Émile Faguet
Megjelenés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Émile Faguet | |
![]() | |
Született | 1847. december 17.[1][2][3][4][5] La Roche-sur-Yon[6][7] |
Elhunyt | 1916. június 7. (68 évesen)[1][2][5][7][8] |
Állampolgársága | francia[10] |
Gyermekei | gyermek |
Foglalkozása | |
Tisztsége | seat 3 of the Académie française (1900. február 15. – 1916. június 7.) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Montparnasse-i temető |
![]() | |
Émile Faguet aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Faguet témájú médiaállományokat. | |
Émile Faguet (La Roche-sur-Yon, 1847. december 17. – Párizs, 1916. június 7.) francia irodalomtörténész.
Élete
[szerkesztés]Eleinte a La Rochelle-i, majd a bordeaux-i líceumban tanított; később Párizsba nevezték ki. A Revue des deux Mondes-ban kifejtett kritikai munkásságával híressé tette nevét; a Le Soleil című dramaturgiai lapot is szerkesztette. 1890-től a párizsi Faculté des lettres-en a poétika tanára volt. Írt azonkívül több irodalomtörténeti tankönyvet és számos egyéb kisebb munkát. A Revue Bleue-ben ő volt az Irodalom rovat vezetője.
Művei
[szerkesztés]- La tragédie française au XVI-me siècle, 1555-1600 (1883)
- De Aurelii Prudentii Clementis carminibus lyricis (Bordeaux 1883)
- Les grands maîtres du XVII-e siècle (1885)
- Notes sur le théâtre contemporain (1889-90)
- Dix-huitième siècle, études littéraires (1890)
Magyarul
[szerkesztés]- A XVIII. század. Irodalmi tanulmányok; ford. Haraszti Gyula; Akadémia, Bp., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. U. F.)
- A kontárság kultusza; ford. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1919 (Kultúra és Tudomány)
- "... és a felelősségtől való rettegés". A kontárság kultuszának folytatása; ford., jegyz. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1922 (Kultúra és Tudomány)
- A kontárság kultusza és a felelősségtől való rettegés, 1-2.; ford. Szánthó Gyula; Franklin, Bp., 1944 (Kultúra és Tudomány)
- A kontárság kultusza; ford. Szánthó Gyula; Kossuth, Bp., 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [LH//925/15 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ a b c d La Faculté des lettres de Paris : 1809-1908
- ↑ Médias 19 (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
[1]