észlelését, amely egyesek számára zavaró vagy problémás lehet, myodesopsia vagy ritkábban myodaeopsia, myiodeopsia illetve myiodesopsia néven ismerik.[4] Többnyire nem kezelik, kivéve a súlyos eseteket, ahol a vitrektómia (műtét), a lézeres vitreolízis és a gyógyszeres kezelés hatásos lehet.

Az üvegtesti homály a retinára vetülő árnyékhibák,[5] vagy a rajtuk áthaladó fény törése miatt válik láthatóvá, és megjelenhet önállóan vagy több másikkal együtt egy csomóként a látómezőben. Foltok, fonalak vagy "pókhálók" töredékeiként tűnhetnek fel, amelyek lassan lebegnek a szemlélő szeme előtt, és követik a szem mozgását.[2] Mivel ezek a tárgyak magán a szemen belül találhatók, nem optikai csalódások, hanem entoptikus (a szem által okozott) jelenségek. Nem tévesztendők össze a vizuális hóval, amely a televízió képernyőjén megjelenő fehér zajhoz hasonló, bár ez a két állapot együtt is létezhet számos vizuális zavar részeként, amelyek közé az utókép is tartozik.

Jelek és tünetek

[szerkesztés]

A lebegőfoltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben,[6] vagy az üvegtest és a retina közötti folyadékzsebekben lévő tárgyakból származnak. Az üvegtest egy kocsonyás, átlátszó anyag, amely a szem nagy részét kitölti. Az üvegtesten belül, a szemlencse mögött helyezkedik el, és a szem négy optikai alkotóelemének egyike.[7] A lebegőfoltok tehát követik a szem gyors mozgását, miközben lassan sodródnak a folyadékban. Amikor először észleljük őket, a természetes reakció az, hogy megpróbálunk közvetlenül rájuk nézni. Azonban a tekintetünk feléjük történő irányításának kísérlete nehéz lehet, mivel a lebegőfoltok a szem mozgását követik, és a tekintet irányától eltérő oldalon maradnak. A lebegőfoltok valójában csak azért láthatóak, mert nem maradnak tökéletesen rögzülve a szemen belül. Bár a szem vérerei is elzárják a fényt, normális körülmények között láthatatlanok, mert a retinához képest fix helyen vannak, és az agy a stabilizált képeket az idegi adaptáció révén "hangolja össze".[2] A lebegőfoltok különösen akkor válnak láthatóvá, amikor üres felületet vagy nyílt, egyszínű teret, például a tiszta, kék égboltot nézzük. A "lebegőfolt" elnevezés ellenére sok ilyen folt hajlamos a szemgolyó alja felé süllyedni, bármilyen irányban is van a szemgolyó, fekvő helyzetben (felfelé nézve vagy háton fekve) hajlamosak a fovea, azaz a tekintet középpontja közelében koncentrálódni, ezért a textúrátlan és egyenletes fényű égbolt ideális hátteret képez a megtekintésükhöz.[6] A nappali égbolt fényessége a szemünkben a pupilla összehúzódását is okozza, csökkentve a pupillanyílást, ami kevésbé homályossá és ezért láthatóvá teszi az üvegtesti homályt.

A születéskor jelentkező lebegőfoltok általában egész életünkön át megmaradnak, míg a később megjelenők heteken vagy hónapokon belül eltűnhetnek.[8] Nem ritkák, ugyanakkor a legtöbb ember számára nem okoznak komoly problémát, és a kórházi szemészeti osztályok egyik leggyakoribb esetei közé tartoznak. Egy 2002-ben az optometristák körében végzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban minden optometrista havonta átlagosan 14 beteget kezelt ezekkel a tünetekkel.[9] A lebegőfolt súlyosabb esetekben azonban több mint kellemetlenség és zavaró tényező, különösen akkor, ha a foltok állandóan a látómezőn keresztül sodródni látszanak. Az alakzatok olyan árnyékok, amelyeket az évek során kidobódott és az üvegtestben vagy az üvegtest és a retina között megrekedt fehérjék vagy más sejttörmelék apró darabjai vetítenek a retinára. A lebegőfoltok még akkor is láthatók, amikor a szemet csukva tartjuk, különösen fényes napokon, amikor elegendő fény hatol át a szemhéjon az árnyékok megjelenítéséhez. Az üvegtesti homály azonban nem csak az idős embereket zavarja, hanem a fiatalabbak számára is gondot okozhat, különösen, ha rövidlátók, de gyakoriak a szürkehályogműtétek vagy traumák után is.

A lebegőfoltok képesek a fényt felfogni és megtörni oly módon, hogy átmenetileg kissé elhomályosítják a látást, amíg el nem mozdulnak egy másik területre. Gyakran a üvegtesti homálytól szenvedő emberek azt hiszik, hogy a szemük sarkában látnak valamit, ami valójában nincs is ott. A legtöbb ember egy idő után megbékél a problémával, és megtanulja figyelmen kívül hagyni ezeket a zavaró jelenségeket. A súlyos üvegtesti homályban szenvedő emberek számára szinte lehetetlen teljesen figyelmen kívül hagyni a jelentős méretű halmazokat, amelyek szinte állandóan a közvetlen látómezőben vannak.

Előfordulásának okai

[szerkesztés]

Az üvegtesti homály megjelenésének különböző okai vannak, amelyek közül a leggyakrabban előforduló okai a következők lehetnek.

Az lebegőfoltok a szem öregedésekor is előfordulhatnak, ritka esetekben a retina leválásának vagy szakadásának a jelei.[10]

Üvegtesti szinerézis

[szerkesztés]

Az üvegtesti homály oka az üvegtesti szinerézis és az életkorral járó összehúzódás. Emellett a szemgolyót ért trauma vagy sérülés szintén okozhatja ezt a jelenséget.[11][12]

Üveghártya- és retinaleválások

[szerkesztés]

Idővel az elfolyósodott üvegtest elveszíti a tartását, és a váza összehúzódik. Ez vezet a hátsó üveghártya leválásához, amelyben az üveghártya hártya leválik az érzékelő retináról. E leválás során a zsugorodó üvegtest mechanikusan ingerelheti a retinát, ami miatt a beteg véletlenszerű felvillanásokat lát a látómezőben, amelyeket néha "villanásoknak" neveznek, ezt a tünetet hivatalos nevén fotopsziának hívják. A látóideg nyaka körüli üvegtest végső felszabadulása néha egy nagyméretű, általában gyűrű alakú lebegőfoltot ("Weiss-gyűrű") jelenít meg.[13] Szövődményként a retina egy része a távozó üveghártya által leszakadhat, ami a retinaleválásnak nevezett folyamat. Ilyenkor gyakran vér szivárog az üveghártyába, amit a beteg az egész látómezőben mozgó számos apró pont hirtelen megjelenéseként észlel. A retinaleválás azonnali orvosi ellátást igényel, mivel könnyen vakságot okozhat. Következésképpen mind a villanások megjelenését, mind a hirtelen megjelenő számos apró lebegőfoltot gyorsan ki kell vizsgálnia a szemésznek.[14]

A hátsó üvegtest leválása gyakoribb azoknál az embereknél, akik:

  • rövidlátók.
  • szürkehályogműtéten estek át.
  • Nd:YAG lézeres szemműtéten estek át.
  • gyulladásuk volt a szem belsejében.[15]

A hyaloid artéria regressziója

[szerkesztés]

A magzati fejlődési szakaszban az üvegtestben futó artéria, az arteria hyaloida a terhesség harmadik harmadában visszafejlődik. Felbomlása néha sejtanyagot hagyhat maga után.[16]

Egyéb gyakori okok

[szerkesztés]

A retinaszakadásban szenvedő betegeknél előfordulhatnak lebegőfoltok, ha a szivárgó erekből vörösvérsejtek szabadulnak fel, míg az uveitiszben vagy vitritiszben szenvedőknél többszörös lebegőfoltok és látáscsökkenés tapasztalható az üvegtestben felhalmozódó fehérvérsejtek miatt.[17] A lebegőfoltok egyéb okai közé tartozik a cisztoid makulaödéma és az asteroid hyalosis. Ez utóbbi az üvegtest rendellenessége, amelynek során kalciumrögök kötődnek a kollagénhálózathoz. Az így kialakult testek a szem mozgatásával kissé elmozdulnak, de aztán visszatérnek a rögzült helyzetükbe.

Diagnózis

[szerkesztés]

A lebegőfoltokat gyakran szemész vagy optometrista könnyen megfigyelheti egy szemtükör vagy réslámpa segítségével. Ha azonban a lebegőfolt a retina közelében van, előfordulhat, hogy a megfigyelő nem látja, még akkor sem, ha a beteg számára nagynak tűnik. A háttérvilágítás növelése vagy a pupilla átmérőjének hatékony csökkentése érdekében a lyukkamera használata lehetővé teheti, hogy az illető jobban lássa saját lebegőfoltjait. A fejet úgy kell megdönteni, hogy az egyik lebegőfolt a szem középső tengelye felé sodródjon. A kiélesített képen a rostos elemek jobban kivehetőek.[18]

Meglepően magas volt a retinaszakadások jelenléte az újonnan jelentkező üvegtesti homály esetén (14%; 95%-os megbízhatósági intervallum, 12-16%), amint arról a Journal of the American Medical Association folyóiratban a Rational Clinical Examination Series részeként közzétett metaanalízis beszámolt.[19] Az újonnan jelentkező villanások és/vagy üvegtesti homály esetén, különösen, ha látásvesztéssel vagy látótér-korlátozással társulnak, sürgősebb szemészeti kivizsgálást igényeljenek.

Kezelés

[szerkesztés]

Míg léteznek műtétek a lebegőfoltok súlyos eseteinek korrigálására, nincsenek olyan gyógyszerek (ideértve a szemcseppeket is), amelyek az üvegtest romlását javíthatnák. A lebegőfoltokat gyakran a normális öregedési folyamat okozza, és általában kevésbé zavaróak, amint megtanuljuk figyelmen kívül hagyni őket. A fel/le és balra/jobbra nézés hatására elhagyják a közvetlen látómezőt, mivel az üvegtest a hirtelen mozgás miatt kavarog.[20] Ha a lebegőfoltok száma jelentősen megnövekszik és/vagy súlyosan befolyásolják a látást, akkor az alábbi kezelések valamelyike szükségessé válhat.

2017 óta nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a sebészi vitrektómia és a lézeres vitreolízis biztonságosságának és hatékonyságának összehasonlítására a lebegőfoltok kezelésében. Egy 2017-es Cochrane felülvizsgálat nem talált olyan releváns tanulmányt, amely összehasonlította volna a két kezelést.[21]

Agresszív marketing kampányokkal népszerűsítették a lézeres vitreolízis alkalmazását az üvegtesti homály kezelésére.[22][23] De jelenleg nem áll rendelkezésre szilárd bizonyíték a lézeres vitreolízissel történő kezeléssel kapcsolatban. A két kezelési módot összehasonlító legerősebb rendelkezésre álló bizonyítékok csak visszamenőleges esettanulmányok.[24]

Műtéti beavatkozás

[szerkesztés]

A vitrektómia sikeres lehet a súlyosabb esetek kezelésében.[25][26] A technika általában három nyílás kialakítását jelenti a sclera (a szemgolyó fehér területe) úgynevezett pars plana részén keresztül. Ezek közül a kisméretű műszerek közül az egyik egy infúziós nyílás a sóoldat utánpótlására és a szemnyomás fenntartására, a második egy száloptikai fényforrás, a harmadik pedig egy vitrektor. A vitrektor egy szívóeszközhöz csatlakoztatott, oda-vissza mozgó vágóheggyel rendelkezik. Ez a kialakítás csökkenti az üvegtesten keresztül a retinára gyakorolt húzást. Néha varrat nélküli, önzáró technikát is alkalmaznak.

A legtöbb beavatkozáshoz hasonlóan azonban a vitrektómia is magában hordozza a szövődmények kockázatát,[27] többek között: retinaleválás, elülső üvegtest leválás és makulaödéma - ami veszélyeztetheti a látást, vagy ronthatja a meglévő lebegőfoltokat (retinaleválás esetén).

Lézer

[szerkesztés]

A lézeres vitreolízis egy lehetséges kezelési lehetőség az üvegtestszálak és a homályok eltávolítására. Ennél az eljárásnál egy szemészeti lézer (általában ittrium-alumínium-gránát (YAG) lézer) nanoszekundumos impulzusok sorozatát alkalmazza alacsony energiájú lézerfénnyel az üvegtesti homályok elpárologtatására és az üvegtesti szálak leválasztására. A kifejezetten az üvegtest plasztikára tervezett YAG-lézerrel végzett eljárás esetén az plasztikával kapcsolatos mellékhatások és szövődmények ritkák. A YAG-lézereket azonban hagyományosan a szem elülső részén történő alkalmazásra tervezték, azaz a hátsó capsulotomia és az iridotomia kezelésekre. Ennek eredményeképpen gyakran korlátozott rálátást biztosítanak az üvegtestre, ami megnehezítheti a célzott lebegőfoltok és hártyák azonosítását. Emellett a környező szemszövetek károsodásának nagy a kockázata. Ennek megfelelően a vitreolízist nem alkalmazzák széles körben, és csak nagyon kevés szakember végzi. Egyikük, John Karickhoff több mint 1400 alkalommal végezte el az eljárást, és 90 százalékos sikerességi arányt állított fel.[28] A MedicineNet weboldal azonban azt állítja, hogy "nincs bizonyíték arra, hogy ez a lézeres kezelés hatékony lenne. A lézer használata jelentős kockázatot jelent az egyébként egészséges szem látására vonatkozóan is."[29]

Gyógyszeres kezelés

[szerkesztés]

Az enzimatikus vitreolízist kipróbálták a vitreomakuláris adhézió (VMA) és az anomális hátsó üvegtest-leválás kezelésére. Bár a hatásmechanizmus hatással lehet a klinikailag jelentős lebegőfoltokra, 2015 márciusában még nem végeztek klinikai vizsgálatokat annak megállapítására, hogy ez terápiás alternatívája lehet-e akár a konzervatív kezelésnek, akár a vitrektómiának.[30]

Atropin

[szerkesztés]

Kis dózisú atropin cseppentése a szembe kitágítja a pupillát, így csökkenti a lebegőfoltok által a retinán kialakuló árnyékképződést.[31][32]

Epidemiológia

[szerkesztés]

Az üvegtest leválása jellemzően az 50 évesnél idősebb betegeket érinti, és 80 éves korig egyre gyakoribb. A rövidlátók esetében megnő az üvegtestleválás kockázata. Ezenkívül a szemgolyót ért közvetlen traumát követő gyulladásos betegségben szenvedő vagy nemrégiben szemműtéten átesett szemek esetében is megnő az üvegtesti homály kialakulásának esélye, melyben a férfiak és a nők egyformán érintettek.[33]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cline D; Hofstetter HW; Griffin JR. Dictionary of Visual Science. 4th ed. Butterworth-Heinemann, Boston 1997. ISBN 0-7506-9895-0
  2. ↑ a b c Facts About Floaters. National Eye Institute, 2009. október 1. [2022. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
  3. ↑ Adult Eye Health: Mayo Clinic Radio (5 minutes in to 8 minute talk)
  4. ↑ From Greek μυιώδης "fly-like" (Myiodes was also the name of a fly-deterring deity) and ὄψις "sight."
  5. ↑ American Academy of Ophthalmology. "Floaters and Flashes: A Closer Look" (pamphlet) San Francisco: AAO, 2006. ISBN 1-56055-371-5
  6. ↑ a b Eye floaters and spots; Floaters or spots in the eye. National Eye Institute. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  7. ↑ Saladin, Kenneth. Anatomy & Physiology: A Unity of Form and Function. New York: McGraw-Hill, 614. o. (2012). ISBN 978-0-07-337825-1 
  8. ↑ Floaters may remain indefinitely. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Craig Goldsmith (2007). „Floaterectomy Versus Conventional Pars Plana Vitrectomy For Vitreous Floaters”, Kiadó: Digital Journal of Ophthalmology. [2021. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.) 
  10. ↑ Floaters. NHS choices . NHS GOV.UK. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
  11. ↑ (2020. december 7.) „Vitreous Floaters”. Statpearls. PMID 29262091. 
  12. ↑ Vitreous Floaters, 2020
  13. ↑ Flashes & Floaters. The Eye Digest. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  14. ↑ Flashes and Floaters (Posterior Vitreous Detachment). St. Luke's Cataract & Laser Institute. [2010. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  15. ↑ Amerikai Szemészeti Akadémia - betegoktató füzet
  16. ↑ Floaters in fetal development Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  17. ↑ Alan G. Kabat: A clinician's guide to flashes and floaters. optometry.co.uk, 2009. április 1. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  18. ↑ Judith Lee, and Gretchyn Bailey: Eye floaters and spots. All about vision. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  19. ↑ Hollands H, Johnson D, Brox AC, Almeida D, Simel DL, Sharma S. Acute-onset floaters and flashes: is this patient at risk for retinal detachment? JAMA. 2009 November 25;302(20):2243–9.
  20. ↑ Flashes and Floaters. [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  21. ↑ Kokavec, Jan, Justin C (2017. június 1.). „Nd:YAG laser vitreolysis versus pars plana vitrectomy for vitreous floaters”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2017 (6), CD011676. o. DOI:10.1002/14651858.CD011676.pub2. ISSN 1469-493X. PMID 28570745. 
  22. ↑ Vitreolysis - Ellex. web.archive.org, 2016. május 1. [2016. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  23. ↑ About Vitreolysis - Ellex. web.archive.org, 2016. május 2. [2016. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  24. ↑ Delaney, Y. M., L. (2002. január 1.). „Nd:YAG vitreolysis and pars plana vitrectomy: surgical treatment for vitreous floaters” (angol nyelven). Eye 16 (1), 21–26. o. DOI:10.1038/sj.eye.6700026. ISSN 1476-5454. 
  25. ↑ Roth, M., F. (2005. szeptember 1.). „Pars-plana-Vitrektomie bei idiopathischen Glaskörpertrübungen” (német nyelven). Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde 222 (09), 728–732. o. [2018. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1055/s-2005-858497. ISSN 0023-2165. (Hozzáférés: 2021. november 13.) 
  26. ↑ Eye-Floaters.com • Treating Eye Floaters • Pars plana vitrectomy (PPV) & Floater Only Vitrectomy. web.archive.org, 2007. január 5. [2007. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  27. ↑ Floaters, Facts About [NEI Health Information]. web.archive.org, 2013. december 7. [2013. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  28. ↑ Surgery To Rid Eye "Floaters" Scrutinized. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  29. ↑ Eye Floaters (Flashes, Black Spots) Causes, Treatment, Symptoms (angol nyelven). MedicineNet. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  30. ↑ Pharmacologic vitreolysis. [2015. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  31. ↑ Official ESCRS | European Society of Cataract & Refractive Surgeons. www.escrs.org. [2021. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  32. ↑ Kaymak, Hakan, Yvonne (2018. november 1.). „Short-term effects of low-concentration atropine eye drops on pupil size and accommodation in young adult subjects”. Graefe's Archive for Clinical and Experimental Ophthalmology = Albrecht Von Graefes Archiv Fur Klinische Und Experimentelle Ophthalmologie 256 (11), 2211–2217. o. DOI:10.1007/s00417-018-4112-8. ISSN 1435-702X. PMID 30145612. 
  33. ↑ Reece Bergstrom – Craig N. Czyz: Vitreous Floaters. 2021. Hozzáférés: 2021. november 13.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Floater című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üvegtesti_homály&oldid=26452141”