Üdítőital

Üdítőitalnak (vagy frissítő) nevezzük az alkoholmentes, ásványvizeket, gyümölcsleveket, teákat, és más ízesített folyadékokat. Egy felnőtt ember testének 60-70%-a víz, tehát természetes szükségleteinek egyik legfontosabbja a folyadékbevitel, az ivás. A víz az egyik alapvető lételem, míg az ember élelmiszer nélkül 4-6 hetet bír ki, víz nélkül csak néhány napot.

Története

Az üdítőitalok párhuzamosan fejlődtek a kultúrákkal és a technológiával a facsart gyümölcslétől az egészséges szénszavas frissítőkig. A kifacsart gyümölcsök levét már az őskorban is fogyasztották, a legegyszerűbb üdítőital, a limonádé – amely citromlével és a cukorral ízesített víz – receptjét azonban a tizenegyedik században a keresztes lovagok hozták Ázsiából. A frissítő rövid időn belül akkora népszerűségre tett szert, hogy hamarosan limonádémesterek kezdtek tevékenykedni Európa-szerte, akik úgynevezett limonádépáholyokban árulták a nedüt. Amikor Európában még nem ismerték a cukrot, szörp helyett, üdítőként mézes vizet adtak a gyermekeknek. A keletről Europába hozott fűszerek mellett elterjedtek a tealevelekből főzött, fodormentával, borsmentával, citromfűvel és egyéb fűszernövényekkel ízesített teák fogyasztása.

Az üdítőitalok gyártását, elterjedését több 19. századi találmány tette lehetővé, a gyümölcslevek erjedésmentes eltarthatóságát megoldása (Nicolas Appert, 1811), a szörpgyártás és a szódavízgyártás (szikvíz) kidolgozása. (Jedlik Ányos, 1826) Az egyik első mára az egész világon ismert üdítőt, John Smith Pemberton amerikai gyógyszerész készítette kokacserje leveléből és kóladió felhasználásával. Az 1892-ben létrejött The Coca-Cola Company kezdte a nagyüzemi gyártást és hamar a legnépszerűbb lett a piacon a Coca-Cola. Európában a második világháborút követően terjedtek el az üdítők, a nagyüzemi gyártás beindulásával amelyben nagy része volt az alkoholizmus elleni intézkedéseknek. Az 1970-es években az elhízás csökkentése érdekében megjelentek a diétás és light üdítők, amelyek csökkentett cukor és kalória mellett, még több adalékanyagot tartalmaznak. 1990-es években kezdtek elterjedni az alkoholmentes sörök. Az utóbbi évek termékei az instant italporok, ízesített ásványvizek és az energiaitalok.

Magyarországi üdítőital fogyasztás

A gazdasági válság megmutatkozik az üdítőitalok fogyasztásában is, 2009 óta az ásványvizek kivételével csökkenő tendenciájú a fogyasztás is.

Százalékos megoszlás

Fajta	2009	2010	2011
Ásványvíz	54%	54,7%	55,7%
Üdítőital	27,6%	29,0%	27,8%
Gyümölcslé	18,4%	16,3%	16,5%

Gyümölcslé liter/fő/év

Fajta	2003	2006	2009	2011
Juice	4,8	5,3	3,7	3,7
Nektár	2,2	2,1	1,3	0,9
Gyümölcsital Teaital	33	36	31,5	27,4
Összesen	40,0	43,4	36,5	32,0

Források