Ugrás a tartalomhoz

Óriás-fenyődarázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óriás-fenyődarázs
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insect)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Növényevő darazsak (Symphyta)
Öregcsalád: Siricoidea
Család: Fadarazsak (Siricidae)
Nem: Urocerus
Faj: U. gigas
Tudományos név
Urocerus gigas
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú médiaállományokat és Óriás-fenyődarázs témájú kategóriát.

Lárva

Az óriás-fenyődarázs (Urocerus gigas) a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fadarazsak (Siricidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Palearktikus faj, Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken találkozhatunk vele. Az óriás-fenyődarázs Európa nagy részén megtalálható.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12-40 milliméter. A hímek mindig kisebbek, azonkívül nehezebben megfigyelhetők, mivel a nőstényekkel ellentétben a lombkorona középső és felső részében repülnek.

Életmódja

[szerkesztés]

Késő tavasztól októberig repül. Jelenlétükre a fatörzsön gyakran gyantafolyás utal. A rovar a tűlevelű erdők lakója.

Az imágók tűlevelűek nedvével táplálkoznak.[1]

A lárvák aknaszerű járatokat rágnak a fatestben, miközben a falisztet erősen összepréselik, ezért kártevőnek minősülnek.[1]

Fontos parazitoidja az óriás-fenyődarázsfürkész.[1]

Szaporodása

[szerkesztés]

Lárvája fenyőkben, vagy ritkán lombfákban fejlődik ki, 3 év alatt. A tojásrakó nőstény egy Amylostereum areolatum nevű gombát injektál a fába, mely a fát korhasztja, ezzel optimális táplálékforrást biztosít a lárváknak. Egyetlen nőstény egy nyár folyamán akár 1000 petét is lerak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]