Ugrás a tartalomhoz

Énekes gezerigó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Énekes gezerigó
Az énekes gezerigó éneke

Az énekes gezerigó éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Gezerigófélék (Mimidae)
Nem: Mimus
Faj: M. polyglottos
Tudományos név
Mimus polyglottos
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Énekes gezerigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes gezerigó témájú médiaállományokat és Énekes gezerigó témájú kategóriát.

Az énekes gezerigó más néven amerikai gezerigó[1] (Mimus polyglottos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a gezerigófélék (Mimidae) családjába tartozó faj.[2][3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Turdus nembe Turdus polyglottos néven.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Mimus polyglottos orpheus (Linnaeus, 1758)
  • Mimus polyglottos polyglottos (Linnaeus, 1758)[3]

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államokban él. Dél felé Mexikóig terjed az állomány, de megtalálható a Karib-tenger szigetein is. Hawaii-n és a Bermuda-szigeteken is meghonosították.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők és cserjések, valamint vidéki kertek és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 28 centiméter, testtömege 36–56 gramm,[6] farokhossza 12–14 centiméter. A hím és a tojó hátoldala egyaránt sötétszürke, hasoldaluk pedig világosszürke.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokat és gyümölcsöket eszik. Költési szezonon kívül magányosan él. Nagyon jó hangutánzó, más madarak nótáját, különféle zajokat, sőt emberi hangokat is szívesen utánoz.

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak a nyár elejétől végéig tart, ezalatt akár kétszer-háromszor is költhet. Fészkét ágakból rakja körülbelül egy méterrel a föld felett. Egy fészekalj 3–6 kékeszöld, barnán pettyezett tojás, ezeken 9–12 napig kotlik a tojó — a hím csak annyi időre váltja, amíg a tojó táplálkozni megy. A fiatal madarak 14 napos korukban repülnek ki.

Tojásai
és fiókája

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fesztáv (Wingspan)
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  3. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]