Ünővár
| Ünővár | |
| Košutgrad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Ruškovica |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | (ismeretlen) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Ünővár
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 16° 38′ 55″45.661111°N 16.648611°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 16° 38′ 55″45.661111°N 16.648611°E | |
Ünővár (horvátul: Košutgrad) egy várhely Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyei Ruškovica határában, a Monoszlói-hegység területén.
Fekvése
[szerkesztés]A vár a Monoszlói-hegység (Moslavačka gora) nyugati részén, két hegycsúcs, a Kopčić brdo és a Dabčeva kosa között, a Južna Garjevica erdő területén egy hosszan ereszkedő hegynyúlvány végében, a Podgradski-patak forrása közelében található.
Története
[szerkesztés]A várat egyedül egy 1334-es egyházi összeírásban említik meg, amelyben egy Ünővár alatti kápolnáról tesznek említést („item capella sub castro Cosuchak”). Valószínűleg a tatárjárás után királyi rendeletre épített várak közé tartozik, de erről semmi bizonyosat nem lehet tudni. Az Ünővár[2] név a horvát Košutgrad fordítása, de ez is már a nép ajkán átalakult név az eredeti Kosucsak után, mely talán személynévi eredetű.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A hegynyúlványnak az a része amin a vár állt mintegy 95 méter hosszú és 60 méter széles. A vár két részből állt, melyet széles árok és az árokból kidobott földből épített sáncgyűrű vett körbe. A belsővár az északi részen állt, ettől délebbre egy megközelítőleg trapéz alakú külsővár található. A két várrészt egy hozzávetőlegesen 15 méter mély árok választotta el egymástól. A terepalakzatok a belsővár legmagasabb pontján egy 8 méter körüli átmérőjű hengeres tornyot sejtetnek, melyet egy külön falgyűrű övezett. A torony előtt, valamivel lejjebb egy kisebb, fallal övezett udvar volt. Az övező falnak csak a nyugati oldalán áll egy 6 méteres szakasza. A fal többi része, a domb külső peremén, apró kiemelkedésben és habarcsos kődarabokban észlelhető. A domb déli végében egy négyszögletes terepalakzat talán az egykori kaputorony helye. A külsővárat a belsővárral valószínűleg felvonóhíd kötötte össze. A külsővárban falmaradványok nincsenek, így valószínű, hogy faszerkezetű építmények lehettek a területén.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4406.
- ↑ Dr. Dénes József az Ünőkő elnevezést javasolta. (Ez megegyezik a Radnai-hegység egyik csúcsával.)