Új-zélandi angol nyelv
Az új-zélandi angol az angol nyelv Új-Zélandon használt változata.
Az angol nyelvet a 19. századi telepesek honosították meg Új-Zélandon. A legtöbb hatással az új-zélandi angolra az angol nyelv déli változata, a skót angol és az őslakosok maori nyelve volt.
Az új-zélandi angol kiejtésben közel áll az Ausztráliában beszélt angolhoz, bár van néhány olyan vonása, ami a maori beszéd hatását hordozza magán. Az ausztrál és az új-zélandi angol közötti legnagyobb eltérés az /ɪ/: hang kiejtése, amit az új-zélandiak svá-nak ejtenek.
Kiejtés
[szerkesztés]Magánhangzók
[szerkesztés]A rövid magas hangok
[szerkesztés]- A rövid i (az angol kit szó i-je) kiejtése [ə] vagy [ɘ]. Ez hasonlít az angol rövid u hangra, ha nem is olyan nyílt ez a hang, és élesen elkülönül az ausztrál angol i hangjától. Ezért az új-zélandiak szerint az angolok feesh and cheeps-et kérnek fish and chips helyett, míg az ausztrálok szerint az új-zélandiak pedig fush and chups-et.
- A rövid /ɛ/ (mint az angol dress szóban) az /ɪ/ hang által okozott űrt tölti ki, fonetikailag az [e] hang régiójában található. Leginkább egy rövid i-nek hallatszik.
Néhány példa erre:
- then - /θɪn/
- less - /lɪsː/
- better - /bɪtəɹ/
- yes - /jɪs/
- best - /bɪst/
- get - /gɪt/
- leg - /lɪg/
- ten - /tɪn/
- Ugyanígy, a rövid /æ/ hang (a trap szó a-ja) körülbelül [ɛ] hangnak hallatszik.
Régi dokumentumfilmek alapján azt lehetett észrevenni, hogy a második világháború előtt az ausztrál és az új-zélandi angol között nem volt számottevő különbség, főképp az 1950-es évektől kezdtek el szétválni. A jelenlegi nyelvészeti kutatások szerint az új-zélandi rövid i az alacsonyabb osztályhoz tartozó 19. századi angol bevándorlók nyelvéből származik. Bár az is előfordulhatott, hogy az előbb Új-Zélandra, majd később Ausztráliába tartó skót bevándorlás is hatással lehetett erre. A maorik nyelve is hatással volt az új-zélandi kiejtésre.
Diftongusok
[szerkesztés]- Az /ɪə/ (pl. a near szó ea-ja) és az /eə/ (a square szó ua-ja) jelölt lett, így a here szó rímel a there szóval, a bear a beer-rel és a rarely a really-vel.
- Az /l/ hang előtt az /iː/: és az /ɪə/ (mint a reel szó ee-je vagy a real szó ea-ja), miként az /ɒ/ és az /oʊ/ (doll / dole), és néha az /ʊ/ és az /uː/ (pull / pool), az /ɛ/ és az /æ/ (Ellen / Alan) és az /ʊ/ és az /ɪ/ (full / fill) jelölt lehet.
- A brit angol /æɪ/-a Új-Zélandon /aɪ/-nak hangzik, pl. a maybe /maɪbɪ/, ~ good day /gɪdaɪ/.
Más hangok
[szerkesztés]- Az /ɑr/-/ɑː/ (a start, a bath szavak a-ja) kiejtésben [ɐː] vagy [ɐ̟ː].
- Az /ɜ/ hang (a bird i-je és a nurse u-ja) kerek és az [ɵː~œː~øː] hang régiójában mozog.
Mássalhangzók
[szerkesztés]- Az új-zélandi angol kevésbé használ pergetett r hangot, kivéve az Otago-környéki Southland-en, ahol a skót angol hatása érvényesül. Mégis, néhány szóban azért előfordul a pergetett r, mint az Ireland szóban.
- Az /l/ ejtése veláris („kemény”, gyakran vokalizált). Ennek a hangnak társadalmilag különböző az ejtése, a fiatalok, az alsóbb osztálybeliek vokalizálják az /l/-t.
Más mássalhangzók
[szerkesztés]- A /w/ (witch) és a /hw/ (which) közötti különbség főképp idős beszélőknél van még meg, eltűnni látszik.
- A magánhangzók közötti /t/ artikulációja retroflex (kakuminális) is lehet.
Más észrevételek
[szerkesztés]- Ahogy Ausztráliában, úgy Új-Zélandon is néhányan a grown, thrown és mown típusú szavak utolsó szótagját két szótagnak ejtik, egy betoldott svá-hanggal /-oʊ.ən/. Ezekkel szemben a groan, throne és moan szavak ejtése nem hangzik erőltetettnek. A three szóban a th és az r között is megjelenik a svá, így a szó kétszótagú lesz.
- A trans- előtag általános kiejtése /trænts/.
- A H betű nevének kiejtése /eɪtʃ/, mint az Nagy-Britanniában és az USA-ban, nem pedig /ˈheɪtʃ/, mint az ausztrál angolban, ahol ez ír hatás, bár leginkább erre az ausztrál kiejtésre lehetne számítani Új-Zélandon is.
Fonológia
[szerkesztés]Az új-zélandi angol fonológiája hasonló az ausztrál angolhoz vagy a brit angolhoz, azonban vannak benne is eltérések, lásd a táblázatban:
| Rövid magánhangzók | |
|---|---|
| IPA | Példák |
| ɘ | sit, about, winner |
| i | city |
| e | bed, end |
| ɛ | lad, cat, ran |
| ɐ | run, enough |
| ɒ | not, wasp |
| ʊ | put, wood |
| Hosszú magánhangzók | |
|---|---|
| IPA | példák |
| ɐː | father, arm |
| iː | see |
| ɵː | bird |
| oː | law, caught |
| ʉː | soon, through |
| Kettőshangzók | |
|---|---|
| IPA | Példák |
| æe | day, pain |
| ɑe | my, wise |
| oe | boy |
| ɐʉ | no, tow |
| æo | now |
| ɪə | near, here |
| eə | hair, there |
| ʉɐ | tour |
Az ausztrál angoltól való különbözősége
[szerkesztés]| Új-Z. | Auszt. | Magyarázat |
|---|---|---|
| Cellphone / mobile / mobile phone (cell)/phone(mobile) | Mobile phone (mobile) |
Hordozható telefon |
| Chilly bin | Esky | Zárt konténer, ami az italokat és ételeket hidegen tartja |
| Dairy | Delicatessen convenience store Deli |
Nagyobb városokban a convenience store vagy a superette szót használják, köszönhetően a bevándorlóknak. Megjegyzendő, hogy a delicatessen terminus más okból van használatban Új-Zélandon, olyan üzletet vagy üzletrészt jelöl, ahol olyan ételeket lehet kapni, mint szalámi, finom sajtok vagy likőr. |
| Domain, field | Oval, paddock | Szabadtéri pihenésre szolgáló, általában füves terület |
| Duvet | Doona | A padded quilt(?) |
| Jandals | Thongs | Hátsó rész nélküli szandál (másként vietnami papucs vagy strandpapucs) |
| Jersey | Jumper | Új-Zélandon és Ausztráliában a jersey a sportruházat felső részét is jelenti. A sportruházat másik nevét, a guernsey-t Új-Zélandon ritkábban használják. |
| Judder bar / Speed bump | Speed bump | Szándékosan elhelyezett bukkanók az úton, hogy a vezetők csökkentsék a sebességet. |
| Maroon | Maroon, marone | Bíborbarna szín. Új-Zélandon a kiejtése hasonló, mint: spoon, Ausztráliában a kiejtése hasonló, mint bone. |
| No exit | No through road | Zsákutca |
| Oil skin / Swanndri | Driza-Bone Oil skin |
Oil skin: vidéki esőkabát; Swanndri: heavy woollen jersey (often checquered). |
| Togs |
Bathers Swimmers Cozzies Togs budgie smugglera |
Úszódressz |
| Trolley | Shopping trolley | Négykerekű bevásárlókocsi az áruházakban |
| Trolley, Trundler | Shopping jeep/granny trolley | Kétkerekű bevásárlókocsi az áruházakból való elszállításhoz (manapság nemigen látható) |
| Tramp | Bush walk | Természetjárás |
| Twink | Wite-Out / Liquid Paper | Hibajavító festék |
| Vivid Felts, Felt tips , Marker |
Texta | Jelölő toll |
| a Főképp Queensland-ben és Észak-Új-Dél-Walesben használatos. | ||
Betűzés
[szerkesztés]- Azon szavaknál, ahol van különbség a brit és az amerikai használat között, a brit van használatban: colour / color, travelled / traveled.
- Az -ize, -ise végű szavak (pl. organise / organize) közül az új-zélandi angol az -ise végűt használja. Ez az amerikai angollal szemben szintén a brit angolt támogatja.
- Új-Zélandon a "fjord" szót fiord-ként ejtik (és írják), szemben a minden más angol változatban ejtett fjorddal. Írásban lásd Fiordland tartományuk nevét.
Sajátos új-zélandi szavak és kifejezések
[szerkesztés]- anklebiter – kisgyerek, kölyök
- arvo – vacsora
- banger – kolbász
- brekkie – reggeli (a breakfast szóból)
- bush – erdő
- choice! – remek! jó ötlet! nagyon jó!
- chrissy – karácsony (a christmas szóból)
- cor blimey – hitetlenség kifejezése (a God blind me szavakból)
- footy – labdarúgás
- flash – stílusos, drága
- jafa – aucklandi ember
- Mainland – Új-Zéland déli szigete
- pom – brit személy
- drongo – hülye, idióta
- scarfie – egyetemista, különösen az Otagoi Egyetem hallgatóira vonatkozik
- West Island – Ausztrália
- Gidday! – Jó napot!
- Are you right? – Jól vagy?
- How ya garn? – Hogy vagy?
- Sweet as! – Minden rendben.
- Ta! – Köszönöm
- Bugger! – A fenébe!
- Toodle pip! – Viszlát!
Az új zélandi angol nyelvű beszédben számos maori szó vagy kifejezés is előfordul:
- Kia ora! – Szia! Üdv!
- Kia kaha! – Légy erős!
- Pehea koe? – Hogy érzed magad? (Teljes alakja: Kei pe pēhea koe?)
Források
[szerkesztés]- Bartlett, Christopher. (1992). Regional variation in New Zealand English: the case of Southland. New Zealand English Newsletter 6: 5-15.
- Bauer, L.; Warren, P.; Bardsley, D.; Kennedy, M.; Major, G. (2007). New Zealand English
- Cryer, Max. (2002). Curious Kiwi Words. Auckland, NZ: HarperCollinsPublishers (NZ) Ltd.
- Crystal, David (2003). The Cambridge encyclopedia of the English language (2nd ed.). Cambridge University Press.
- Deverson, Tony and Graeme Kennedy (eds.) (2005). The New Zealand Oxford Dictionary. Oxford University Press.
- Grant, L.E., and Devlin, G.A. (eds.) (1999). In other words: A dictionary of expressions used in New Zealand. Palmerston North, NZ: Dunmore Press.
- Kortmann, Bernd; Schneider, Edgar W.; Burridge, Kate; Mesthrie, Rajend; & Upton, Clive (Eds.). (2004). A handbook of varieties of English. Berlin: Mouton de Gruyter.
- Leland, Louis S., jr. (1980). A personal Kiwi-Yankee dictionary. Dunedin, NZ: John McIndoe Ltd.
- Orsman, H.W., (ed.) (1997). The Dictionary of New Zealand English: a dictionary of New Zealandisms on historical principles. Auckland: Oxford University Press.
- Orsman, H.W., (ed.) (1979). Heinemann New Zealand dictionary. Auckland, NZ: Heinemann Educational Books (NZ) Ltd.
- Trudgill, Peter and Jean Hannah. (2002). International English: A Guide to the Varieties of Standard English, 4th ed. London: Arnold.
- Az új-zélandi angol nyelv eredete
- The Origins of New Zealand English Project at the University of Canterbury
- Új-Zélandi Szótár Központ
- Kiwi szavak és frázisok
- Kiwi szavak és frázisok 2
- One News: Kiwi akcentus
- New Zealand Everyday Slang Words