Ötéves terv (Magyarország)
Az ötéves tervek a szocialista Magyarországon a népgazdaság egészét átfogó, kötelező érvényű, középtávú gazdaságfejlesztési programokat határoztak meg.
Az ötéves terv szovjet mintára létrehozott intézménye – hasonlóan a többi állampárti berendezkedésű országhoz – a (dominánsan) állami tulajdonú nemzetgazdaság tevékenységét szabályozta, az intézmények, közületek, vállalatok, végső soron az egyének tennivalóit eleinte teljesen naturálisan, majd egyre inkább az árak, értékek, gazdaságosság szempontjait is bevonva határozta meg. Az ötéves tervek alapján készültek az éves tervek, melyeket szervezeti értelemben is lebontották, a vállalatok számára több-kevesebb gazdasági, termelési paramétert előírva. A tervek előírták, hogy a termelő vállalatoknak és a fogyasztó lakosságnak milyen igényeit kell kielégíteni, és központilag hozzárendelte a feladatokhoz a szükségesnek vélt erőforrásokat. A Propaganda ilyenkor indult be igazán. Hatalmas plakátok hirdették a tervek eredményességét. Számos torz elképzelés született. A csupán néhány évig népszerű női név, a Pjatyiletka, jelentése: ötéves terv. Hasonlóan bizarr elképzelés volt a kommunista szombat. Ilyenkor a munkások kötelesek voltak ingyen a hétvégi napon is dolgozni.
Az ötéves tervekben lefektetett irányvonalat a legfelső párttestületek állásfoglalása alapján dolgozták ki. A terv szövegét az Országgyűlés hagyta jóvá, részletezésére kormányrendeletek, és alsóbb szintű rendeletek, utasítások születtek. Ezek végrehajtását folyamatosan ellenőrizték, a végrehajtásában észlelt hiányosságokat büntetőjogilag is számon kérték. (A gondatlan elkövetés vétség,[1] a terv szándékos megsértése tervbűntett volt.) A terv kidolgozására, időnkénti felülvizsgálatára, a végrehajtás ellenőrzésére Országos Tervhivatal állt fel. (Ez a főhatóság a tervgazdálkodás teljes időszakában fennállt, és maga is adott ki kötelező előírásokat, elnöki rendeleteket.)
Az 1949–52-es időszakban további önálló felsőbb szerv is létezett, a Népgazdasági Tanács,[2][3] mely kormányszintű feladatokat látott el. Feladata „a népgazdaság tervszerű irányítása”, több minisztérium, főhatóság, a Tervhivatal (és például Központi Statisztikai Hivatal) gazdasági összehangolása volt. Tevékenységi körét megszüntetésekor ismét a Minisztertanács vonta magához.
Az ötéves népgazdasági tervek a kezdő év januárjának 1. napjától a záró év december 31-ig tartottak. (Az első ötéves tervet megelőző hároméves terv a háború utáni újjáépítés sürgető kényszere alatt év közben indult.)
Magyarországi középtávú tervek
[szerkesztés](Első) hároméves terv, 1947–1949
[szerkesztés]
A terv célja a háborús károk felszámolása, a romok eltakarítása. Megkezdődött az infrastruktúra fejlesztése: utak, vasutak, hidak épültek újjá. Beindították a mezőgazdasági termelést is.
Első ötéves terv, 1950–1954
[szerkesztés]A tervet 1949-ben fogadták el,[4] majd – jóllehet eredeti formájában is igen feszített volt – 1951-ben még megemelték.[5]
Az MDP III. Kongresszusán (1954. máj. 24–30.) a Központi Vezetőség úgy foglalt állást, hogy az új tervidőszak 1956–60-ra essen, az 1955-ös év előkészítő időszak legyen. (Ezért ekkor csak éves terv készült.) Az ötéves terv irányelveiről és fontosabb adatairól végül a KV 1956. július 18–21-i ülése döntött (ahol a fő esemény azonban az volt, hogy Rákosit felmentették, és helyére Gerő Ernő került).
A második hároméves terv, 1958–1960
[szerkesztés]A forradalom utáni időszakra átmeneti – hároméves – konszolidációs terv született.[6]
Második ötéves terv, 1961–1965
[szerkesztés]Harmadik ötéves terv, 1966–1970
[szerkesztés]Negyedik ötéves terv, 1971–1975
[szerkesztés]Ötödik ötéves terv, 1976–1980
[szerkesztés]Hatodik ötéves terv, 1981–1985
[szerkesztés]Hetedik ötéves terv, 1986–1990
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A tervgazdálkodás időszakában a jogi kategorizálás többször is változott (vétség, kihágás, szabálysértés), de ez az elvet nem érinti.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History archivum. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1949. évi XVI. törvény Népgazdasági Tanács létesítéséről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1949. évi XXV. törvény a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről, az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1951. évi II. törvény az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1958. évi II. törvény az 1958-1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1961. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdaság-fejlesztési tervéről az 1961. január 1-jétől 1965. december 31-ig terjedő időszakra'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1966. évi II. törvény a népgazdaság harmadik ötéves tervéről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1970. évi II. törvény a népgazdaság negyedik ötéves tervéről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1975. évi IV. törvény a népgazdaság ötödik ötéves tervéről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1980. évi III. törvény a népgazdaság hatodik ötéves tervéről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
- ↑ 1985. évi VII. törvény a népgazdaság hetedik ötéves tervéről'. (Hozzáférés: 2013. november 15.)