Érseki palota (Kalocsa)
Érseki palota | |
Ország | Magyarország |
Épült | 1775 |
Építész | Oswald Gáspár |
Stílus | barokk |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 18° 58′ 21″46.530100°N 18.972600°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 48″, k. h. 18° 58′ 21″46.530100°N 18.972600°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Érseki palota témájú médiaállományokat. |
Az érseki palota a római katolikus érsek székhelye Kalocsán.
Építése
[szerkesztés]A mai, barokk stílusú palota helyén már a középkorban is az érseki palota állt. A 18. század elején először ezt az épületet tették lakhatóvá. A mai palotát a korábbi falak elbontása után, Batthyány József érsek kezdte építtetni 1775-ben, Oswald Gáspár tervei alapján. Utódja, Patachich Ádám érsek, az Oswald-féle terveket módosíttatta Kronovetter Lipót Antal udvari mérnökkel, és 1780-ra a Franz Anton Hillebrandt által tervezett nagyváradi püspöki kastély stílusában építtette fel a főhomlokzatot és a keleti szárnyat. A keleti szárnyban kapott helyett híres magánkönyvtára is, amelyet egyesített a káptalani és a korábbi érseki könyvtárral, létrehozva a nevezetes Kalocsai Érseki Könyvtárat. A palota kápolnáját, az egyik kis termét, és a dísztermét Maulbertsch festette ki 1783-84-ben. Később a díszterem freskói a folyamatos beázások következtében megsérültek, végül 1868-ban a maradékait is leverték. Helyébe Haynald Lajos érsek a ma látható faburkolatot készíttette. [1] A palota dísztermében áll többek között Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt adott.
A nyugati szárny befejezésére gróf Kollonich László érseksége idején került sor, ennek tervezője a kamara építésze Tallherr József volt.
Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Székesegyház és rezidencia a 18. században | Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. archivum.asztrik.hu. (Hozzáférés: 2019. november 2.)