Óriásszájú cápa

Óriásszájú cápa
A faj kitömött példánya
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) Csoport: Modern cápák (Neoselachii) Öregrend: Cápák (Selachimorpha) Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes) Család: Óriásszájúcápa-félék (Megachasmidae) Nem: Megachasma Faj: M. pelagios
Tudományos név
Megachasma pelagios Taylor, Compagno & Struhsaker, 1983
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriásszájú cápa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásszájú cápa témájú kategóriát.

Az óriásszájú cápa (Megachasma pelagios) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül az óriásszájúcápa-félék (Megachasmidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Előfordulása

A Csendes- az Indiai- és az Atlanti-óceánban is előfordul. Élete nagy részét száz méteres mélységben tölti, így ritkán kerül a kutatók szeme elé.

Megjelenése

Az óriásszájú cápa a nagy, illetve rendkívül nagyméretű cápákhoz sorolható. A felfedezése óta ismertté vált 42 egyed méretéből megállapítható, hogy a kifejlett hímek általában 4,4-5,3 méteresek, a nőstények testhossza 5-5,5 méter közötti. Az eddigi legnagyobb kifogott nőstény 709 centiméter hosszú volt.

Életmódja

Az óriásszájú cápa, hasonlóan az cetcápához (Rhincodon typus) és rokonához, az óriáscápához (Cetorhinus maximus), plankton szűrögető életmódot folytat. A táplálkozásával kapcsolatos kutatásokat jelentősen megnehezíti, hogy még sosem láttak táplálkozni a fajt. Ezzel kapcsolatban két elmélet létezik.
A Tokiói Egyetem munkatársa, Taketeru Tomita feltevése szerint az állat nyitott szájjal úszik végig egy rajon, így ejti zsákmányuk táplálékát. Feltevését azzal igazolja, hogy azoknál a cápafajoknál, amelyek felszívják áldozatukat, a nyelvükön elhelyezkedő porc rövid és merev. Ezzel ellentétben az óriásszájú cápáé hosszú és nyúlánk, így az állat képtelen a plankton felszívására.
Egy másik elmélet szerint az óriásszájú cápa fénnyel csalogatja magához áldozatait. Eszerint az egyik egyednél megfigyelhető volt egy világító sáv a felső állkapcsa mentén. Amint elegendő mennyiségű planktont csalogatott környezetébe – amit fején lévő foltokban előrenéző szenzorokkal érzékel – megkezdi a víz, és vele a táplálék beszívását.

Fő tápláléka egy, a nyílt óceán bathypelágikus régiójában gyakori apró rákféle, a Thysanopoda pectinata.

Szaporodása

Szaporodásbiológiájáról csak nagyon keveset tudunk. Elevenszülő, viviparus faj. Nem ismert az ivadékok születéskori mérete. Az eddig észlelt legkisebb juvenil egyed másfél méteres volt.

Források

• Megachasma pelagios Taylor, Compagno & Struhsaker, 1983 FishBase
• Cápaenciklopédia
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 27.)