Ugrás a tartalomhoz

Élet a Vénuszon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Vénusz légköre a ultraviola fényben a Pioneer Venus Orbiter 1979-3s felvételén.

Már régóta tartja magát egy elmélet, mely szerint van élet a Vénuszon. Az elmélet az 1960-as évek óta visszaszorult, mert a bolygó kutatása közben kiderült, hogy a Földétől teljesen eltérőek itt a viszonyok.

Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért az extrém üvegházhatás nagyjából 465 Celsius-fokra emeli meg a hőmérsékletet, emellett a légköri nyomás a földinek a 90-szerese, Így a bolygó felszínén igen valószínűtlen, hogy egy nálunk ismert vízalapú életforma kialakuljon. Azonban több tudós is átgondolta, hogy a hőmérsékleti és savassági szélsőségeket kibíró extremofil mikroorganizmusok létezhetnek a Vénusz légkörének hűvösebb, savas, felső rétegében.[1][2][3] Friss, 2020-as kutatások arra utalnak, hogy a légrétegben foszfin van, ami az élet jelenlétére utalhat.[4][5][6]

Történelmi nézőpontok

[szerkesztés]

A XX. század közepéig úgy gondolták, hogy a Vénusz felszíne a Földéhez hasonló, így ott is jelen lehet az élet. 1870-ben a brit Richard Proctor csillagász azt mondta, a Vénusz egyenlítőjének területén az élet szinte teljesen elképzelhetetlen,[7] de a sarkok körül akár még lehetséges is lehet.

Az 1960-as évektől különféle űrfelvételek tisztán megmutatták, hogy a Vénusznak szélsőséges az időjárása, és az üvegházhatás miatt igen magas a felszíni hőmérséklet. A légkörben kénsavból álló felhők úsznak, a felszíni nyomás 90 bar, majdnem a földi érték százszorosa. Ez olyan érték, melyet a Földön 1000 méter mélyen az óceánokban lehet megfigyelni.

1967 szeptemberében Carl Sagan és Harold Morowitz a Nature-ban megjelentettek egy cikket a vénuszi élet lehetőségeiről.[8]

Élet a légkörben

[szerkesztés]

Bár a Vénusz felszínének környékén kevés esély van az életre, 50 km magasan hűvös a levegő, és még a légköri nyomás is kedvező lehet.[9][10]

A Venera, a Pioneer Venus és a Magellán küldetések azt mutatták, hogy a légkör felső rétegeiben egyszerre volt jelen a karbonil-szulfid, a kén-hidrogén és a kén-dioxid. Ezen kívül a Venera nagy mennyiségű, mérgező klórt érzékelt kissé lejjebb, a vénuszi felhőövben.[11] A karbonil-szulfid szerves úttól eltérően nehezen jön létre,[10] de származhat vulkanikus folyamatokból is.[12] Kénsav a felsőbb rétegekben alakul ki, ahol a Nap fotokémiai reakciót indít be a szén-dioxid, a kén-dioxid és a vízpára között.[13]

A Nap sugárzásának hatására a lakható övezet 51 km (65 °C) és 62 km (−20 °C) magasságok között van, a savas felhők belsejében.[3] Egyes elképzelések szerint a Vénusz légkörének felhői olyan vegyi anyagokat tartalmazhatnak, melyek biológiai aktivitást indíthatnak be.[14][15] Az elképzelések szerint, ha léteznek feltételezhető mikroorganizmusok a légkörben, azok energiaforrásként a Nap által kibocsátott ultraibolya sugárzást használhatják fel. Ez megmagyarázná azokat a sötét vonalakat, melyeket „ismeretlen UV elnyelőknek” neveznek, s melyeket a Vénuszról készült UV fényképeken lehet megfigyelni.[16][17] Az ismeretlen UV elnyelő arra sarkalta Carl Sagant, hogy egy 1963-ban megjelent cikkében azt javasolja, hogy feltehetően mikroorganizmusok vannak a Vénusz légkörének felső részében, melyek elnyelik az UV-sugárzást.[18]

2019 augusztusában a csillagászok egy hosszan tartó UV-fény eltűnést és albedót figyeltek meg a Vénusz légkörében és időjárásában, mely lehet vegyi anyagom hatásának vagy egy nagy mikroorganizmus kolónia jelenlétének a hatása a magas légkörben.[19][20]

2020 januárjában csillagászok olyan bizonyítékokról számoltak be, melyek alapján a Vénusz jelenleg aktív vulkáni tevékenységek helyszíne lehet, és az így képződő maradványok tartalmazhatnak olyan tápanyagokat, melyeket a Vénusz légkörében élő mikroorganizmusok képesek lehetnek feldolgozni.[21][22][23]

2020 szeptemberében a kutatók azt írták, foszfin nyomait találták meg a bolygó légkörében, amely a Vénuszon meglévő körülmények között már ismert abiotikus módin nem jöhetett létre.[4][5][6]

A foszfinhoz hasonló molekulák jelenlétére nem számítottak a Vénusz légkörében, mivel az ultraibolya-sugárzás következtében reakcióba lépne a vízzel és a szén-dioxiddal. A PH3 a Földön az anaerob szervezetekkel hozató összefüggésbe a Földön, és oxigénmentes exobolygókon az élet jelenlétére utalhat. Az elmélet magyarázatot adhat a Japán Űrügynökség által a Vénusz felszínén felfedezett sötét vonalakra, melyek a felhőkben élő mikrobák lehetnek.[24][25][26][27][28][29][30][31]

Esetleges múltbéli élet

[szerkesztés]

Az is elképzelhető, hogy amennyiben a felgyorsuló üvegházhatás kialakulása előtt folyékony víz létezett a Vénusz felszínén, kialakulhatott ott a mikrobiotikus élet, de idő közben kihalt.[32] Feltételezve, hogy az a folyamat, mely elhozta a vizet a Földre, a többi bolygónál is lejátszódott a lakható övezetben, akkor a becslések szerint a felszínen legfeljebb 600 millió évig lehetett víz a késői nagy bombázás előtt és alatt, ami elegendő idő lehetett egy egyszerű életforma létrejöttéhez, de ez az időszak a pár millió évtől a több milliárd évig bármi lehet.[33][34][35][36][37] A 2019. szeptemberi kutatási eredmények alapján a Vénusz felszínén lehetett víz, és meg lehettek az élethez szükséges feltételek mintegy 3 milliárd évig, és ennek az időszaknak a vége mintegy 700–750 millió éve lehetett. Ha helyesek a feltételezések, ez már elegendő idő lehetett az élet kialakulásához.[38] Így már kifejlődhetett egy levegőben megélő mikroba életforma is.[39]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Clark, Stuart. „Acidic clouds of Venus could harbour life”, New Scientist, 2003. szeptember 26. (Hozzáférés: 2015. december 30.) 
  2. ↑ Redfern, Martin (25 May 2004). "Venus clouds 'might harbour life'". BBC News. Retrieved 30 December 2015.
  3. ↑ a b (2015. szeptember 1.) „Constraints on a potential aerial biosphere on Venus: I. Cosmic rays”. Icarus 257, 396–405. o. DOI:10.1016/j.icarus.2015.05.006. 
  4. ↑ a b „Possible sign of life on Venus stirs up heated debate”, National Geographic, 2020. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.) 
  5. ↑ a b Greaves, Jane S. (2020. szeptember 14.). „Phosphine gas in the cloud decks of Venus”. Nature Astronomy. DOI:10.1038/s41550-020-1174-4. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.) 
  6. ↑ a b „Life on Venus? Astronomers See a Signal in Its Clouds - The detection of a gas in the planet’s atmosphere could turn scientists’ gaze to a planet long overlooked in the search for extraterrestrial life.”, The New York Times, 2020. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.) 
  7. ↑ Proctor, Richard A., Other Worlds Than Ours: The Plurality of Worlds Studied Under the Light of Recent Scientific Researches. New York : J.A. Hill and Co., 1870. s. 94.
  8. ↑ (2011) „Life on Venus”. Astrobiology 11 (9), 931–932. o. DOI:10.1089/ast.2011.9270. PMID 22059693. 
  9. ↑ Venus as a Natural Laboratory for Search of Life in High Temperature Conditions: Events on the Planet on March 1, 1982 Archiválva 2015. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben., L. V. Ksanfomality, published in Astronomicheskii Vestnik, Vol. 46, No. 1, 2012 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben..
  10. ↑ a b Landis, Geoffrey A. (2003. november 25.). „Astrobiology: the Case for Venus”. Journal of the British Interplanetary Society 56 (7/8), 250–254. o. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. 
  11. ↑ David Harry Grinspoon. Venus Revealed: A New Look Below the Clouds of Our Mysterious Twin Planet. fdffdsdasfdfgjhkjlkuytdsfghjkl;Addison-Wesley Pub. (1997). ISBN 978-0-201-40655-9 
  12. ↑ Seinfeld, J.. Atmospheric Chemistry and Physics. London: J. Wiley (2006). ISBN 978-1-60119-595-1 
  13. ↑ Venus Express: Acid clouds and lightning. European Space Agency (ESA). [2019. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 8.)
  14. ↑ David, Leonard: Life Zone on Venus Possible. Space.com , 2003. február 11. [2003. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
  15. ↑ (2004. március 1.) „A Sulfur-Based Survival Strategy for Putative Phototrophic Life in the Venusian Atmosphere.”. Astrobiology 4, 11–18. o. DOI:10.1089/153110704773600203. PMID 15104900. 
  16. ↑ „Venus could be a haven for life”, ABC News, 2002. szeptember 28. (Hozzáférés: 2015. december 30.) 
  17. ↑ (2004. július 5.) „Reassessing the Possibility of Life on Venus: Proposal for an Astrobiology Mission”. Astrobiology 2 (2), 197–202. o. DOI:10.1089/15311070260192264. PMID 12469368. 
  18. ↑ Mysterious dark patches in Venus' clouds are affecting the weather there. What the dark patches are is still a mystery, though astronomers dating back to Carl Sagan have suggested they could be extraterrestrial microorganisms. Erica Naone, Astronomy. 29 August 2019.
  19. ↑ Anderson, Paul. „Could microbes be affecting Venus' climate? – Unusual dark patches in Venus' atmosphere – called "unknown absorbers" – play a key role in the planet's climate and albedo, according to a new study. But what are they? That's still a mystery.”, Earth & Sky, 2019. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.) 
  20. ↑ Lee, Yeon Joo (2019. augusztus 26.). „Long-term Variations of Venus's 365 nm Albedo Observed by Venus Express, Akatsuki, MESSENGER, and the Hubble Space Telescope”. The Astronomical Journal 158 (3), 126–152. o. DOI:10.3847/1538-3881/ab3120. 
  21. ↑ Hall, Sannon. „Volcanoes on Venus Might Still Be Smoking - Planetary science experiments on Earth suggest that the sun's second planet might have ongoing volcanic activity.”, The New York Times, 2020. január 9. (Hozzáférés: 2020. január 10.) 
  22. ↑ Filiberto, Justin (2020. január 3.). „Present-day volcanism on Venus as evidenced from weathering rates of olivine”. Science 6, eaax7445. o. DOI:10.1126/sciadv.aax7445. PMID 31922004. PMC 6941908. 
  23. ↑ Limaye, Sanjay S. (2018. szeptember 12.). „Venus' Spectral Signatures and the Potential for Life in the Clouds”. Astrobiology 18, 1181–1198. o. DOI:10.1089/ast.2017.1783. PMID 29600875. PMC 6150942. 
  24. ↑ Signs of alien life detected on Venus (angol nyelven). Sky News . (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  25. ↑ (2019. október 11.) „Phosphine as a Biosignature Gas in Exoplanet Atmospheres”. Astrobiology 20, 235–268. o. DOI:10.1089/ast.2018.1954. PMID 31755740. 
  26. ↑ Chu, Jennifer. „A sign that aliens could stink”, MIT News, 2019. december 18. 
  27. ↑ „Phosphine Could Signal Existence of Alien Anaerobic Life on Rocky Planets”, Sci-News , 2019. december 26. 
  28. ↑ Chu, Jennifer. „Astronomers may have found a signature of life on Venus - Evidence indicates phosphine, a gas associated with living organisms, is present in the habitable region of Venus’ atmosphere.”, MIT, 2020. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.) 
  29. ↑ Seager, Sara. „Our crazy finding suggesting life on Venus”, CNN News, 2020. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.) 
  30. ↑ Seager, Sara (2020. augusztus 13.). „The Venusian Lower Atmosphere Haze as a Depot for Desiccated Microbial Life: A Proposed Life Cycle for Persistence of the Venusian Aerial Biosphere”. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.) 
  31. ↑ Seager, Sara: Exoplanet Biosignature Gases. SaraSeager.com, 2020 (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  32. ↑ Bruce Dorminey, "Venus Likely Had Past Life; Next Step Is Finding It", Forbes, 28 March 2016.
  33. ↑ Was Venus once a habitable planet?. European Space Agency, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  34. ↑ Nancy Atkinson: Was Venus once a waterworld?. Universe Today, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  35. ↑ Henry Bortman: Was Venus Alive? 'The Signs are Probably There'. Space.com, 2004. augusztus 26. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  36. ↑ NASA Climate Modeling Suggests Venus May Have Been Habitable. NASA.gov . NASA, 2016. augusztus 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  37. ↑ Michael J. Way (2016. augusztus 2.). „Was Venus the First Habitable World of our Solar System?'”. Geophysical Research Letters 43 (16), 8376–8383. o. DOI:10.1002/2016GL069790. PMID 28408771. PMC 5385710. 
  38. ↑ Venus May Have Been Habitable for Three Billion Years | Planetary Science | Sci-News.com (amerikai angol nyelven). Breaking Science News | Sci-News.com . (Hozzáférés: 2019. szeptember 24.)
  39. ↑ Did the Early Venus Harbor Life? (Weekend Feature). The Daily Galaxy, 2012. június 2. [2017. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Élet_a_Vénuszon&oldid=27037024”