Új-kaledón varjú
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Corvus moneduloides (Lesson, 1830) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Új-kaledón varjú témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Új-kaledón varjú témájú kategóriát. |
Az új-kaledón varjú (Corvus moneduloides) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Kimagasló intelligenciájú állat, eszközhasználó; problémamegoldó képessége a főemlősökével vetekszik.[1] Az ember mellett ez az egyetlen olyan lény a földön, amelyről bizonyított, hogy nemcsak eszközöket használ, de képes eszközöket gyártani is.[2] A tudomány szempontjából kiemelten fontos ez annak kiderítésében, miként hat az eszközhasználat a kognitív képességek fejlődésére az evolúció során.
Előfordulása
[szerkesztés]A Csendes-óceán délnyugati részén, Új-Kaledónia szigetein honos.
Megjelenése
[szerkesztés]Tollazata fekete. Testhossza 40 centiméter.
Életmódja, kognitív képességei
[szerkesztés]Újabb kutatások szerint az új-kaledónia varjú a föld egyik leginteligensebb állatfaja. Kognitív képességei egyedülállóak:természetben és fogságban egyaránt képes nem csupán eszközök használatára, de eszközök készítésére is. Számos példánynál megfigyelték, hogy a körülményekhez alkalmazkodva akár több összetevős eszközt is el tud készíteni. Képes az elvonatkoztatásra, azaz jelen (még) nem lévő dolgok elképzelésére és a vele való tervezésre. Felfogja a súly mibenlétét. Kognitív képességei egy 5-7 éves gyermek szintjét súrolják, de hogy miként lehetséges ez, rejtély. Egyes feltételezések szerint agyában a neuronok száma és azok összeköttetése a kulcs, mások szerint bizonyos agyterületek az állat súlyához mérten kiemelten fejlettek. Tápláléka rovarokból, csigákból, mogyoróból és magvakból áll. Ezek megszerzése során gyakran használ és készít eszközt. Leghíresebb köztük a horgos bot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ tuci82: A varjak olyan intelligensek, mint egy 5-7 éves gyerek (hu-HU nyelven). Lájk, 2017. november 17. (Hozzáférés: 2023. január 14.)
- ↑ Az új-kaledoniai varjak eszközhasználata. (Hozzáférés: 2023. január 14.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 31.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Lucas A. Bluff, Jolyon Troscianko, Alex A. S. Weir, Alex Kacelnik, Christian Rutz: Tool use by wild New Caledonian crows Corvus moneduloides at natural foraging sites. In: Proceedings of the Royal Society of Biological Sciences 277, 2010. doi:10.1098/rspb.2009.1953, 1377–1385
- Julia Cnotka, Onur Güntürkün, Gerd Rehkämper, Russell D. Gray, Gavin R. Hunt: Extraordinary large brains in tool-using New Caledonian crows (Corvus moneduloides). In: Neuroscience Letters 433, 2008. 241–245. oldal (Online: PDF)
- Dieter Glandt: Kolkrabe & Co. AULA-Verlag, Wiebelsheim 2012, ISBN 978-3-89104-760-6
- Johann Friedrich Gmelin: Caroli a Linné systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis … Editio decima tertia, aucta, reformata. Tomus I. Georg Emanuel Beer, Leipzig 1788–1793. (Teljes szöveg)
- Derek Goodwin: Crows of the World. 2. kiadás. The British Museum of Natural History, London 1986, ISBN 0-565-00979-6
- Knud A Jønsson, Pierre-Henri Fabre, Martin Irestedt: Brains, Tools, Innovation and Biogeography in Crows and Ravens. In: BMC Evolutionary Biology 12 (72), 2012. doi:10.1186/1471-2148-12-72.
- John Latham: Index ornithologicus sive Systema ornithologiæ. London 1790. (Teljes szöveg)
- Steve Madge, Hilary Burn: Crows & Jays. Princeton University Press, Princeton 1994, ISBN 0-691-08883-7
- Ernst Mayr, James C. Greenway, jr. (Hrsg.): Check-List of Birds of the World. A Continuation of the Work of James L. Peters. Volume IX. Museum of Comparative Zoology, Cambridge 1960. (Teljes szöveg)
- Ernst Mayr, James C. Greenway, jr. (Hrsg.): Check-List of Birds of the World. A Continuation of the Work of James L. Peters. Volume XV. Museum of Comparative Zoology, Cambridge 1962. (Teljes szöveg)
- René Primevère Lesson: Traité d'Ornithologie, ou Tableau Méthodique des Ordres, Sous-ordres, Familles, Tribus, Genres, Sous-genres et Races d'Oiseaux. F. G. Levrault, Paris 1831. (Teljes szöveg)
- Christian Rutz, Lucas A. Bluff, Nicola Reed, Jolyon Troscianko, Jason Newton, Richard Inger, Alex Kacelnik, Stuart Bearhop: The Ecological Significance of Tool Use in New Caledonian Crows. In: Science 329 (5998), 2010. doi:10.1126/science.1192053, S. 1523–1526.
