Ugrás a tartalomhoz

Óriás-fürkészdarázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óriás-fürkészdarázs
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Öregcsalád: (Ichneumonoidea)
Család: Fürkészdarazsak (Ichneumonidae)
Alcsalád: (Pimplinae)
Nem: Dolichomitus[1][2][3][4]
Gravenhorst, 1829[5]
Faj: D. imperator
Tudományos név
Dolichomitus imperator
(Kriechbaumer, 1854)
Szinonimák
  • Ephialtes imperator (Kriechbaumer, 1854)[6]
  • Dolichomitus occidentalis (Cresson, 1865)[7]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriás-fürkészdarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-fürkészdarázs témájú kategóriát.

Az óriás-fürkészdarázs (Dolichomitus imperator) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fürkészdarazsak (Ichneumonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Gyakori erdei utakon, erdőszéleken.[8]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhosszuk 20-35 mm,[8] szárnyaik 15-21,5 mm hosszúságúak.[7] Karcsú teste, csápjai fekete, lábai vörös színűek, a hátsó lábai alsó része is fekete. Feje lekerekített. A nőstény fekete tojócsöve hosszabb, mint a teste.[9]

Repülési ideje

[szerkesztés]

Júniustól októberig.[8]

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstény szaglószerve segítségével kutatja fel a xilofág gazdalárvákat (pl. cincérlárvák). Potroha végén lévő hosszú tojócsövét maga alá hajlítva átfúrja a fa kérgét. A fúrás helyét rendkívüli pontossággal határozza meg, a legrejtettebb helyeken is. Hogy minél mélyebbre tudjon hatolni, apró tipegő lépésekkel forog körbe, majd elérve az áldozat testét azt átszúrja és petecsövén keresztül egy petét helyez el a testébe. Ezután tojócsövét kihúzza és magára hagyja az utódját. A parazita lárva a gazdaszervezet létfontosságú szerveit elkerülve, annak testéből táplálkozik, míg végül elpusztítja azt.[8][10][11][12][13]

Haszna

[szerkesztés]

Alacsony szinten tartják a kártevők populációit.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dolichomitus Imperator. eol.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  2. Taxonomy - Dolichomitus imperator. uniprot.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  3. Dolichomitus imperator (Kriechbaumer, 1854). biodiversity.no. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  4. Dolichomitus Imperator. animaldiversity.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  5. Rhyssa. dyntaxa.se. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  6. Dolichomitus imperator (Kriechbaumer, 1854). fauna-eu.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  7. a b Dolichomitus imperator (Kriechbaumer, 1854). gbif.org. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. a b c d Milyen rovar ez? Heiko Bellmann. Budapest: Sziget Kiadó. 2013. 70. o. ISBN 978 615 5178 18 4  
  9. Dolichomitus imperator. nature-guide.info. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  10. Dolichomitus imperator. zoom.nl. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  11. Dolichomitus imperator. soortenbank.nl. [2018. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  12. Óriás-fenyődarázsfürkész. sirbuday.hu, 2007. november 14. [2018. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  13. Rhysse/Dolichomitus imperator. free.fr. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
  14. Riesenschlupfwespe (Dolichomitus imperator). myheimat.de. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)