Ugrás a tartalomhoz

Électricité de France

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Électricité de France
Hivatalos névÉlectricité de France
Típusszervezet
Alapítva1946
SzékhelyPárizs
AlapítóMarcel Paul
Iparágvillamosenergia-ipar
TulajdonosFrancia Állam (83.7%)[1]
Formasociété anonyme à conseil d'administration s.a.i.
Termékek
Szolgáltatásokvillamosenergia-termelés,
villamosenergia-elosztás
ÁrbevételNövekedés 68.976 mrd€ (2018)[2]
ProfitCsökkenés 2.452 mrd€ (2018)[2]
Összes vagyonNövekedés 283.169 mrd€ (2018)[2]
Alkalmazottak számaNövekedés 165.790 (2018)[3]
Leányvállalatai
  • EDF Renewables
  • RTE
  • British Energy
  • Transalpina di Energia
  • EDF Energy
  • Luminus
  • Fédération de Recherche PhotoVoltaïque
  • Laboratoire Sciences de l'Univers au Cerfacs
  • Groupe de Physique des Matériaux
  • Laboratoire de Biodiversité et Biotechnologies Microbiennes
  • Fondation d'entreprise Groupe EDF
  • Enedis
  • EDF (United States)
  • EDF ENR
  • Les Renardières
  • EDF PEI
  • NUWARD
  • E.D.F. International S.A.
Électricité de France (Franciaország)
Électricité de France
Électricité de France
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 52′ 29″, k. h. 2° 17′ 46″48.874800°N 2.296100°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 29″, k. h. 2° 17′ 46″48.874800°N 2.296100°E
Az Électricité de France weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Électricité de France témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Électricité de France (röviden: EDF, vagy EdF; magyarul: Francia Elektromos Művek) egy francia állami többségi tulajdonú, párizsi székhelyű villamosenergia közmű vállalat.[1][4] 2018-ban 68,9 mrd€ árbevételt ért el egy meglehetősen változatos tevékenységi portfólióval.

Az EDF több, mint 120 GW villamosenergia-termelő kapacitást működtet Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten. 2009-ben az EDF volt világ legnagyobb villamosenergia termelője.[5] 2011-ben az Európai Unió villamosenergia termelésének 22%-át adta a cégcsoport, főként atomerőművekből:

19 erőművi telephelyen 58 aktív atomreaktora működik csak Franciaországban, melyből 34 darab 900 MW-os, 20 darab 1300 MW-os és 4 reaktor 1450 MW teljesítményű, mind nyomottvizes (PWR) technológiájú.

Tevékenységi kör

[szerkesztés]

Az EDF tevékenységei a villamos energetikára koncentrálnak és magukban foglalják a villamosenergia termelést, az átviteli hálózat üzemeltetést, a villamosenergia-elosztást; az erőmű tervezést, létesítést, valamint leszerelést; és a villamosenergia kereskedelmet. Erőművi technológiák terén aktív az atomenergetikában, a megújuló (vízenergia, ár-apály, szélenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia), valamint a fosszilis energiaforrásokkal történő energiatermelésben.[7] Az EDF franciaországi átviteli hálózatát (mintegy 105.000 km távvezeték) az RTE,[8] míg az elosztóhálózatát (csak közép- és kisfeszültség, mely mintegy 1,4 millió km-t tesz ki) az Enedis nevű leányvállalata üzemelteti.[9]

A cégcsoport

[szerkesztés]
Jean-Bernard Lévy 2008-ban

Az EDF székhelye Párizs VIII. kerületében, a Wagram sugárúton van, de Párizs több pontján is vannak további telephelyeik. A cégcsoport jelenlegi elnök-vezérigazgatója (CEO) Jean-Bernard Lévy, aki 2014 októbere óta vezeti a multinacionális vállalatot.

Magyarországi leányvállalatok

[szerkesztés]

Az EDF az 1995. évi privatizáció során többségi, 60,91%-os részesedést szerzett a DÉMÁSZ-ban[10] és 47,55%-ot az ÉDÁSZ-ban,[11] továbbá 2000-ben megvásárolta a Budapesti Erőmű (BE) Rt. 89%-os részvénycsomagját.[12] Az ÉDÁSZ Rt-ben birtokolt részesedését - az E.ON-nal kötött megállapodása nyomán - eladta versenytársának, mely így többségi részesedést szerzett az Észak-Dunántúlon villamosenergiát szolgáltató cégben.[13][14]

Az Európai Bizottság - a 2005 és 2008 közötti vizsgálata nyomán - kijelentette, hogy a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodások az uniós joggal ellentétesek, mivel tiltott állami támogatásoknak minősülnek. A Bizottság elrendelte, hogy ezeket a szerződéseket meg kell szüntetni, és az uniós csatlakozás után jogtalanul kifizetett támogatásokat vissza kell fizettetni az erőművekkel. Erre a magyar országgyűlés elfogadott egy törvényt, ami alapján az MVM felmondta ezeket a megállapodásokat. Az erőmű-tulajdonosok, így a Budapesti Erőmű Zrt-t birtokló EDF is igyekezett jogorvoslatot keresni, ezért választott bírósághoz, továbbá az Európai Unió Bíróságához fordultak 2009-ben. Utóbbi ügyben 2012-ben az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adott igazat, előbbiben 2014-ben pedig részben adott igazat az EDF-nek és kb. 33 milliárd forint kártérítést ítélt meg a vállalatnak.[15]

Az EDF 2015 során a Budapesti Erőmű Zrt.-ben,[16] 2017-ben pedig az EDF DÉMÁSZ Zrt.-ben[17] birtokolt részesedéseit is eladta, így gyakorlatilag kivonult hazánkból.

Európai leányvállalatok

[szerkesztés]
  • Ausztria: 100% Vero, 20% Groupe Estag
  • Belgium: 100% Luminus
  • Egyesült Királyság: 100% EDF Energy, 100% EDF Trading
  • Franciaország: 100% EDF Énergies Nouvelles, 74.86% Électricité de Strasbourg, 67% Dalkia Investments, 51% TIRU, 50% Cerga, 50% Edenkia, 50% Dalkia International, 50% SIIF Énergies, 34% Dalkia Hdg
  • Hollandia: 100% Finelex, 50% Cinergy Holding
  • Lengyelország: 76.63% Rybnik, 66.08% ECK, 49.19% ECW, 35.42% Kogeneracja, 24.61% Zielona Gora
  • Németország: 100% EDF Ostalbkreis, 100% EDF Weinsberg, 50% RKI
  • Olaszország: 99.4% Edison S.p.A., 100% EDF Energia Italia, 100% EDF Fenice, 40% Finei, 30% ISE
  • Spanyolország: 100% EDF Iberica (EDF Península Ibérica, S.A)
  • Svájc: 50% Chatelot, 50% Emosson, 14.25% Groupe ATEL, 26.26% Motor Columbus
  • Svédország: 100% Skandrenkraft, 36.32% Groupe Graninge
  • Szlovákia: 49% SSE

Történet

[szerkesztés]

Az EDF-et 1946. április 8-án alapították, miután a francia iparügyekért felelős miniszter, Marcel Paul elrendelte a mintegy 1700 kisebb energiatermelő, szállító és elosztó társaság államosítását. Az új cég vált így Franciaország fő villamosenergia termelőjévé és szolgáltatójává, bár monopóliuma nem volt teljes, mert néhány kisebb szolgáltató kimaradt az államosításból.[18] E monopólium 1999-ben tört meg, amikor is egy uniós irányelv kényszerítette ki, hogy az EDF megnyissa piaca 20%-át a versenytársak előtt.[19]

2004. november 19-ig állami tulajdonú vállalat volt az EDF, ma már azonban egyfajta nyilvánosan működő részvénytársaság (Société Anonyme, S.A.), mely hasonlít az angolszász "Public limited company" (PLC) működési módjához, mely tipikusan közmű-, vagy közszolgáltatásokat végző cégek társasági formája. A francia kormányzat 2005 novemberében korlátozott nyilvános részvénykibocsátást hirdetett meg a Párizsi Tőzsdén, mely azonban nem villanyozta fel a piacot,[20] így a részvények 83.7%-a még francia állami kézben van ma is.[1]

Először 2009. március 10-én,[21] majd 2016. november 22-én[22] is a francia versenyhatóság emberei előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot (gyakorlatilag razziát) tartottak az EDF hivatali helyiségeiben, abból a célból, hogy bizonyítékot találjanak az EDF ellen piaci erőfölényével való visszaélésre, a villamosenergia árak manipulálására és a versenytársakra való nyomásgyakorlásra.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek több EDF elleni vizsgálat indításához volt köze. 2011-ben egy francia bíróság 1,5 millió € megfizetésére kötelezte az EDF-et, továbbá börtönbüntetésre ítélt két magas rangú, nukleáris biztonsággal foglalkozó EDF alkalmazottat, mert bizonyítottnak találtak, hogy az energetikai cég kémkedett a Greenpeace után, számítógépes rendszerei feltörése (hackelése) révén.[23]

2011 során három alkalommal is összeomlott az EDF weboldala ún. DDoS támadások miatt.[24] Mindegyik támadást az Anonymous néven ismert hackercsoport vállalta magára..[24]

2013 februárjában az EDF angliai leányvállalata, az EDF Energy 5 millió fontos kártérítésre perelte a "No Dash for Gas" környezetvédelmi mozgalom aktivistáit, akik 2012 októberében felmásztak és egy héten keresztül táboroztak az EDF West Burton CCGT erőmű egyik kéményén.[25] 2013. március 13-án végül az EDF alállt a jogvitától egy peren kívüli megegyezéssel, melynek értelmében megelégedett azzal az intézkedéssel, hogy a tüntetőket végzéssel tiltották el az erőmű területére való belépéstől.[26]

2017-ben az EDF többségi részesedést szerzett a szintén francia AREVA nukleáris technológia üzletágában, miután az AREVA pénzügyi gondjain a francia kormányzat igyekezett felülről irányított szerkezetátalakítással úrrá lenni.[27][28][29][30] Az EDF a francia kormányzat felkérésére jelenleg is három harmadik generációs nyomottvizes (EPR) technológiájú atomerőművet tervez építeni.[31]

2019 októberében a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire közzétett egy vizsgálati jelentést a 2007-es indulása óta komoly csúszásban lévő és a mintegy négyszeres költségtúllépést produkáló Flamanville 3 EPR reaktorfejlesztésről. A miniszter a dokumentumban egy hónapon belül cselekvési tervet vár az azt elindító AREVA tulajdonosától, az EDF-től és az egész beruházást "az egész francia atomenergia-ipar csődjének" nevezte.[32]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Capital Structure | EDF Group (angol nyelven). edf.fr, 2019. június 30. (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  2. ↑ a b c Électricité de France, [1], retrieved 13 March 2019
  3. ↑ Number of EDF employees from FY 2010 to FY 2018 (angol nyelven). statista.com . (Hozzáférés: 2019. november 14.)
  4. ↑ Les participations publiques (francia nyelven). Agence des participations de l'État, 2015. április 30. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
  5. ↑ Les dix principaux producteurs d'électricité dans le monde (francia nyelven). lepoint.fr . AFP, 2010. augusztus 10. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  6. ↑ Fuel Mix (angol nyelven). EDF website, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  7. ↑ Activités (francia nyelven). EDF website. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  8. ↑ Infrastructure, system operation and market tool design (angol nyelven). RTE website . [2018. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  9. ↑ Enedis (angol nyelven). Enedis website. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  10. ↑ Eladó lesz a Démász és az ÉDÁSZ? (magyar nyelven). energiainfo.hu , 2001. június 11. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  11. ↑ ÉDÁSZ (magyar nyelven). 24.hu , 2001. január 23. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  12. ↑ Az EdF megveheti a Budapesti Erőmű Rt.-t (magyar nyelven). energiainfo.hu , 2001. június 11. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  13. ↑ ÉDÁSZ Rt.: megállapodás az EDF és az E.ON Energie között (magyar nyelven). energiainfo.hu , 2002. április 30. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  14. ↑ GVH engedély az E.ON-Édász üzletre (magyar nyelven). energiainfo.hu , 2002. április 30. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  15. ↑ 107 millió euróra büntetik a magyar államot a francia EDF tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. által indított perben (magyar nyelven). 444.hu , 2014. december 12. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  16. ↑ Engedélyezte a GVH a Budapesti Erőmű tulajdonosváltását (magyar nyelven). napi.hu , 2015. augusztus 26. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  17. ↑ Lezárult a tranzakció, az ENKSZ lett a DÉMÁSZ új tulajdonosa (magyar nyelven). nkmenergia.hu , 2017. február 1. (Hozzáférés: 2019. november 4.)
  18. ↑ Document de Référence [archivált változat] (francia nyelven). Paris: EDF, 33–34. o. (2009). Hozzáférés ideje: 2019. november 16. [archiválás ideje: 2016. március 4.] 
  19. ↑ Tiersky, Ronald. Europe today: National politics, European integration, and European security (angol nyelven). London: Rowman & Littlefield, 280. o. (2004) 
  20. ↑ „EDF to be partially privatized”, The New York Times, 2005. október 25. (Hozzáférés: 2019. november 16.) 
  21. ↑ EU exec says carried out antitrust raid on EDF (angol nyelven). Reuters, 2009. március 11. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  22. ↑ EDF raided by French competition investigators (angol nyelven). The Times, 2016. november 26. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  23. ↑ Richard Black: EDF fined for spying on Greenpeace nuclear campaign (angol nyelven). BBC, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  24. ↑ a b Nathalie Balsan-Duverneuil. „Un "Anonymous" a été arreté dans le département”, Midi Libre , 2012. január 26. (Hozzáférés: 2019. november 16.) (francia nyelvű) 
  25. ↑ No Dash for Gas – the new, chimney-climbing face of climate direct action (angol nyelven). The Guardian, 2013. február 5. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  26. ↑ EDF drops lawsuit against environmental activists after backlash (angol nyelven). The Guardian, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  27. ↑ Megveheti az EDF az Areva reaktor-üzletágát (magyar nyelven). energiainfo.hu , 2017. május 30. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  28. ↑ „Areva outlines restructuring plan”, World Nuclear News, 2016. június 15. (Hozzáférés: 2016. június 25.) (angol nyelvű) 
  29. ↑ „Green light for Areva restructuring”, Nuclear Engineering International, 2017. február 8. (Hozzáférés: 2017. február 8.) (angol nyelvű) 
  30. ↑ Janet Wood, Caroline Peachey. „Nuclear cracks are beginning to show”, Nuclear Engineering International, 2017. március 21. (Hozzáférés: 2017. március 28.) (angol nyelvű) 
  31. ↑ Temple, James: Why France is eyeing nuclear power again (amerikai angol nyelven). MIT Technology Review , 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  32. ↑ „Minister calls for EDF to revive French nuclear industry”, World Nuclear News, 2019. október 29. (Hozzáférés: 2019. november 16.) (angol nyelvű) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Électricité de France című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Électricité_de_France&oldid=25390654”