Észak-koszovói krízis
Észak-koszovói krízis | |||
Időpont | 2011. július 25. – 2013. április 9. | ||
Helyszín | Észak-Koszovó (négy község) | ||
Eredmény | jelenleg is tart | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-koszovói krízis témájú médiaállományokat. |
Az észak-koszovói krízis 2011. július 25-én robbant ki Koszovó északi, többségében szerbek által lakott részén, amikor a Koszovói Rendőrség különleges egysége megpróbált megszállni két határátkelőhelyet Szerbia irányába, amelyet eddig a NATO békefenntartói ellenőriztek. A határátkelők felé tartó konvojokra azonban szerb fegyveresek tüzet nyitottak, egy rendőrt megölve és hatot megsebesítve. Két nap múlva szerb fiatalok rátámadtak egy határátkelőhelyre és felgyújtották azt. A konfliktus miatt Szerbia az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte, amelyre az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenkezése miatt végül is nem került sor. A krízis augusztus 12-én enyhült, amikor a határátkelők ellenőrzése visszakerült a szerb lakossághoz, de szeptember 16-án újra felerősödött, amikor a koszovói hatóságok bejelentették, hogy vámellenőrzést akarnak bevezetni a vitatott területen.
Előzmények
[szerkesztés]Koszovó 2008 február 17-én nyilvánította ki függetlenségét, amelyet 2011. június 8-ig 76 ország ismert el, azonban Szerbia és 20 további ország elutasította a függetlenség kikiáltását. A Koszovó északi részén többséget alkotó szerbek sem támogatták az új ország létrejöttét. A függetlenség kikiáltását követően Kosovska Mitrovicában zavargások kezdődtek, melyek mintegy hat napig tartottak és csak az ENSZ békefenntartóknak sikerült megakadályozniuk a konfliktus súlyosbodását.[1] A térséget a NATO koszovói békefenntartó alakulata, a KFOR katonái ellenőrzik, de a szerb lakta területek gyakorlatilag még mindig Szerbia részét képezik. Továbbra is a szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, a lakosság pedig még mindig dinárral fizet.
2011. július közepén a koszovói kormány egy intézkedésével megtiltotta a szerb áruk Koszovóba való importálását. Az északi Jarinje és Brnjak határátkelőkön keresztül azonban továbbra is zavartalanul folyik az árucsere, így ennek ürügyén a koszovói kormány a rendőrség különleges egységét küldte a határátkelőhelyek megszállására.[2]
Az összecsapások
[szerkesztés]Július 25-én a határátkelők elfoglalására küldött rendőrségi gépjárművekre, szerb fegyveresek tüzet nyitottak. A támadásban egy rendőr meghalt, hatan megsebesültek.[3] A NATO békefenntartókat vezényelt a térségben a konfliktus eldurvulásának megakadályozására.[4]
A Koszovói Rendőrség július 28-án visszavonta a különleges rendőri egységeket a két vitatott határátkelőről, de nem sokkal ezután közel kétszáz szerb fiatal Molotov-koktélokkal támadt a jarinjei határátkelőre és felgyújtotta azt. Később a NATO helyszínen tartózkodó alakulatai tűzpárbajba keveredtek felfegyverzett civilekkel, azonban sebesültekről nem érkezett jelentés.
Az esetet követően a NATO a két határátkelőt zárt katonai övezetté nyilvánította, felhatalmazva a katonákat arra, hogy ha „veszélyt éreznek”, használhatják fegyverüket.[5] A szerbek azonban barikádokat emeltek a határátkelőkre vezető utakra, hogy megakadályozzák a KFOR katonák ellátását, így azok végül, a civil áldozatok elkerülése végett, július 30-án visszavonultak. A szerb elnök felszólította a koszovói szerbeket, hogy ne hagyják el a barikádokat és kijelentette, hogy Pristina és Belgrád között csak akkor folytatódhat a párbeszéd, ha a határellenőrzés visszakerül a koszovói szerbekhez,[6] ami augusztus 12-én meg is történt.
Koszovó szeptember 16-án kifejezte szándékát, hogy határellenőrzést akar bevezetni a két vitatott határátkelőnél. Emiatt Szerbia és Oroszország kezdeményezésére összeült az ENSZ BT, amely azonban a tagok nézőpontjainak szembenállása miatt eredménytelenül zárult.
A koszovói szerbek ismét elbarikádozták a két vitatott határátkelőhöz vezető utakat, de a KFOR békefenntartói is szögesdrótokkal vették körül a Jarinje határátkelőt és szerb - angol kétnyelvű táblákat helyeztek ki, melyre felírták, hogy: „Állj, vagy lövünk!”. A brnjaki határátkelőnél teherautókkal zárták el az utat, itt több szerb tüntető is összegyűlt. A koszovói kormány lépése elleni tiltakozásként bezártak a közintézmények és üzletek Észak-Koszovóban, a Kosovska Mitrovicába vezető utakat, pedig szintén eltorlaszolták.[7]
Szeptember 18-án rövid fegyveres incidens zajlott le a szerb többségű Zupče és az albán többségű Cabar falu lakossága közt. Nem ismert, hogy voltak-e áldozatai a lövöldözésnek, a szerbek közül legkevesebb egy ember megsebesült.[8]
Szeptember 27-én szerbek támadtak a jarinjei határátkelőre. A támadók egy csőbombát is a KFOR csapatok közé dobtak, amelynek következtében négy katona megsérült, egyikük súlyosan. A szerbek megállítására a katonák könygázt és gumilövedéket vetettek be, melynek eredményeként 16 támadót szállítottak a kórházba. A jarinjei eseményekkel párhuzamosan, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részében helyi lakosok felgyújtották az EULEX egyik katonai járművét.[9]
Október végén a KFOR katonák kétszer is megpróbálták eltávolítani a Barinje határátkelő felé vezető útakadályokat Zubin Potok község területéről, de a koszovói szerbek ezt minduntalan megakadályozták. Egy összecsapásban 22 szerb civil sebesült meg - közülük hárman súlyosan - és 8 katonát szállítottak a kórházba. Október 20-án Dobruše faluban helyi szerbek és albánok csaptak össze, az incidensben egy albán nemzetiségű személy meghalt, két szerb pedig megsebesült.[10] A KFOR október 21-én erős egységeket vezényelt ki a Zupče és Jagnjenica településeknél levő barikádokhoz, vízágyúkat is felvonultatva, de a katonák 22-én hajnalban visszavonultak az útakadályoktól. A Jarinje határátkelő felé vezető úton levő torlaszok elé Pristinából marokkói katonákat vezényeltek ki. Erhard Drews KFOR parancsnok felszólította a szerb lakosságot, hogy hagyjon fel a blokáddal, vagy különben erőszakot kell alkalmazniuk.[11]
Október 9-én KFOR katonák könygázzal próbálták meg ismét a tüntető szerbek feloszlatását, de nem jártak sikerrel, sőt a szerbek sódert öntöttek a jarinjei határátkelő felé menő útra, járhatatlanná téve azt.[12] Nem sokkal később szerb és albán lakosok tűztek össze az etnikailag megosztott Kosovska Mitrovicában, melynek következményeként lövöldözés tört ki, melyben három szerb sebesült meg, közülük az egyik másnap belehalt. A pristinai kormány élesen elítélte az erőszak alkalmazását és nyugalomra intette az ország lakosságát.[13]
November 23-án éjjel portugál és magyar KFOR katonák megkísérelték egy Dudin Krs nevű falu melletti barikád felbontását, a helybeli szerbek azonban kövekkel támadtak a katonákra, akik könygázzal és gumibottal válaszoltak. A szerbek kamionokkal próbálták meg áttörni a katonák sorfalát, egy katonát el is gázoltak. A különítmény parancsnoka éjjel egykor végül a helyzet elfajulását megakadályozandó, visszavonulót fújt. Az akcióban 21 katona sebesült meg, közülük kettő súlyosan, a könnyebb sérültek között két magyar katona is van. Több szerb is orvosi ellátásra szorult. Az incidens után a szerbek újabb adag sódert és földet hoztak kamionokkal és megerősítették a barikádot.[14]
November 23-án KFOR egységek ismét Jagnjenice mellett megkísérelték egy úttorlasz felbontását, de a helyi szerb lakosok kővel, husángokkal és lőfegyverrel támadtak a katonákra, akik könnygázzal, vízágyúval és gumilövedékkel válaszoltak a támadásra. Az összecsapásokban legalább 50-en megsebesültek, köztük két katona is. Az incidensre válaszul a KFOR blokád alá vette a teljes Zubin Potok község területét, zavarják a mobilszolgáltatást, katonai helikopterekkel járőröznek a terület felett és a katonák engedélyt kaptak éles lőszer használatára.[15] A nap folyamán még nyolc osztrák katona sérült meg Zubin Potok település mellett, egy szerb támadásban.[16]
Boris Tadics szerb államfő felszólította az észak-koszovói szerbeket az úttorlaszok lebontására, melyek szerinte csak a békés megoldás lehetőségét veszélyeztetik, ugyanakkor viszont felszólította a KFOR parancsnokságát is, hogy ne tegyen több kísérletet az úttorlaszok elbontására, helyette kezdjen párbeszédet a szerb községi elöljárókkal.[17]
Hosszabb szünet után 2012. január 14-én került sor újra összecsapásra Koszovó északi részén, ezúttal azonban egy koszovói albán nacionalista szervezet és a koszovói rendőrség különleges alakulatai közt. A magát "Önrendelkezés Mozgalmának" nevező szervezet Merdare határátkelőhöz hirdetett tömegdemonstrációt, hogy megakadályozza a Szerbiából érkező, áruval megrakott kamionok átkelését a határon. A rendőrség egységei kordont vontak a határátkelő köré a tüntetőkkel szemben, mire azok botokkal és kövekkel támadtak a rendőrökre, akik borsspray-vel, könnygázzal és vízágyúval válaszoltak, majd több tüntetőt őrizetbe vettek. Az összecsapásokban a tüntetők oldalán legkevesebb 12-en, a rendőrség oldalán 2 sebesült volt.[18]
Február 15-16-án a négy észak-koszovói szerb községben a helybéli lakosság népszavazást tartott, melyen az érintetteknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy elfogadják-e a Koszovói Köztársaság intézményét. Habár a népszavazást sem Koszovó, sem az ENSZ, sőt még Belgrád sem támogatta, így nincs kötelező érvénye egyik félre sem, magas volt a szavazási részvétel, a megkérdezettek 99%-a nemmel szavazott.[19]
Májusban a KFOR ismét nekilátott a szerb barikádok lebontásának. Ennek során, június 1-jén Rudare falu mellett összecsaptak a helybéli szerbekkel. A konfliktusban két német katona, valamint négy-öt szerb sebesült meg.[20]
2013. szeptember 13-án ismeretlen fegyveresek a szerbek által lakott Zvecan falu mellett tűz alá vettek két rendőrségi kocsit, amelyekben az EULEX rendőrei utaztak. A támadásban egy litván rendőr életét vesztette.[21]
Következmények
[szerkesztés]Boris Tadić szerb államfő az erőszak leállítására szólította fel a koszovói szerbeket, leszögezve, hogy: „az erőszakos cselekményeket végrehajtó huligánok nem Szerbia népét védelmezik”.[2]
Az erőszak alkalmazását az EU és a NATO is elítélte. Az EU a koszovói albánok egyoldalú lépését is elítélte.
Szerbia a koszovói válság kiújulása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte.[4]
Mikor a konfliktus tartóssága miatt veszélybe került Szerbia EU tagjelöltségi státuszának megadása, december elején Brüsszelben komoly tárgyalások kezdődtek Szerbia és Koszovó között a konfliktus megoldásáról.[22] Habár december 3-ra a két országnak sikerült megállapodnia a közös határellenőrzésről, a koszovói szerbek egyik képviselője, Slavisa Ristic zubin potoki polgármester kijelentette, hogy az észak-koszovói szerbek nem fogadják el az új tervezetet, mert az Koszovó függetlenségének elismerését jelentené.[23]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20080222-egy-halott-150-serult-a-belgradi-zavargasok-merleg.html
- ↑ a b http://www.origo.hu/nagyvilag/20110727-felduhodott-szerbek-gyujtottak-fol-egy-koszovoi-hatarallomast.html
- ↑ http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=389819[halott link]
- ↑ a b Archivált másolat. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=390145[halott link]
- ↑ http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=390433[halott link]
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20110916-robbanasveszelyes-helyzet-az-eszakkoszovoi-hataratkeloknel.html
- ↑ http://www.emg.rs/en/news/serbia/164203.html
- ↑ http://news.xinhuanet.com/english2010/world/2011-09/28/c_131163597.htm
- ↑ http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2011&mm=10&dd=21&nav_category=640&nav_id=551285
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20111022-utjat-alltak-a-koszovoi-szerbek-a-kfor-katonai-menetoszlopanak.html
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20111109-konnygazzal-oszlattak-a-szerbeket-a-kfor-katonai-koszovoban.html
- ↑ Archivált másolat. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 10.)
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20111124-tobb-mint-husz-bekefenntarto-serult-meg-egy-magyarportugal-akcioban-koszovoban.html
- ↑ Archivált másolat. [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 29.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20120216-riport-eszakkoszovobol-a-szerb-nepszavazasrol.html
- ↑ Archivált másolat. [2018. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 1.)
- ↑ http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-24158153
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20111203-megallapodott-koszovo-es-szerbia-a-vitatott-hataratkelokrol-az-eu-szerint.html
- ↑ Archivált másolat. [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)