Ugrás a tartalomhoz

Érdi Krausz György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érdi Krausz György
Született1899. augusztus 31.
Budapest[1]
Elhunyt1972. szeptember 25. (73 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiKrausz Simon
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető (58/8-1-85/86)
A Wikimédia Commons tartalmaz Érdi Krausz György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érdi Krausz György (Budapest, 1899. augusztus 31.[2] – Budapest, 1972. szeptember 25.) magyar mérnök, geodéta, térképész.

Életpályája és munkássága

[szerkesztés]

Szülei: Krausz Simon (1873–1938) bankár, gazdaság-politikus és Katzau Ida (1880-1936)[3] voltak.[4] Apai nagyszülei Krausz Mór és Koritschoner Borbála,[5] anyai nagyszülei Katzau Frigyes (1842–?) kereskedő és Schwarz Róza voltak.[6] Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett 1924-ben. 1925–1938 között Budapesten magánmérnökként dolgozott. 1931–1939 között a Honvéd Térképészeti Intézet külső térképsze volt. 1938–1950 között a Nemzetközi Hálókocsi Társaság főtisztviselője volt. 1942–1944 között a Repülő Kísérleti Intézet külső kutatója volt. 1950–1957 között a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kutatómérnöke, tudományos munkatársa volt. 1951–1954 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályának vezető-főmérnöke volt. 1955-től az ELTE megbízott előadója volt a térképtudományi tanszéken. 1956-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Űrhajózási Bizottsága és a Műszaki és Természettudományi Szövetségek Asztronautikai Szakosztálya megalakításának kezdeményezője volt, melynek 1964–1972 között ügyvezető titkára volt. 1957–1960 között a Kartográfiai Vállalat Térképszerkesztő Osztályának nyugdíjas tudományos munkatársa volt.

Térképészeti munkássága elsősorban a térképek vetületi elemzésére terjedt ki. Gazdasági atlaszokban alkalmazták a nevét viselő területtartó vetületet. Munkásságának másik területe az űrhajózás és a mesterséges holdak megfigyelése volt. Navicard elnevezésű, külföldön is bevezetett csillagászati számítótáblázat szabadalmát átdolgozta a mesterséges holdak követésére (1961). Az asztronautikai ismeretterjesztés területén kiemelkedő irodalmi és népszerűsítő tevékenységet fejtett ki.

Sírja az Új köztemetőben található (58/8-1-85/86).

Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész sírja Budapesten. Új köztemető: 58/8-1-85/86

Művei

[szerkesztés]
  • A világűrrakétáról (Kincses kalendáriom, 1932. A gyakorlati élet általános útmutatója. Négy színes térképmelléklettel és 314 szövegközti képpel. A színes térképmellékleteket is tervezte és szerkesztette (Budapest, 1932)
  • A nemzetközi 1 : 1 000 000 világtérkép vetületének számítása és szerkesztése (Térképészeti Közlöny, 1935)
  • Térképhasználat, térképismeret (A Repülő Kísérleti Intézet kiadványa Budapest, 1944)
  • Tapasztalatok a térképhasználat körül (Térképészeti Közlöny, 1950)
  • A vasúti földrajz és a vasúti üzem (Budapest, 1955)
  • Földrajzi térképvegyületek (Budapest, 1956)
  • Általános térképtan (Budapest, 1956)
  • A mesterséges holdak geodéziai és kartográfiai alkalmazhatóságáról (Természettudományi Közlöny, 1957)
  • Vetületanalízis. Monográfia és benyújtott kandidátusi értekezlet is. (Budapest, 1958)
  • Földrajzi térképvetületek. Egyetemi jegyzet (Budapest, 1959)
  • A tengerhajózás és a jéghegyveszély (Földrajzi zsebkönyv, 1959)
  • A hiperbola-navigáció térképeinek szerkesztése. – A légiközlekedés térképei (Geodézia és Kartográfia, 1960)
  • Geodéziai kézikönyv (III. 3. rész, Budapest, 1960)
  • Légi forgalmi irányítók kézikönyve (szerkesztő, Budapest, 1962)
  • Repülőgépvezetők kézikönyve (szerkesztő, Budapest, 1962)
  • Az 1 : 1 000 000 méretarányú világtérkép helyzete (Geodézia és Kartográfia, 1964)
  • A Mars-szondák útja (Természettudományi Közlöny, 1965)
  • Kozmikus geodézia (Csillagászati évkönyv. 1969. Budapest, 1968)
  • A „Hold-kövek” sorsa – Műszerek a Holdon (Természet Világa, 1969)
  • A Föld természeti kincseinek feltárása és térképek készítése mesterséges égitestek felvételei felhasználásával (Fizikai Szemle, 1971)
  • Mérethű „kozmikus térképvázlatok.” (Természet Világa, 1971)
  • Célhoz értek a Mariner-, Mars-szondák. – Az Apollo-16 expedíciója (Természet Világa, 1972)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári születési akv. 2552/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  3. ↑ Krausz Simon: A pénzember. Egy magyar bankár élettörténete. Kossuth Könyvkiadó, [Budapest]. 1991. 39. p.
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 98/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  5. ↑ Krausz Mór és Koritschoner Betti (Borbála) házasságkötési bejegyzése a pápai izr. hitközség házassági akv. 16/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  6. ↑ Katzau Frigyes és Schwarz Róza házasságkötési bejegyzése a kecskeméti izr. hitközség házassági akv. 15/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érdi_Krausz_György&oldid=26765474”