Újpesti Gázgyár
| Újpesti Gázgyár | |
| Település | Budapest IV. kerülete |
| Cím | Budapest, Zsilip u. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1870–1872 |
| Megnyitás | 1872. december 27. |
| Bezárás | 1913. október 31. |
| Lebontás éve | 1914 |
| Lebontás oka | az üzem beszüntette a működését |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyár |
| Elhelyezkedése | |
 Újpesti Gázgyár
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 04′ 45″47.568260°N 19.079210°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 06″, k. h. 19° 04′ 45″47.568260°N 19.079210°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Újpesti Gázgyár egy ma már nem létező régi, a mai Budapest területén fekvő[1] gázipari létesítmény.
Története
[szerkesztés]A gyárat a többi régi budapesti gázgyárhoz hasonlóan a Trieszti Általános Légszesztársulat építtette közvilágítási célokból. Az Újpesti Gázgyár építéséről 1870. január 15-én született szerződés. Telekként a Váci út és a Gát (ma Zsilip) utca sarkán lévő telket jelölték ki, ezt Károlyi László gróf ingyenesen juttatta át a társaságnak 33 éves használatra. A gyár 1872. december 27-én kezdett el üzemelni, kezdetben 39 utcai gázlámpát világításához adva gázt. Ebben az időben 35 munkást foglalkoztatott az üzem.[2] 1896 körül 181 utcai lámpa, és 1935 magán személy tartozott gázfogyasztói közé.[3] 1908/1909-ben már 263 fél-éjszakás, és 294 egész éjszaka működő (összesen 557) utcai gázlámpát működtetett az üzem. Míg korábban a légszeszfogyasztás növekedése alacsony volt, a századforduló után jelentős mértékben megnőtt. 1905-től vízgázt is gyártottak az üzemben.[4] 1904-re lejárt a 33 éves szerződés, akkor ezt 1910-ig meghosszabbították.[5]
A gyár évente 500.000 m3 (napi szinten átlagosan 1500 m3) gázt állított elő. A gyárba Sziléziából szállítottak szenet vasúton a Nyugati pályaudvarig. Mivel az üzem egy ideig vasúti iparvágánnyal nem rendelkezett, a szenet szekerek szállították a Nyugati pályaudvarból Újpestre.[5] Iparvágány végül 1886-ban épült az üzemhez.[6] Főcsőhálózata 1896 körül 12.000 méter hosszú volt.[3]
A gyár működtetését általában gazdaságtalannak tartották, mert 100 kg szén kigázosításához 40–45 kg kokszot kellett felhasználni.[7] Újpest 1910-ben végül városa nem élt a gyár megváltási jogával, mert a gyárat a fentieken túl más okokból is elavultnak, helyét bővítésre alkalmatlannak tartotta. Ehelyett Újpest a Phőbus Villamos Vállalatok Rt.-vel kötött 50 évre szóló közvilágítási szerződést.[8]
Az Újpesti Gázgyár végül 1913. október 31-én fejezte be a működését, nem sokkal azután, hogy felépült az új, korszerű Óbudai Gázgyár.[8] Épületeit egy évvel később, 1914-ben elbontották.[6][9] A gyár területe a szomszédos Mauthner Bőrgyárhoz (később: Újpesti Bőrgyár) került.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Fiókgázgyárak Budapesten, Fővárosi Gázművek Rt., Budapest, 2001, helytelen ISBN kód: 963007236
- Az újpesti gázgyár – Czencz János ecsetjével (nol.hu)
- (szerk.) Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896 (→ reprint kiadás: TERC Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 9535 27 3)
- Fischer Zoltán: A budapesti gázszolgáltatás 100 éve epizódokban I. (vgfszaklap.hu, 2010/12. lapszám)
- Fejes Balázs: Az Újpesti Bőrgyár iparvágánya (villamosok.hu)