Óriáspolip

Óriáspolip
	Kifejlett példány 65 méter mélyen
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Fejlábúak (Cephalopoda);
Alosztály:	Tintahalalakúak (Coleoidea);
Öregrend:	Nyolckarú polipok (Octopodiformes);
Rend:	Octopoda;
Alrend:	Incirrata;
Öregcsalád:	Octopodoidea;
Család:	Enteroctopodidae;
Nem:	Enteroctopus; Rochebrune & Mabille, 1889
Faj:	E. dofleini;
Tudományos név
	Enteroctopus dofleini; (Wülker, 1910)
Szinonimák
	Enteroctopus dofleini apollyon (S. S. Berry, 1912); Enteroctopus dofleini dofleini (Wülker, 1910); Enteroctopus dofleini martini (Pickford, 1964); Octopus apollyon (S. S. Berry, 1912); Octopus dofleini (Wülker, 1910); Octopus gilbertianus Berry, 1912; Octopus punctatus Gabb, 1862; Paroctopus asper Akimushkin, 1963; Paroctopus dofleini (Wülker, 1910); Polypus apollyon S. S. Berry, 1912;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriáspolip témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriáspolip témájú médiaállományokat és Óriáspolip témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: óriáskalmár.

Az óriáspolip (Enteroctopus dofleini, korábban Octopus dofleini) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának Octopoda rendjébe, ezen belül az Enteroctopodidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az óriáspolip a Csendes-óceán északi vizeiben él, a Japán-tengertől keleti irányban Alaszkáig húzódik állománya, míg déli irányban Kaliforniáig található meg.

Megjelenése

Az óriáspolip hossza általában 16 láb (kb. 4,9 méter), de kivételesen 30 láb (kb. 9,1 m) is lehet. Testtömege jellemzően 110 font (kb. 50 kilogramm) körül mozog, bár lemértek már 600 fontos (kb. 272 kg) példányt is.^[1] A kutatások szerint a nagyobb példányok mélyebb vizekben élnek, mint kisebb fajtársaik. Az óriáspolipnak nyolc karja van, melyekkel meg tudja ragadni, szét tudja feszíteni vagy össze tudja nyomni a zsákmányát. Karonként 280 tapadókorongja van. Nagyon jól tudja magát álcázni, így megtévesztve zsákmányát. A tapadókorongokat a préda megragadására és a sziklákon való megkapaszkodásra használja az állat. A korongok körüli érzéksejtek informálják a polipot a megérintett tárgy tulajdonságairól. Zsákmányát a szájába tömi, és rejtett csőrével megharapja, és mérgével megbénítja. Miután elég táplálékot szerzett magának, visszavonul lakhelyére, és ott elfogyasztja azokat. A tölcséren (szifó) keresztül szívja be az állat a légzéshez szükséges vizet, amelyet kiprésel, és az így keletkező ellenerővel hajtja magát előre. Papagájcsőr alakú erőteljes állkapcsával az óriáspolip képes feltörni a rákok páncélját. A réztartalmú kék vért három szív pumpálja körbe az állat testében, de egyiknek sem nagy a teljesítőképessége. A polipoknak ezért nem jó az állóképességük, és nem bírják a hosszúra nyúló küzdelmeket sem. Magas intelligenciával rendelkezik, fánkszerű agyának köszönhetően.

Életmódja

Az óriáspolip magányos lény, és a tengerfenéken él. Tápláléka rákokból, puhatestűekből, olykor halakból áll. Egy kifejlett példány akár egy kisebb méretű cápát is el tud fogyasztani. Ellenségei elől úgy menekül, hogy álcázza magát, gyorsan elúszik, kiüríti a tintazacskót vagy színt változtat. Az óriáspolip általában 3-4, de néha 5 évig is élhet.

A Rhombozoa törzsbeli Dicyemennea abreida, Dicyemennea nouveli, Dicyemodeca anthinocephalum, Dicyemodeca deca és Dicyemodeca dogieli élősködnek az óriáspolipban.

Szaporodása

Az ivarérettséget nagyjából egyéves korban éri el. Párzás közben a hím spermatofórákat (hímivarsejtcsomagokat) pumpál egy különlegesen kiképzett párzókaron (hectocotylus) át a nőstény köpenyüregébe, hogy megtermékenyítse a petéket. A nőstény 100 000 petét rak. A petéket hat hónapon át gondozza. A kis óriáspolipok kikelésükkor négy grammosak, és hét hónap alatt egy kilogrammosra nőnek. Miután kikeltek a polipok, az anyapolip elpusztul. A hímek már a párosodás után elpusztulnak.

Jegyzetek

↑ https://www.americanoceans.org/facts/giant-pacific-octopus-attack-humans/

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Enteroctopus dofleini (Wülker, 1910) WoRMS
UNESCO-IOC Register of Marine Organisms, available online at http://www.marinespecies.org/urmo/

További információk

Kubodera, T. (1991) Distribution and abundance of the early life stages of octopus, Octopus dofleini Wülker, 1910 in the North Pacific. Bull. Mar. Sci., 49, 235–243.
Marliave, J.B. (1981) Neustonic feeding in early larvae of Octopus dofleini (Wülker). Veliger, 23, 350–351.
Gabe, S.H. (1975) Reproduction in the giant octopus of the North Pacific, Octopus dofleini martini. Veliger, 18, 146–150.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ttps://www.americanoceans.org/facts/giant-pacific-octopus-attack-humans/

[1]