Észak-amerikai kalmár

Észak-amerikai kalmár
	Az észak-amerikai kalmár lárvája
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Fejlábúak (Cephalopoda);
Alosztály:	Tintahalalakúak (Coleoidea);
Öregrend:	Tízkarú polipok (Decapodiformes);
Rend:	Kalmárok (Teuthida);
Család:	Loliginidae;
Nem:	Doryteuthis; Naef, 1912
Alnem:	Amerigo;
Faj:	D. opalescens;
Tudományos név
	Doryteuthis opalescens; (Berry, 1911)
Szinonimák
	Loligo opalescens Berry, 1911; Loligo stearnsi Hemphill, 1892; Ommastrephes tryoni Keep, 1904;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú kategóriát.

Az észak-amerikai kalmár (Doryteuthis opalescens) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a kalmárok (Teuthida) rendjébe, ezen belül a Loliginidae családjába tartozó faj.

Korábban a Loligo nembe sorolták, Loligo opalescens néven.

Előfordulása

Az észak-amerikai kalmár Észak-Amerika nyugati partjai előtt mindenütt megtalálható a melegebb vizekben, Alaszkától és San Franciscótól délre egészen Mexikóig találkozhatunk vele. A kalmárokat minden évben intenzíven halásszák, de a halászatot szigorúan ellenőrzik. Az észak-amerikai kalmár csekély mértékben veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Az észak-amerikai kalmár hossza fejjel együtt 20 centiméter. Az állatnak van nyolc darab 5 centiméter hosszú karja, illetve két hosszabb fogókarja, melyeket 20 centiméterre tud kinyújtani. A két hosszabb fogókar, a zsákmány megragadásában játszik szerepet. Minden kalmár faj karjain tapadókorongok helyezkednek el, amelyekkel az állat szilárdan megragadhatja áldozatát. A karok között középen van a kalmár szája, a szarusodott „papagájcsőr”, amellyel széttépi a zsákmányát. Két jól fejlett szemével jól lát a mélyben is.

Életmódja

Az észak-amerikai kalmár rendszerint magányosan él. A párzási idényben viszont óriási rajokba verődnek össze. Tápláléka túlnyomórészt halakból áll. Az észak-amerikai kalmár 3 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak márciusban van, a holdfényes éjszakák alatt. A kalmár 200-300 petét helyez el egy tömlőszerű burokban, minden nőstény körülbelül 20 ilyen tömlőt készít. A párzást követően a kalmárok hamarosan elpusztulnak. A kis kalmárok 3-4 hét múlva kelnek ki.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Doryteuthis opalescens (Berry, 1911) WoRMS
UNESCO-IOC Register of Marine Organisms, available online at http://www.marinespecies.org/urmo/
Vecchione, M., E. Shea, S. Bussarawit, F. Anderson, D. Alexeyev, C.-C. Lu, T. Okutani, M. Roeleveld, C. Chotiyaputta, C. Roper, E. Jorgensen & N. Sukramongkol. (2005). Systematics of Indo-West Pacific loliginids.PDF Phuket Marine Biological Center Research Bulletin 66: 23–26.
Opalescent inshore squid NOAA FishWatch. Hozzáférés ideje: 4 November 2012.

További információk

Slate.com "Motion in the Ocean"

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap