Ugrás a tartalomhoz

Ókori egyiptomi kert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kert Nebamon sírjának falfestményén

Az egyiptomi kert szigorúan szimmetrikus, mértanias elrendezésű kerttípus. A kertben lévő épületeket gyakran csatornák kötötték össze, amik helyenként téglalap alakú medencékké szélesedtek. Ezek mentén sorba ültetett fák, szőlőlugasok voltak, a vízben lótuszok. A tónak szép példája, amit III. Amenhotep készíttetett Tije királyné részére (Kr. e. 14. század), leírása egy emlékszkarabeuszon maradt fenn; 1,5 km hosszú és 300 m széles medencéjében csónakos felvonulásokat rendeztek.

Általános jellemzői

[szerkesztés]

Történeti kert. Kevés ilyen kert volt, főleg a fáraó, főpapok, esetleg hivatalnokok építettek ilyet. Jellemzően a vallási szertartások színhelye volt. Az architektonikus kertek elődje. Nem tudatosan formázták, hanem gyakorlati megfontolások alapján.

  • Magas kőkerítéssel körbevett – homokvihar kivédésére
  • Szabályos téglalap alapú
  • Középen 50–1000 m hosszú csatornával rendelkezett, ami nemcsak az öntözést, hanem a vallási szertartások színhelyéül is szolgált.

Kevés növényt ültettek, de azokat szabályos, geometriai formában. Főleg gyors növekedésű, nagy lombot biztosító, hosszú élettartamú növényeket szerettek alkalmazni.

Felhasznált növények

[szerkesztés]
  • Szikomorfa (Ficus sycomorus), amely a szerelem, a termékenység, a születés és halál jelképe. Belőle készítették a múmiakoporsókat is, 1000 éves példányai is vannak.
  • Papírusznád (Cyperus papyrus)
  • Quercus symorus, örökzöld levelű, sok termést hozó és ezért szintén termékenységet jelképező fa.
  • Puszpáng (Buxus sempervirens) – faként nevelték
  • Nelumbo aegyona – régi egyiptomi faj, amit nagyon kedveltek. Ma már helyette inkább Nelumbo nucifera azaz lótusz használható.

Képek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.