Óriás pókszázlábú
Megjelenés
Óriás pókszázlábú | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Thereuopoda longicornis Fabricius, 1793 | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás pókszázlábú témájú kategóriát. |
Az óriás pókszázlábú (Thereuopoda longicornis) a trópusi soklábúak egyik faja a pókszázlábúak (Scutigeridae) családból. Mediterrán rokonától, a légyölő pókszázlábútól egy nagyságrenddel nagyobb, 15–25 centiméteres testhosszt, és akár 30 centiméteres lábterpesztávolságot is elérhet. Délkelet-Ázsia trópusi esőerdőiben és Japánban gyakori. Élőhelye nagyobb részt a párás, nyirkos területeken van (például barlangok, rothadó avar, nagyobb kövek alatt), mivel könnyen kiszárad. Aktív ragadozó, minden állatot elfogyaszt, amelyet képes megmérgezni erős mérgével. A méreganyag a többi százlábúféléhez hasonlóan gyulladást, szövetelhalást és a nyirokmirigyek duzzanatát okozhatja.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Élet és Tudomány: Ragadozónak lenni – Sok láb és méregkarom
- Fotók különböző Thereupoda-fajokról Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben